Tiszta Forrás
2023. október 01.   
Névnap: Malvin, Teréz

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Reggeli imádság ~ ~ ~ ~ ~ A felvirradt új nap reggelén először is hozzád emelem föl elmémet és szívemet kegyes mennyei Atyám, és leborulva köszönöm meg neked azokat az adományokat, melyekben gondviselő jóságod mindez ideig részesített. Különösen pedig hálát adok neked azért a nagy kegyelmedért, hogy az elmúlt éjjel atyai szeretettel őrködtél fölöttem, megőriztél minden bajtól, és testem lelkem épségét sértetlenül megtartottad. De midőn e jótéteményeidért alázatos lélekkel köszönetet mondok, egyszersmind új kegyelmeket is kérek tőled, jóságos Istenem. Add szent malasztodat, hogy a mai napot jámborságban, lelki tisztaságban s istenfélelemben tölthessem, és szent parancsaid megtartása által szeretetedre állandóan méltó lehessek. Jézus áldott anyja, boldogságos Szűz Mária, szent őrangyalom, Istennek minden szentei és különösen te, dicső védőszentem, fogadjatok engem ma ismét hathatós pártfogástokba, imádkozzatok érettem, s óvjátok meg testemet és lelkemet minden veszedelemtől. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
20 látogató

Látogatások

- ma: 34
- tegnap: 103
2014.12.14. 09:00 JóB
Hozzászólások: 0

Felkészülés

Felkészülés

Felkészülés

Advent van. A felkészülés, a várakozás ideje.

Az Ószövetség nagy prófétái jó előre megjövendölték: el fog jönni Emmanuel. Velünk lesz az Isten, közöttünk fog lakni, egy asztalnál étkezik velünk, meggyógyítja a töredelmes szívűeket, eltörli a bűnbánó bűnösök vétkeit, meggyógyítja a nyomorultakat, akik számára nincs más orvosság, mint a megtestesült Üdvözítő kegyelme.

A próféták jövendöléseit nemcsak az írástudók ismerték, hanem az egyszerű emberek is: a szántóvetők, a rokkát ügyesen pörgető asszonyok, de még a porban önfeledten játszadozó gyerekek is.

     Hosszú, és türelmes (néha türelmetlen) várakozás után beteljesedtek a próféciák. Sokaknak csalódást okozott, de a szelídek és alázatos szívűek számára az örömöt, a békességet, a reménységet és a beteljesülés boldogságát jelentette a Megváltó érkezése.

Nem a ma megszokott reklám ízű, látványos show elemekkel tarkított díszkísérettel érkezett, három méterrel az emberek feje fölött járva. Csendben, egy faluszéli barlangistállóban, a világtól, és a világ uraitól távol, síró kisgyerekként jött erre a világra. Szegényen, és szerényen élt, mezítláb járva városról-városra, hirdetve az Isten Országát.

Nem űzte el a rómaiakat, nem uszított senkit lázadásra, nem vállalta a neki felkínált királyságot.

E helyett kenyeret osztott az éhezőknek, meggyógyította a leprásokat, a vakokat, a sántákat, a bénákat és halottakat támasztott fel.

Hirdette, hogy az ember igazi otthona a mennyek országa, az igazi kincs nem az anyagi javak bősége, hanem a szív gazdagsága. Szeretetet hirdetett a gyűlölet helyett, megbocsátást a harag helyett, békét a háború helyett.

     Betegek, szükséget szenvedők, szomorúak ma is élnek közöttünk. A globalizált világ irgalmatlansága, embertelensége egyre nyomasztóbbá válik.

Jézus figyelmeztetése ma is érvényes és időszerű: csak az juthat be az Ő Országába, csak az nyerhet örök életet, aki segít a szükséget szenvedőkön, megvigasztalja a szomorkodókat, gyógyítja a testi-lelki betegségben szenvedőket, akárcsak egy jó szóval is.

     Ilyenkor, Karácsony táján a szolidaritás, az összetartozás érzése, a segíteni akarás válik uralkodóvá. Karácsony elmúltával hajlamosak vagyunk megfeledkezni azokról, akiknek a nyomorúsága továbbra is megmarad. Az Isten ma is, holnap is, jövőre is köztünk lesz. Sőt, mindörökké velünk van. Eljön az idő, mikor meg fogja kérdezni tőlünk: tettünk-e valamit felebarátainkért.

( „ Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.”  Mt. 25.40.  Legyetek irgalmasak, miként a ti mennyei Atyátok is irgalmas – figyelmeztetett Jézus.)

 

A választ most kell megadnunk!

 

A.D.2014.12.14©JóB

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás