Tiszta Forrás
2018. december 11.   
Névnap: Árpád, Árpádina

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
15 látogató

Látogatások

- ma: 203
- tegnap: 881
2015.12.16. 21:35 JóB
Hozzászólások: 0

Ferenc pápa: az egyház kincsei

Ferenc pápa: az egyház kincsei

Az egyház igazi kincsei a szegények, nem pedig a pénz

2015. december 15. kedd 17:35

Az egyház legyen alázatos, szegény, és bízzon az Úrban – buzdított a Szentatya december 15-én a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén, amikor arról beszélt, hogy a szegénység az első a nyolc boldogság közt, és az egyház valódi gazdagságát a szegények jelentik, nem a pénz vagy a világi hatalom.

Jézus erőteljesen megrója a főpapokat, és figyelmezteti őket, hogy még az utcanők is előbb jutnak be Isten Országába, mint ők – a pápa a napi evangéliumi szakasz (Mt 21,28–32) alapján óva intett a kísértésektől, amelyek ma is megronthatják az egyházat. Rámutatott: az első olvasmány Szofoniás könyvéből (Szof 3,1–2.9–13) is azt mutatja meg nekünk, milyen tisztátalanná és lázongóvá válik egy nép, ha nem hallgatja meg az Urat.

Milyennek kell lennie az Úrhoz hű egyháznak? – tette föl a kérdést Ferenc pápa. – Egy olyan egyháznak, amelyik Istenre bízza magát, magán kell viselnie ezt a három jegyet: alázatosság, szegénység, bizalom az Úrban. Olyan egyháznak kell lennie, amelyik nem páváskodik a hatalmával, önnön nagyságával.

Az alázat nem azt jelenti, hogy valaki bágyadt, erőtlen, és réveteg szemmel néz… Nem, ez nem alázat, hanem színjáték! Ez az alázat színlelése. Az alázat első lépése az, ha beismerjük: bűnösök vagyunk. Ha nem vagy képes kimondani magadról, hogy bűnös vagy, és a többiek jobbak nálad, akkor nem vagy alázatos – hangsúlyozta a Szentatya. – Az alázatos egyház számára az első lépés az, hogy bűnösnek érzi magát. És ez igaz mindannyiunkra. Ha közülünk valaki a másik hibáit szokta nézni, és kibeszélni őket, akkor nem alázatos, hiszen a többiek ítélő bírájának hiszi magát. Kérnünk kell a kegyelmet, hogy az egyház alázatos legyen, és hogy mi is alázatosak legyünk, mindannyian!

A második lépés pedig a szegénység, amely első a nyolc boldogság közül. Lélekben szegénynek lenni azt jelenti, hogy csak Isten gazdagságához ragaszkodunk. Nem kell az olyan egyház, amelyik a pénzhez ragaszkodik, a pénzre gondol és arra, hogyan keressen pénzt. Ismeretes, hogy az egyházmegye egyik templomában azt mondták naivul az embereknek, hogy ha be akarnak lépni a szent kapun, adakozniuk kell. Ez nem Jézus egyháza, ez a pénzhez ragaszkodó főpapok egyháza! – figyelmeztetett a pápa.

Ennek az egyházmegyének az ökonómusa Lőrinc diakónus volt, akinek a császár megparancsolta, hogy hozzon neki az egyházmegye kincseiből. Ő pedig, hogy fizessen valamit, és ne öljék meg, a szegényekkel tért vissza. A szegények az egyház gazdagsága – emlékeztetett a Szentatya. – Ha banktulajdonos vagy, de a szíved szegény, ha nem ragaszkodik a pénzhez, akkor mindig szolgál. A szegénység az anyagi javaktól való elhatárolódás, vagyis az, hogy a rászorulókat szolgáljuk, mások szolgálatára vagyunk. Tegyük föl magunknak a kérdést: alázatos, szegény egyház és nép vagyunk-e? Kérdezzük meg magunktól: szegény vagyok-e vagy sem?

A harmadik lépés pedig az, hogy az egyháznak mindig az Úr nevében kell bíznia. Hol van az én bizalmam? A hatalomban? A barátokban? A pénzben? Az Úrban legyen a bizalmunk! Ez az az örökség, amit ígér nekünk az Úr: csak egy kis szegény és alázatos népet hagy meg, mely majd az Ő nevében bizakodik – idézte az olvasmány szavait a pápa. – Alázatos, mert bűnösnek érzi magát; szegény, mert a szíve Isten gazdagságához ragaszkodik. Bízik az Úrban, mert tudja, hogy csak az Úr adja meg neki azt, ami jót tesz neki. A főpapok tényleg nem értették mindezt, és Jézusnak azt kellett mondania nekik, hogy egy utcanő előbb beléphet Isten Országába, mint ők.

Az Úr eljövetelére, karácsonyra várva imádkozzunk alázatos, szegény és főleg az Úrban bizakodó szívért, mert az Úr soha nem okoz csalódást – biztatott homíliája végén Ferenc pápa.

 

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír


 

A cikkhez kapcsolódó vers itt olvasható (klikk a címre):   Pénz beszél

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás