Lengyel királlyá koronázták Jézus Krisztust

Krakkóban Andrzej Duda és a lengyel katolikus egyház vezetőinek jelenlétében szombaton
A Łagiewniki Bazilikában tartott szertartás a lengyel kereszténység 1050. évfordulóját ünneplő jubileumi év csúcspontja. A katolikus egyházban vasárnap (ez az advent előtti utolsó vasárnap) lesz mindenhol Krisztus király ünnepe, amikor az előző vasárnapoktól eltérően nem zöldben, hanem fehérben miséznek a papok. Lengyelországban ez azonban most sajátos nemzeti színezetet kap: Krisztust szombaton jelképesen az ország királyává koronázták.
Krisztus lengyel királlyá való koronázására már tíz éve is indult politikai kezdeményezés. Támogatói egy lengyel apáca, az 1944-ben meghalt Rozalia Celakówna látomására hivatkoznak: a nővér belső hangokat hallott, beszámolója szerint Krisztus azt mondta neki, hogy a lengyel üdvösség feltétele az ő királlyá koronázása.

Ezt a kétezres években kezdték szó szerint venni. 2006-ban beadtak egy hasonló kezdeményezést a Szejmbe, ezt azonban akkor még leszavazták. Bár támogatói azzal is érveltek, hogy Krisztus megkoronázása illeszkedik a nemzeti hagyományba, hiszen a częstochowai Fekete Madonnát 350 éve nevezik a lengyelek királynőjének, ettől eleinte az egyházi vezetés is elzárkózott.
Akkor még a vallás túlzott átpolitizálásának veszélyéről beszéltek, mostanra azonban változtak az álláspontok és az erőviszonyok. A Jog és Igazságosság újbóli kormányra jutásával Krisztus megkoronázása elől elhárultak az akadályok. Míg a lengyel püspöki kar 2008-ban még szükségtelennek nevezte a koronázást, most már úgy foglaltak állást, hogy annak nincs teológiai akadálya. A változást a kritikusabb egyháziak a hatalommal való konfliktuskerülésként értelmezik.
A világ legmagasabb Krisztus-szobra, a 2010-ben emelt, 33 méter magas lengyelországi szobor szintén Krisztus Király nevét viseli – a megnevezés a szokásos értelmezés szerint a keresztény megváltó egyetemes uralkodására utal, de Lengyelországban is vannak olyan nemhivatalos, nemzeti-keresztény áramlatok, amelyek a „Jézus pártus herceg” ősmagyar elméleteihez hasonlóan a keresztény üdvtörténetet is szívesen nemzetiesítik, a lengyel történelmet pedig szakralizálják. A szombati krakkói szertartáson Andrzej Duda is részt vett, talán első köztársasági elnökként egy hazai koronázáson.
Kapcsolódó: egy nappal korábban a Wawelben, a lengyel királyok hagyományos temetkezési templomában temették újra feleségével együtt Lech Kaczyńskit, a 2010-es szmolenszki repülőgép-katasztrófában meghalt elnököt, a mai lengyel jobboldal vezére, Jarosław Kaczyński ikertestvérét. Az elnöki pár holttestét a héten exhumálták, elsőként az áldozatok közül, hogy újra megvizsgálják földi maradványaikat. A lengyel jobboldal továbbra sem fogadja el, hogy egyszerű baleset történt; az újbóli vizsgálat terve az elmúlt hónapokban éles vitákat gerjesztett, több áldozat hozzátartozói inkább azt szerették volna, hogy hagyják békében nyugodni halottaikat.
ArchívumHozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Napi aktuális archívum
- 2023.09.01. AMI A LEGEGYETEMESEBB ÉS A LEGSZEMÉLYESEBB – ISTENHITÜNK CSODADIMENZIÓI
- 2023.08.20. Augusztus 20. – A Szent István-nap története
- 2023.08.15. Ma van Nagyboldogasszony ünnepe – de kit és mit ünneplünk pontosan, miről szól a mai na
- 2023.08.13. Beszélgetés a 975 éves belvárosi főplébánia-templom plébánosával
- 2023.07.22. A nándorfehérvári diadal
- 2023.06.11. Úrnapja
- 2023.06.04. Trianon 103 Nemzeti Összetartozás Napja
- 2023.06.01. A mi Urunk, Jézus Krisztus, az örök főpap
- 2023.05.28. Pünkösd
- 2023.05.22. Casciai Szent Rita