Tiszta Forrás
2018. december 11.   
Névnap: Árpád, Árpádina

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
17 látogató

Látogatások

- ma: 176
- tegnap: 881
2017.04.01. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 0

Az Európai Unió zászlaja Szűz Mária jelképeit tartalmazza

Az Európai Unió zászlaja Szűz Mária jelképeit tartalmazza

 

 

 

 

 

 

Kevesen tudják, hogy az Európai Unió zászlajának kék hátterében kör alakban megjelenő tizenkét csillag a tervezők szándéka szerint Szűz Mária tizenkét csillagból álló koronájára utal.

 

Az Európai Uniót kezdettől fogva a keresztény gyökerek hatják át.(sajnos, ma már ez nem igy van. K.) Az alapító atyák – Jean Monnet, Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi – olyan tervet dolgoztak ki, amely szerint az európai országok osztoznak az erőforrásokban és a feladatokban is, hogy olyan egységet teremtsenek, amely biztosítja Európa termékenységét, békéjét. Schuman és Adenauer mélyen hívő katolikusok voltak, mindketten imádkoztak a strasbourgi székesegyházban a Szeplőtelen Fogantatás-ábrázolás előtt, melyen Máriát tizenkét csillagból álló korona övezi.

 


A Szűzanya 1859-es szobra a strasbourgi székesegyházban

 

Az európai zászlót, az Európai Unió legismertebb jelképét – amely korábban az Európa Tanács zászlaja volt – ott látjuk a középületeken, a rendszámtáblákon, a bankjegyeken és pénzérméken, az iskolákban, az irodák falán.

Hogyan született meg a zászló terve?

1950-ben az Európa Tanács pályázatot hirdetett egy olyan zászló megtervezésére, amely a kontinens jelképe lehet. Százegy pályaművet adtak be, köztük volt Arsène Heitz több terve is: végül az ő elképzelése lett a nyertes, a tizenkét csillag kék háttérben.

A véletlenek összjátéka, hogy a pályázat eredményét 1955. december 8-án hirdették ki, szeplőtelen fogantatás ünnepén – ebben is folytatódott a máriás „szál”.

A zászló először 1956. október 21-én lobogott épületen; mégpedig egy olyan épületen, a strasbourgi székesegyházon, amellyel összhangban van a keresztény, máriás szimbólum, ami most már az európai népek egységének jelképévé is vált.

A francia Lourdes Magazine című lapnak Arsène Heitz elmondta, honnan merített ihletet. Éppen akkor olvasta a párizsi de Bac utcai Mária-jelenések történetét, melyben Labouré Szent Katalinnak megjelent a Szűzanya, látomásban megmutatta neki a csodás érme rajzolatát, és megkérte az érme terjesztésére.

 

 

Heitz azt vallotta, ekkor született meg benne a kék háttérben lévő tizenkét csillag képe, ahogyan Szűz Mária mint a Szeplőtelen Fogantatás e hagyományos ikonografikus ábrázolásán látható.

Kezdetben Heitz úgy kezelte az ötletet, mint az összes többit, amelyek egy művészben megszületnek, de aztán kezdte egyre jobban érdekelni, sokat meditált rajta. Eszébe jutottak a Jelenések könyvének szavai: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból álló korona” (vö. Jel 12,1).

A zászló kék színe és a csillagok természetesen nem kifejezetten vallásos szimbólumok, tiszteletben tartják minden európai ember meggyőződését. Paul M. G. Lévy, az Európa Tanács első kommunikációs vezetője úgy magyarázta az Európai Gazdasági Közösség tagjainak a képet, hogy a tizenkettes szám a teljesség jele – hiszen az ötvenes években sem a tanács, sem az Európai Közösség nem tizenkét tagországból állt.

Amikor az Európa Tanács elfogadta ezt a zászlót, sok más kereszténységre utaló tervet elutasított, ezek legtöbbjében a kereszt jelent meg mint az európai lélekhez közel álló jelkép.

 


A strasbourgi székesegyház üvegablaka

 

Robert Bichet kereszténydemokrata politikus, aki 1955-ben az Európa Tanács alelnöke volt, Le drapeau de l’Europe című könyvében implicit módon elismerte a zászló máriás eredetét, amikor a csillagokról szólva Gaetano G. Di Salest idézte: „A tökéletesség, a teljesség szimbóluma, mint a tizenkét apostol, Jákob tizenkét fia, a nap tizenkét órája, a Zodiákus tizenkét jegye.” Azt azonban Bichet nem említette meg, hogy Di Sales máriás lelkületű kegyességi művek szerzője.

Az Európa Tanács a zászló tervét 1955. december 8-án, szeplőtelen fogantatás ünnepén fogadta el. Ugyanez az intézmény a rá következő évben új üvegablakot adományozott a strasbourgi székesegyháznak, melyet 1956. október 21-én áldottak meg; a Max Ingrand által tervezett üvegablak a Jelenések könyvének jelenetét ábrázolja: Máriát a tizenkét csillagból álló koronával.

 

Forrás: it.Aleteia.org

Fotó: Europa.eu; Wikipédia

Magyar Kurír
(tzs)

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás