Tiszta Forrás
2022. május 28.   
Névnap: Emil, Csanád

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

VIRGINIS MARIAE, PATRONAE HUNGARIAE, ORA PRO NOBIS! ~ ~ ♡ ♡ ~ ~ Angelus Domini nuntiavit Mariae. ~ ~ Et concepit de Spiritu Sancto. ~ ~ ~ AVE MARIA, GRATIA PLENA. ~ DOMINUS TECUM, ~ BENEDICTA TU IN MULIERIBUS, ~ ET BENEDICTUS FRUCTUS VENTRIS TUI: IESUS. ~ SANCTA MARIA, MATER DEI, ~ ORA PRO NOBIS PECCATORIBUS, ~ NUNC ET IN HORA MORTIS NOSTRAE. ~ AMEN. ~ ~ ~ Ecce Ancilla Domini. ~ ~ Fiat mihi secundum verbum tuum. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Et Verbum caro factum est. ~ ~ Et habitavit in nobis. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Ora pro nobis Sancta Dei Genitrix. ~ ~ Ut digni efficiamur promissionibus Christi. Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, út qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum. ~ ~ Amen. ~ ~ ~ ~ ÚRANGYALA ~ ~ ~ ~ Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát. ~ ~ És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA, MALASZTTAL TELJES. ~ AZ ÚR VAN TEVELED; ~ ÁLDOTT VAGY TE AZ ASSZONYOK KÖZÖTT, ~ ÉS ÁLDOTT A TE MÉHEDNEK GYÜMÖLCSE: JÉZUS. ~ ASSZONYUNK, SZŰZ MÁRIA, ISTENNEK SZENT ANYJA! ~ IMÁDKOZZÁL ÉRETTÜNK, BŰNÖSÖKÉRT, ~ MOST ÉS HALÁLUNK ÓRÁJÁN. ~ ÁMEN. ~ ~ ~ Íme az Úrnak szolgáló leánya. ~ ~ Legyen nékem a te igéd szerint. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ És az Ige testté lőn. ~ ~ És miköztünk lakozék. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja. ~ ~ Hogy méltóak lehessünk Krisztus ígéreteire. Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent malasztodat, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. ~ ~ Ámen. ○ ○ ○ Szent Isten, szent erős Isten, szent halhatatlan Isten, irgalmazz nekünk! ○ ○ ○ Éhínségtől, járványtól, tűzvésztől és háborútól ments meg, Uram, minket! ○ ○ ○

Jelen van

0 felhasználó
23 látogató

Látogatások

- ma: 89
- tegnap: 212
2016.04.03. 00:00 __
Hozzászólások: 0

A megtapasztalható irgalmasság

A megtapasztalható irgalmasság

 

 

 

 

 

„Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.”

 

 

 

 

 

Az Isteni Irgalmasság vasárnapja – Gondolatok az olvasmányokhoz (ApCsel 5,12–16; Jel 1,9–11a. 12–13. 17–19; Jn 20,19–31)

 

A mai olvasmányok hangsúlyozottan irányítják figyelmünket a húsvéti hit és az irgalom kapcsolatára. Különlegesen szép kifejeződése ennek, hogy az egyházi év csúcspontján az Irgalmasság Vasárnapja zárja húsvét nyolcadát. Szent II. János Pál pápa írja Dives in Misericordia kezdetű enciklikájában: „Mert Krisztus, akinek az Atya az ember miatt „nem kegyelmezett meg”, s aki a saját fájdalmában és a kereszten való gyötrődésében nem tapasztalhatta meg az emberi irgalmat, a föltámadásában mutatja meg akadálytalanul annak a szeretetnek a teljességét, mellyel az Atya Őt és Őbenne minden embert szeret.” (DM 53).

Hittél, mert láttál. Mai szemmel távolinak tűnhet a tanítványok hite, Jézus közelségének konkrét megtapasztalása. S a kérdést is joggal tehetjük fel: miért nem hitt Tamás a többi apostolnak, miért kellett számára személyes, kézzelfogható, tapintható bizonyíték? A Szentírásban olvasható eseményeket szemlélve Tamás nem kért többet, csak ami a többi tanítvány számára megadatott, azaz, hogy lássa Jézust a saját szemével. Hogy találkozzon a Feltámadottal. Az Atya irgalmas szeretetével.

A tanítványok félnek, elzárkóznak. Jézus tudja ezt, mégis belép közéjük. Jelen lesz köztük, s ezért öröm tölti el őket, biztonságban érzik magukat. Tamás valamilyen oknál fogva nem részese ennek a találkozásnak. Lemarad, nem találkozott a Feltámadottal, ezért számára nem létezik konkrét bizonyíték Jézus feltámadására. Egészen addig, amíg Mestere nem szólítja meg, s nem érinti meg a szögek ütötte sebhelyeket. Addig, amíg saját maga nem látja meg az Atya irgalmát.

Tamás számára Jézus sebei az irgalom kézzelfogható jeleivé lesznek. Mégpedig annak az irgalomnak, mely a végső elhagyatottságban képes volt felülemelkedni az ember irgalmatlanságán, s a fájdalmak ellenére bízni az Atya szeretetében. Tamásnál épp az ellenkezőjére látunk példát. Saját fájdalma következtében, Mesterétől való elhagyatottságában elfordult a Jézusban megtapasztalt irgalomtól, amit korábban saját szemével látott. Ráadásul nem részesült a Feltámadottal történt találkozásban, így méltatlankodása még jogosnak is tűnhet.

Azonban a Feltámadottal való személyes találkozásában megszületik a személyes hite. Megjelenik ajkán az ősegyház hitvallása: „Én Uram, én Istenem!” A kizárólagosan Istennek fönntartott két cím.

Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek. Jézus ezzel a mondattal a hit új dimenzióját nyitja meg. Arra a hitre utal, amely akkor is képes az irgalom befogadására, amikor fizikai értelemben nem áll rendelkezésre kézzelfogható bizonyíték. S ez nem kisebb, mint a szemtanúk hite. A hívő sem mentes a hit próbájától. De Jézus boldognak mond bennünket. Amikor ezt megértjük, az érzelmeinken felülemelkedve megküzdjük a hit hitért való küzdelmét, valójában Jézussal találkozunk. A Feltámadottal, az Atya irgalmával, aki szeretete teljességével hajolt le hozzánk.

Isten irgalmának arca valóságossá vált Tamás számára, amikor megérintette Jézus sebeit.

Az irgalmasság testi-lelki cselekedetei bátor gyakorlásában, a szenvedő ember szenvedésének, fájdalmának enyhítésében a velünk sorsközösséget vállaló, betegségeinket, fájdalmainkat magára vevő Feltámadottal találkozunk. Még hitünket sem tudjuk jól ismerni, érteni, ha nem cselekedjük Jézus cselekedeteit az Ő szegényeivel. Mi, akiket szegénységünkből a hit ajándékával már kiemelt.

A tanítványok hite, a Feltámadás tanúinak hite, s a mi cselekvő hitünk összekapcsolódik, egy. Az egyik látta a valódi embert, konkrét cselekedeteit, saját fülével hallgatta tanítását. A másik boldog, mert látja a megdicsőült Üdvözítőt. Látjuk Jézust, a Feltámadottat a felebarátban, a hit tanúságtételében, a megtérésben, a hétköznapok aprónak tűnő, ám annál jelentőségteljesebb csodáiban, az irgalmasság cselekedeteiben.

Udvardy György/Magyar Kurír

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás