Tiszta Forrás
2018. december 12.   
Névnap: Gabriella, Johanna

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
23 látogató

Látogatások

- ma: 38
- tegnap: 728
2014.12.07. 02:00 JóB
Hozzászólások: 3

A szeretet ereje

A szeretet ereje

Hétköznap, péntek délután: a városban mégis szokatlanul nagy a forgalom. Böjte Csaba ferences szerzetest várják a piarista templomba. A meghirdetett szentmise előtt ¾ órával már nem lehet a környéken szabad parkolóhelyet találni. A mise kezdetére zsúfolásig megtelik a barokk stílusú templombelső. A karácsonyi éjféli misén szoktak ennyien lenni. A hívek csendben várakoznak.

A mise kezdési időpontjában a szervező bejelenti, hogy Csaba testvér Németországból érkezik, és valószínűleg késni fog. Hogy mennyit, azt pontosan nem lehet tudni.

Szerencsére nem sokat késik. Lehet, hogy ezer kilométert is megtett egyfolytában, hogy a kezdésre ideérjen. Az autót többnyire Csaba testvér szokta vezetni. A plébániára érve kiszállt az autóból, beöltözött a miseruhába, és elkezdődött a szentmise.

Olyan hévvel, és meggyőző erővel prédikált, mintha egy kiadós alvás után a reggeli misét celebrálná.

Honnan ez a hihetetlen erő, és kitartás?

A szeretet ereje sugárzott az egész templomban a szentbeszéd alatt. Egy-egy árvagyerek történeténél fátyolos lett a hívek szeme.

Emlékszem, még a Ceausescu rezsim alatt, egy késő éjszakai tv. műsorban egy Dévára helyezett ismeretlen fiatal ferences szerzetesről készített riportműsort sugároztak. Ez a fiatal szerzetes mosolyogni valóan naivnak tűnt. Elmondta, mit szeretne megvalósítani. Hozzáfűzte, hogy elsősorban nem a maga erejében bízik, hanem az isteni gondviselésben, az isteni kegyelemben. Elmondta azt is, hogy a zsebében csak egy szelet kenyér van, de azt odaadja a rászorulóknak. A többit meg majd a Jóisten hozzáteszi.

Leverte az omladozófélben lévő dévai kolostor kapujáról a rozsdás lakatot, és egy pár árvagyerekkel beköltözött. A román titkosszolgálat, a Securitate és a román rendőrség a kilakoltatási paranccsal azonnal megjelent. Hamar híre ment a nem mindennapi esetnek, nemcsak Erdélyben, hanem egész Európában.

Csaba testvér elmondta, hogy anyagiak hiányában csak a gondviselő Istenben bízhatott, és bízott is rendületlenül. Legelőször a kolostor kertjében ültetett egy diófát. Mára terebélyes fává nőtt, nyaranta az árnyékában játszadoznak a befogadott árvagyerekek. Esténként a gyerekek szeretett „pap bácsija” végigmegy a kolostor szobáin, megnézi, alszanak-e már a neveltjei. Sétálgat egy kicsit a kolostor kertjében, és időnként megsimogatja a terebélyes diófát.

A szeretetnek ereje van.

A népelnyomó rezsimek, az egyszemélyes, és intézményesített diktatúrák elmúlnak, de a szeretet fája tovább nő és terebélyesedik, és gyümölcsöt érlel. Az elültetett mag hol hatvanszoros, hol százszoros termést hoz.

Ma, a globalizált gyűlölet világában is működik a szeretet. Hiteles, szentéletű emberek áldozatos munkája nyomán meleg otthonra találnak az élet perifériájára szorult gyerekek. A reményvesztett emberek számára új utak nyílnak. Békesség költözik oda, ahol eddig viszály volt.

A szeretetnek ereje van.

A magvető teszi a dolgát: elveti a magot a jó földbe. A többit a gondviselő Isten végzi. Öntözi, mikor az öntözésnek jön el az ideje, szikrázó napsugarakkal érleli, mikor az érésnek van az ideje.

Egy szegény, nyomorúságos körülmények között tengődő kislányt vett magához Böjte atya. Ennek a gyereknek a nyomorúságát még tetézte, hogy születési rendellenesség miatt rövidebb volt az egyik lába, és emiatt társai között sem találta a helyét.

Csaba testvér elvitte a legjobb szakorvosokhoz ezt a testi-lelki beteg árva kislányt.

Azóta sok év telt el, a kis árva lány felcseperedett. Böjte atya szinte minden prédikációjában elmondja, hogy ritkán érzett olyan örömöt, mint amikor az immár felnőtt, megszépült nagylányt a barátjával látta a bálban táncolni.

A szeretetnek ereje van: gyógyító ereje, amely képes a testet-lelket meggyógyítani.

A szentmise után az árvaház gyerekei által készített adventi apróságokat, és Csaba testvér könyveit árusították a templom kijáratánál. A befolyt összeg a gyerekek ellátását szolgálja. Ebből kapnak Karácsonykor zsebpénzt az árvaház kis-, és nagyobb lakói.

Hosszú sorok álltak az árusító pultok előtt. Senki nem kért vissza az általa átadott pénzből. Volt, aki a megvásárolt ajándéktárgy, vagy könyv ellenértékének a két-háromszorosát adta oda jó szívvel.

A szeretetnek ereje van.

A könyveket Böjte atya dedikálta. Én is vásároltam egy könyvet. Mikor sorra kerültem, megemlítettem Csaba testvérnek a weblapot. A tömeg miatt nem volt idő hosszabb beszélgetésre, csak egy-két mondatra jutott idő. Böjte atya áldását adta a Tiszta-lapra, és búcsúzóul csak ennyit mondott ezzel kapcsolatban: Jó munkát!

A szeretetnek ereje van, mert Krisztus maga a Szeretet. Ha Ő él bennünk, a szeretet mindennapi gyakorlásához megadja az erőt, és a szükséges kegyelmeket, hogy „… szeretetet vigyünk oda, ahol gyűlölet uralkodik, megbocsátást oda, ahol a vétek él, egységet oda, ahol széthúzás van, igazságot oda, ahol a tévely az úr, hitet vigyünk a sötétségbe, és örömöt oda, ahol szenvedés az élet.”

 

A.D.2014.12.06.©JóB

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
#3    2014.12.08.   08:07:43   JóB
Előzmény: #2
Valóban, a Ceausescu rezsim végnapjaiban kezdte el papi pályáját Böjte atya. Az általam említett riport is ez időtájt készült. Ekkor még teljesen ismeretlen volt ez a fiatal pap.
A rezsim titkosszolgálata viszont a román "rendszerváltás" után is tovább működött, ebben a tekintetben nem történt változás. A nevezetes lakat leverés ebben az átmeneti időszakban történt, amikor a regnáló román vezetésben ugyan történtek személyi változások, de az erdélyi magyarsággal kapcsolatos politikájuk semmit nem változott.
#2    2014.12.07.   18:59:40   István
Én úgy tudom, hogy Böjte atya nem a Ceausescu-rezsim alatt, hanem később, '90 után fogadta be az első árvát, de lehet, hogy én tévedek.
#1    2014.12.07.   10:22:27   Kriszta
.