Tiszta Forrás
2018. december 12.   
Névnap: Gabriella, Johanna

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

TERRORTÁMADÁS STRASBOURGBAN, AZ EU PARLAMENT VÁROSÁBAN! ● ● ● Lövöldözés volt kedd este Strasbourg belvárosában, egy karácsonyi vásár közelében, többen (7 súlyos, 4 könnyebb) megsebesültek, legkevesebb két ember pedig meghalt. ● Az elkövetőt még nem fogták el. Mozgósították a városban a biztonsági szolgálatokat. ● Közben, sajtóinformációk szerint bekerítették a 29 éves helyi, radikalizálódott támadót. ● Úgy tudni, hogy a támadó 29 éves, helyi, bevándorló hátterű, radikalizálódott, gyilkossági kísérlettel vádolt francia állampolgár (Chérif CHEKATT), s hogy a hatóságok már korábban megfigyelték, sőt, kedd reggel (egy köztörvényes bűncselekmény miatt) le is akarták tartóztatni a hatóságok, ám a merénylő nem volt otthon. ● Gránátokat viszont találtak a csendőrök a lakásban. A BFM TV szerint (Chérif C.) radikális iszlamista helyekre is járt. ● ● ●

Jelen van

0 felhasználó
15 látogató

Látogatások

- ma: 85
- tegnap: 728
2016.09.05. 00:00 Pela
Hozzászólások: 0

Az ördögűzés valójában örömteli esemény

Az ördögűzés valójában örömteli esemény

 

 

 

 

– Exkluzív interjú a Vatikán hivatalos ördögűzőjével

 

Francesco Bamonte, az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének elnöke, Róma és a Vatikán hivatalos ördögűzője augusztus 27-én a III. Szeretetláng Fesztivál keretében Budapesten járt.

 

 

 

Ekkor készítettünk vele exkluzív interjút arról, hogy miért beszélünk ma olyan keveset az ördögről, és hogy mennyire nem olyan az ördögűzés, mint amilyennek a filmek alapján elképzeljük.

– „Az ördög legnagyobb ravaszsága, hogy elhiteti velünk: nem létezik.” Valter Cascioli, az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének szóvivője nyilatkozta ezt két éve, nem sokkal a szervezet megalakulása után.

– Az ezt megelőző korokban az emberiség mindig hitt ezeknek a szellemi lényeknek a létezésében. A történelem során talán legelőször napjainkban fordul elő, hogy az ördögnek sikerül elhitetnie, hogy nem létezik. Ez különösen azért veszélyes, mert ha az ember nem vesz tudomást a létezéséről, akkor nem is védekezik ellene.

– Ugyanakkor mintha ma az egyház is sokkal kevesebbet beszélne az ördögről, mint a korábbi évszázadokban. Mi lehet ennek az oka?

– Az utóbbi időben sajnos hiányosság mutatkozott e téren a papképzésben. A leendő lelkipásztorok nem értesültek kellőképpen az ördög létezéséről és az exorcizmus, az ördögűzés fontosságáról. Mindez pedig pasztorális szempontból is háttérbe szorította ezt a kérdést. Holott Jézus, aki elsőként űzött ördögöt, nemcsak azt parancsolta a tanítványainak, hogy gyógyítsák az embereket, hanem kifejezetten utasítást adott nekik arra is, hogy űzzék ki az ördögöket. Az egyháznak tehát tudnia kell, hogy Jézus parancsát követi, ha ördögűzéssel foglalkozik.

– Ugyanakkor az Ön kivételével meglehetősen kevés ördögűző tűnik fel akár a katolikus, akár a világi médiában. Miért rejtőzködnek?

– Jómagam az egyház felhatalmazásával járom a világot, segíteni akarok abban, hogy – elsősorban a papok – minél szélesebb körben megismerjék ezt a területet.

 

– Miért van szükség manapság ördögűzésre?

– Napjainkban igen súlyos a helyzet. Egyesek egyáltalán nem hisznek a gonosz létezésében, mások viszont az okkultizmus követői, és vallást akarnak alapozni az ördög létezésére. Azért aktuális tehát ez a téma, mert a gonosz működése talán soha nem volt még olyan erős a társadalomban, mintha szinte vallás lenne.

Az egyház a szervezetünk két évvel ezelőtti hivatalos megalakulásakor éppen azt ismerte el, milyen fontos ez a kérdés. Az e területen dolgozó papok azóta is szorosan együttműködnek, konferenciákat, képzéseket tartanak, hogy e nehéz időkben minél jobban segíthessék az egyházat.

– Ha az exorcizmusról szóló filmeket nézünk, akkor azt gondolhatjuk, az ördögűzés szertartása nagyon extrém. Hogyan kell ezt elképzelni valójában?

– Ne higgyenek a filmeknek, mert egy-egy ilyen szertartás egyáltalán nem úgy zajlik, ahogyan a mozivásznon látni. Az ördögűzésnek nem az a lényege, hogy az emberek minél jobban megijedjenek, hogy a sátán minél borzalmasabbnak tűnjön, hanem az, hogy Isten dicsősége és Szűz Mária hatalma megmutatkozzon. Fölösleges tehát ilyen filmeket nézni, mert ezek nem az ördögűzés lényegét mutatják be, és túlságosan sötéten ábrázolják ezt a szertartást, holott valójában egy örömteli eseményről van szó. A valódi ördögűzés során jelen vannak a szentek, a Szűzanya, megmutatkozik Jézus és Isten szépsége, megnyilvánul a szeretetük. Egy ördögűző szertartás megindító esemény, nem riaszt meg, nem tölt el senkit félelemmel. Amikor ördögűzéssel nem foglalkozó papok elkísértek egy-egy ilyen szertartásra, meghatódtak, és nem a démon tett rájuk mély hatást, hanem a szerető Isten, akinek jelenléte érzékelhető volt.

– Beszéljünk most az ördög tevékenységéről, hiszen amiatt fordulnak Önökhöz az emberek. Hogyan szállja meg az ördög az embert?

– A probléma gyökere az, hogy a mai, kereszténységét elvesztett társadalomban túl sok az olyan, okkultista és egyéb csoport, amely azon dolgozik, hogy az ember ne Isten, hanem a sátán felé forduljon. Az okkultizmus mellett az ezotéria, a mágia és a sátánizmus is az ördöghöz közelítik az embert, és ide tartoznak még azok a gondolkodásmódok is, amelyek az emberből akarnak istent csinálni. Az az ember, aki magát akarja istenné tenni, eleve veszélyben van. Gyakran ezek a szekták, hiedelmek nyitják meg a kapukat, amelyeken keresztül az ördög eléri az egyes embereket.

– Melyek a legjellegzetesebb jelei annak, hogy valaki az ördög befolyása alatt áll?

– Nehéz ilyen röviden elmondani, de azért igyekszem összefoglalni. Az ördög jelenlétére utalhat például, ha valaki olyan nyelveket ismer, amelyeket nem tanult, ha a természetesnél nagyobb erővel rendelkezik, ha ellenérzéssel vagy utálattal viseltetik szent dolgok iránt, anélkül, hogy oka lenne erre, vagy ha bármely téren olyan ismereteknek van birtokában, amelyekről nem lehet tudomása. Az Isten iránt érzett gyűlölet is ide tartozik, de az is, ha valakiből hányás útján olyan tárgyak távoznak, amelyek természetes körülmények között nem lehetnek jelen egy ember testében. Olyan is előfordul, hogy a pupilla teljesen fehérré válik, és a szem eltűnik. Az is az ördögi megszállás jele lehet, ha a személyiség megváltozik, de nem pszichiátriai esetről van szó, hanem arról, hogy valami olyan lakozik az emberben, ami meg akarja őt semmisíteni. Fizikailag legyengíti, erkölcsileg és lelkileg tönkreteszi a démon azt az embert, akiben lakik.

 

– Miként jutnak el a megszállottak odáig, hogy az egyházhoz forduljanak segítségért?

– Az emberek sokszor nem is tudják, hogy ördögűzésre lenne szükségük, többnyire valamilyen pszichológiai vagy pszichiátriai problémára gondolnak. Vannak azonban olyan jelek, amelyek a tapasztalt ördögűző számára azt bizonyítják, hogy nem pszichológiai esetről van szó. Ezek felismerését sajnos nem tanították meg a papoknak a szemináriumokban, így nekem és társaimnak kell megtanítanunk nekik. A hivatalos ördögűzők, akiket a megyéspüspökök bíznak meg ezzel a feladattal, részesülnek ilyen képzésben.

– Egy átlagos hívő nem is ismeri fel ezeket a jeleket?

– Az ördög által megszállott ember környezetében élők felfigyelhetnek ezekre. Ilyenkor tanácsot kell kérni egy ördögűzőtől, aki teljes bizonyossággal meg tudja állapítani, hogy valóban az ördög működésére utaló jelekről van-e szó.

– Mi történik, ha valaki jelentkezik Önöknél? Hogyan kell elképzelni a vizsgálatot, és milyen lépcsők vezetnek az esetleges ördögűzéshez?

– Az ördögűző pap első lépésként meghallgatja a hozzá forduló embert, és ha lehetséges, a környezetében élőket is. Azt szeretné megtudni, miféle különleges, furcsa dolgok történtek, milyen jeleket tapasztalnak, amelyek korábban nem voltak jellemzőek. Az elmondottak alapján azután a pap konkrét kérdéseket tesz fel, hogy pontosíthassa, miről van szó. Ezt követően egy tapasztalt ördögűző már nagy biztonsággal meg tudja állapítani, hogy szükség van-e rá, vagy nem. A diagnózis felállításának azonban van még egy harmadik momentuma is: a pap imádkozik a vizsgált személy felett. Ez még nem ördögűző szertartás, de az ima által világossá válik, hogy ördögtől megszállott emberről van-e szó, vagy csupán valamilyen betegség hordozójáról. Ha ugyanis valóban az ördög fogságában van valaki, akkor a gonosz lélek az ima alatt is megmutatkozik valamilyen formában, hiszen nem viseli el Isten jelenlétét.

– Eljutottunk az exorcizmus szertartásáig. Kötött liturgiáról van szó, vagy a rítus a megszállott ember és az ördögűző személyétől függően változhat?

– Az exorcista pap egy bizonyos hivatalos szertartást végez. De végső soron nem az imája idézi elő az ördögűzést, hanem az ő és az ördög által megszállt személy hite. Az ördögűző pap emellett imádkozhat a saját szavaival, és mondhat szabadító imákat is. Ezek, illetve maga a rítus is fontos, de hangsúlyozom, ami a leglényegesebb, az a pap hite és Szűz Mária közbenjárása. Az egyházi szertartás során gyakran hívják segítségül Jézus nevét, és erre a démon távozik is – ez azért van így, mert a pap konkrét utasításokat ad neki az egyház felhatalmazásával. Az egyház a rituálé segítségével megidézheti az összes szentet, a Szűzanyát és az angyalokat, ezáltal segíthet az ördögűző papnak és a megszállottnak a sátán elleni küzdelemben.

 

– A III. Szeretetláng Fesztiválon tartott előadásában hangsúlyozta, hogy Szűz Máriának központi szerepe van a gonosz elleni harcban. Vajon miért? Ha szabad így fogalmazni: mit vétett Szűz Mária a sátánnak, hogy az még a nevét sem meri a szájára venni?

– Lucifer nem tudta elviselni, hogy Isten meg akar testesülni, s ezáltal megmenteni az embert a kárhozattól. Amiatt van ez, mert az embert magánál alacsonyabb szintű létezőnek tekinti. Isten a megtestesülés által Máriát, egy embert magasabb szintre helyezett az angyaloknál. Az egyház ki is mondja, hogy a Szűzanya az angyalok királynője. A gonosz lélek ezt végképp nem tudta elfogadni, innen ered Mária iránti mérhetetlen gyűlölete, amely az ördögűzések alkalmával is megtapasztalható. Amint Ön is említette, a gonosz lelkek sohasem ejtik ki Szűz Mária nevét. Ugyanakkor név nélkül utalva rá gyakran elmondják, milyen ellenállhatatlan hatalma van felettük. Két példát az előadásomban is megemlítettem. Egyszer egy ördögűzés alkalmával, amikor egy rózsafüzér volt a kezemben, a megszállottat kínzó ördög így szólt: „Aki ebbe a láncba kapaszkodik, az sosem veszhet el.”

Egy másik esettel kapcsolatban az exorcizmust a megszabadult és az ördögűző szempontjából egyaránt ismertettem. Az ördögűzés végén az egyház által segítségül hívott Szűzanya adta meg a végső döfést a gonosznak, hogy távozzon az általa megszállottból. Ezt a szenvedő úgy élte meg, hogy egy fényesen ragyogó, hatalmas köntös ereszkedett le rá és mindenkire a teremben, majd ezer kard szúrta ki az emberben lévő szörnyeteg szemét, az pedig közben azt ordította: „annak (Szűz Máriának) a köntöse fog beteríteni mindannyiunkat”. Eközben nekem, az exorcistának azt mondta a démon: „Itt van ő. Mindig ő az, aki megsemmisít engem. Mindig imádkozik értetek a fiához. Miért aláz meg minket ennyire?” Szűz Mária és az őt segítő szentek hatalmának az ördög nem tud ellenállni.

– Ahhoz, hogy valakit megszálljon az ördög, el kell távolodnia az egyháztól?

– Az egyháztól távol élő embereket könnyebben megkísérti a sátán, de számtalan trükköt ismer, és mindenkihez a maga módján közeledik. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, nem kell istentagadónak lenni. Ha az ördög rögtön megmutatná a jelenlétére utaló furcsa jeleket, akkor azonnal fölfedeznék, ezért ravaszul rejtőzködve közeledik, még azokhoz is, akik nem akarják követni őt.

Akik viszont az egyház és Isten közelségében akarnak élni, azokban olyan tűz ég, amely lehetetlenné teszi, hogy megközelítse őket az ördög. Ez a láng égeti a gonoszt, aki nem tud elrejtőzni a fényesség elől, ezért ilyen esetben nem járhat sikerrel, gyűlöletének nem lehet hatalma az Istent szerető ember felett. Ezzel függ össze az is, hogy ha az ördög valóban megszáll valakit, az egyházi rítus mindig felfedi őt, hiszen nem tud elrejtőzni az egyház által közvetített isteni világosság elől. Aki nem engedi be az ördögöt az életébe, azt nem tudja a hatalmába keríteni, nem bántja.

Fotó: Wágner Csapó József

Agonás Szonja/Magyar Kurír

 

Én megkaptam email-ben az atya prédikációját, amit a délelőtti szentmisében mondott és azt most nagy szeretettel megosztom veletek:

 

FRANCESCO BAMONTE ATYA SZENTBESZÉDE
A SZERETETLÁNG FESZTIVÁL SZENTMISÉJÉN

Budapest, 2016. augusztus 27.
(Fordította: Dr. Tekulics Judit)

 

 

Kedves testvéreim!

A világon óriási harc dúl a jó és a rossz erői között az emberi szívek csatamezején. E gyilkos küzdelem azonban innen is továbbterjed, kiterjed a különféle intézményekre, az egész társadalomra, a nemzetekre, a kontinensekre, az egész világra, a nemzedékek tagjaira, és tart egészen az Úr dicsőséges eljöveteléig, amikor majd minden ember megláthatja Őt, az Utolsó Ítélet napján, és az Úr végleg leszámol a Sátán hatalmával a világban.
Ebben a hatalmas küzdelemben különleges szerepet tölt be a Szűzanya. Isten az Ő gondviselő szeretetéből úgy rendelkezett, hogy a Szűzanya, aki a Megváltás és az Üdvösségszerzés isteni tervében támogatja és győzelemre vezeti az ő Szent Fiát a Sátánnal szembeni küzdelemben, minket is segítsen meg ebben a harcban, a Szentháromság minden erejével, Krisztus által. Velünk együtt és értünk küzd a Sátánnal szemben. E feladat, amelyet a Szűzanya tehát értünk végez, beleillik egy még szélesebb körű feladatba, amelyet szintén Isten jelölt ki számára: ez pedig nem más, mint az anyaság. Jézus a saját Édesanyját adta nekünk, amikor, halála előtt a Keresztfa tövében álló édesanyjához fordult, tekintetével a Szűz Mária mellett álló Jánosra mutatott, és azt mondta:„Asszony, íme, a te fiad”. E szavakkal Jézus mindenki előtt világossá tette azt a szerepet, amelyet Szűz Máriának már a Megtestesülés pillanatától kezdve szánt: vagyis, hogy mindannyiunk édesanyja legyen. Később pedig, Jánoshoz fordult, aki az egész emberiséget képviselte, és így szólt hozzá: „Íme, a te Anyád”. Az Ige Megtestesülésének pillanatától kezdve tehát mindannyian ennek az édesanyának a gyermekei vagyunk. Jézus mindenki számára érthetően és világosan fejezte ki szándékát. Az emberi nem e hatalmas ajándékát pontosan azokban a pillanatokban adta át nekünk, amikor Ő maga és Édesanyja az elképzelhető legnagyobb szenvedéseket élte át. Azért cselekedett így, hogy megértsük, mennyire szeret minket, és milyen értékesek vagyunk számára. Megkeresztelkedésünk pillanatában a Szűzanya, együttműködve a Szentlélekkel, saját Fia által új életet ad nekünk, és kezdetét veszi életünkben az Ő lelki anyasága. Ezért a teológia nyelvén a Szűzanyát az Isteni Kegyelem Anyjának hívjuk. E kegyelem által mi is részeseivé válhatunk a bennünk lakozó Krisztus életének. 
A Szűzanya, miután életet ad nekünk, soha többé nem hagy magunkra bennünket. Továbbra is folyamatosan gondoskodik rólunk, törődik velünk, akárcsak egy igazi édesanya. Mert mit tesz egy igazi édesanya, miután életet adott gyermekének? Táplálja, tanítja és védelmezi gyermekét. A Szűzanya, a természetfeletti szintjén, ugyanezt teszi velünk is. Táplál, tanít és védelmez bennünket. Táplál minket azzal, hogy közbenjárása által megszerzi számunkra az istengyermekség kegyelmét, saját Fia életének részesévé tesz bennünket, ez pedig nem más, mint a megszentelő kegyelem ajándéka. Ezen felül, segítő kegyelmeket is szerez nekünk: vagyis természetfeletti segítséget és támogatást kér gyermekeinek, amelyre időről időre nagy szükségünk van ahhoz, hogy életünk során jó cselekedeteket vigyünk véghez és méltók legyünk Isten kegyelmi ajándékaira. 
Tanít bennünket, mint egy gyermekeket szerető tanítónő. Feltehetjük magunknak a kérdést: hogyan lehet Ő a mi tanítónőnk? Elsősorban élete példája által, valamint, szavaival, amelyekkel a Szentírás lapjain szól hozzánk. Élete példája által, hiszen a Szűzanya tökéletes egységben élt Jézussal, Jézus által, Jézussal és Jézusért élt, ami egyetlen más teremtményről sem mondható el. Következésképpen minden emberi teremtmény között Ő az egyetlen, valódi krisztusi életre nevelő tökéletes Tanító. Tanít minket a szavakkal is, amelyekkel a Szentírásban szól hozzánk. Különösen fontosak a Kánai Menyegzőn elhangzott szavak, amikor Jézusra mutatva azt a tanítást adja nekünk, „Tegyétek, amit Ő mond”. E szavakkal a Szűzanya arra hívott meg bennünket, hogy fogadjuk be a krisztusi életet, legyünk az Ő életének részeseivé és mindenben kövessük Krisztus tanítását. 
Megvizsgáltuk tehát a Szűzanya első három anyai feladatát életünkben: vagyis az életadást, a táplálást és a tanítást. A negyedik anyai feladat pedig a védelmezés. Hogyan teszi ezt? Állandóan őrködik felettünk, ahogyan egy igazi édesanya őrködik gyermeke felett, segít és támogat minket életünk útján és minden megpróbáltatás idején. Ezeket az anyai feladatokat a Szűzanya, aki a legfőbb és legtökéletesebb Édesanya, maradéktalanul, és szünet nélkül látja el körülöttünk, nem csupán életünk egy bizonyos szakaszában vagy pillanataiban. Nekünk pedig, életünk minden pillanatában, kitárt szívvel, be kell fogadnunk az Ő gondoskodó szeretetét azért, hogy tökéletesen véghez vihesse bennünk és értünk ezeket az Isten által Neki rendelt anyai feladatokat. Minél több figyelmet és helyet adunk tehát lelki életünkben a Szűzanyának, minél jobban megnyitjuk előtte a szívünket, minél tökéletesebben felajánljuk neki önmagunkat, annál tökéletesebben tudja kifejteni bennünk az ő lelki anyaságát. Így, lehetővé tesszük a Szűzanyának, hogy működjön bennünk, a Szentlélekkel együtt, aki minden szentséghez vezető út forrása számunkra. 
Mi lehet vajon a Szűzanya Szentlélekkel együtt végzett működésének célja bennünk? Elsősorban az, hogy Krisztus tökéletes képmásává alakítson bennünket, addig formálja lelkünket, amíg teljesen eggyé válhatunk Krisztussal. A másik cél pedig az, hogy vezessen és támogasson minket annak a küldetésnek a végrehajtásában, amit minden egyes ember kapott Istentől abban a pillanatban, amikor ebben a világban életre hívta őt. Mert mindenki, minden egyes ember küldetést kapott Istentől, születése pillanatában, amelyet a földi életében be kell töltenie. 
Érthetjük immár, hogy a Szűzanya tisztelete hogyan érheti el csúcspontját bennünk akkor, amikor teljes szívvel felajánljuk neki önmagunkat. Amikor azt mondjuk, felajánlani magunkat a Szűzanyának, más szóval, a Szűzanyának szenteljük magunkat, azalatt azt értjük, hogy teljesen megtagadjuk önmagunkat, teljesen Neki ajándékozzuk magunkat, hogy tökéletesen és teljes mértékben Hozzá tartozzunk, és Vele, Őbenne és általa felajánljuk egész életünket Istennek, Krisztusban. Sokféle módon megfogalmazhatjuk tehát a Szűz Máriának szentelődés fogalmát, lényege azonban mindig a tökéletes egyesülés, a szoros és folyamatos eggyé válás Isten Szent és Szeplőtelen Édesanyjával. Ez azt jelenti, hogy végtelen bizalommal fordulunk Hozzá, teljes mértékben Hozzá tartozunk, Neki ajándékozzuk önmagunkat, megosztjuk Vele életünket, annak érdekében, hogy a Szentlélekkel együtt szabadon működhessen bennünk. Hagyjuk, hogy átvegyen az életünkben minden kezdeményezést, Ő irányítsa minden cselekedetünket, Isten nagyobb dicsőségére. Ez a Szűzanyára hagyatkozó élet azonban egyáltalán nem semmisíti meg szabadságunkat és egyéni, szabad akaratunkat, hanem éppen hogy tökéletessé teszi azt, hiszen ha így élünk, akkor akaratunk teljes mértékben eggyé válik Isten akaratával. 
A Szűzanyának szentelődés tehát nem helyettesíti, és nem verseng a Krisztusra való hagyatkozással bennünk, amely szintén Szentlélek szeretete által a Keresztség pillanatától kezdve isteni életre vezet bennünket, hanem éppen ellenkezőleg, hozzájárul annak tökéletes megvalósulásához lelkünkben. Mit jelent ez a tökéletes megvalósulás? Azt jelenti, hogy a Jézusnak szentelt élet, amely a Keresztség pillanatában veszi kezdetét bennünk, kiteljesedik és tökéletességre jut lelkünkben, elvezet minket a Paradicsomba, az Atya, a Fiú és a Szentlélek szüntelen és boldogító látására, ahol megtapasztalhatjuk a Szentháromság szeretetének kimeríthetetlen mélységét. Örök életben részesülünk, és nem kínoznak minket többé testi lelki bajok, társadalmi konfliktusok, amelyeket földi életünk során megtapasztalhatunk. Emberi természetünk ekkor teljes mértékben részesévé válik Isten dicsőséges természetének, megtapasztalhatjuk a legfőbb és el nem múló boldogságot, Édesanyánk, a Szent Szűz társaságában, az angyalokkal és a szentekkel együtt. Ehhez a csodálatos célhoz vezet el tehát minket a Krisztusnak szentelt élet, amelynek legtökéletesebb útja a Szűzanyának szentelt élet és akarat.
Nem hallgathatom el azt sem, hogy néhány teológust félelemmel tölt el a Szűzanyának szentelődés fogalma, és a szentelés / szentelődés fogalmak helyett inkább a „ráhagyatkozás”, „neki ajándékozás” szót részesítik előnyben. Akkor is, ha a Szűzanyára hagyatkozás kifejezést választjuk, meg kell értenünk annak lényegét, amely nem más, mint hogy Krisztusnak szenteljük magunkat az Édesanyja által, akit ő maga választott ki arra, hogy emberi természetünk részesévé tegye Őt, amikor e világra született. Ne feledjük, hogy sok szent nyíltan a Szűzanyának szentelte életét, és ezt a kifejezést használta saját életére vonatkozóan is. Ilyen szent volt Grignon Szent Lajos, aki a Tökéletes Mária-tisztelet című könyvében azt írja, hogy „Minél inkább felajánlja magát a lélek a Szűzanyának, annál jobban Jézus Krisztusnak szenteli magát”. 
Szűz Mária Szeplőtelen Szívének szentelni magunkat nem csupán egy biztos, gyors és tökéletes út ahhoz, hogy felajánljuk magunkat Istennek Krisztusban, és eljuthassunk a Szentháromsággal való egyesülésre a Paradicsom dicsőségében, hanem egyben nagyon fontos megjegyezni, hogy a Szűzanya keze által sokkal erősebbek lehetünk a Sátán ellen folytatott harcunkban! Szent Maximilian Kolbe atya a következőket írta erről a Sátán elleni küzdelemben oly hatalmas erőről: „A Szeplőtelen Szűz olyan lelkeket keres, akik tökéletesen neki szentelik magukat, és hatalmas erővé válhatnak a kezében a Sátán legyőzéséhez, és erős eszközök lesznek számára Isten Királyságának terjesztésében.” Ha tehát Neki ajánljuk életünket, a Szűzanya nemcsak olyan gyermekekre talál bennünk, akik e Földön az Úr útjain járnak, és akiket egy napon maga mellett tudhat a Paradicsomban, hanem olyan gyermekekre is lel bennünk, akik földi életük során segítenek Neki megmenteni más gyermekeit, megmentenek más lelkeket a Sátán hatalmától! Így tehát méltó utódai lehetünk az Asszonynak, aki szétzúzza a kígyó fejét. (Jelenések könyve)
A Szűzanyának szentelt élet tehát igen nagy hatalom és erő a Sátán ellen vívott harcban mind a világi emberek, mind a papok, püspökök vagy szerzetesek számára is. Ha pedig e Szűz Máriának szentelt élet meghonosodik, elterjed családjainkban, országainkban, plébániánkon, vallásos mozgalmainkban, társaságainkban, egyházmegyékben, akkor valóban lehetőségünk lesz kiűzni az ördögöt ebből a világból, és szembeszállhatnánk a Sátán tervével, amellyel meg akarja szerezni magának az emberek, a társadalmak, a nemzetek szívét, és végleg el akarja távolítani az emberiséget Istentől.
Ezért különösen fontos, hogy a házaspárok is a Szűzanyának szenteljék családjukat, vagyis saját magukat és gyermekeiket. A plébánosok a Szűzanyának ajánlják plébániájukat, a püspökök bízzák Rá egyházközségüket, az államfők ajánlják Szűz Mária védelmébe országukat, és könyörögjenek Istenhez, hogy a Neki szentelt család, közösség, plébánia vagy ország tagjai legyenek nyitottak, és fogadják el ezt a felajánlást, amelyet vezetőik tettek a nevükben. Ők is ajánlják fel saját magukat a Szűzanya Szeplőtelen Szívének, hogy eggyé válhassanak Fiának szívével, az Örök Atya szívével a Szentháromságban. Így minden ember, és az egész teremtett világ visszatér Teremtő Istenéhez, és minden ember követni fogja Jézus példáját, aki felajánlotta magát az Atyának, mondván, „én őértük odaszentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazsággal” (János, 17, 19)
Szent II. János Pál pápa szintén azt hirdette, hogy a Szűzanyának kell szentelnünk magunkat: „Minden katolikus hívő ajánlja fel saját akaratából a Szűzanyának imáit, és szentelje magát Neki azért, hogy még jobban felajánlhassa magát az Úrnak.” Gondoljuk Szent II. János Pál pápa jelmondatára. „Totus tuus”, vagyis „Teljesen a Tiéd”. E mondat kifejezte a Szent Pápa minden szeretetét és teljes mértékben a Szűzanyának szentelt életét. Apostoli útjai során sokszor ajánlotta fel a Szűzanyának az egyházközségeket, és plébániákat, ahová ellátogatott, az országokat, amelyeket felkeresett. 1984 március 25-én pedig az Egyetemes Egyház püspökeivel együtt a Szűzanyának ajánlotta az egész világot, eleget téve ezzel a Szűzanya Fatimában megfogalmazott kérésének. Ferenc pápa pedig, pápaságának kezdetén, 2013. október 13-án, a Fatimai Szent Szűz szobra előtt megismételte elődje felajánlását, és ismét a Szűzanya oltalmába ajánlotta az egész emberiséget. 
Végezetül elmondhatjuk tehát, hogy minél tökéletesebben felajánljuk magunkat a Szűzanyának, annál tökéletesebb egységben élhetünk az ő Szent Fiával, az Atyával és a Szentlélekkel együtt, annál több kegyelemben részesülhetünk életünk folyamán, és a Szűzanya kezében mi is erős eszközzé válhatunk a Sátán elleni küzdelemben, terjesztve az egész Földön Krisztus Királyságát. Ámen. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

 

Ezen a linken pedig meghallgathatjátok az atya délutáni másfél órás előadását mp3-on, melynek címe ez volt:

 „Szűz Mária harca a gonosszal”

 

https://share.ols.inode.at/FPLUEUGWPTMV9UZPU0RYKZ7IAH4I9R5NGQHVKXR0

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás