Tiszta Forrás
2018. december 11.   
Névnap: Árpád, Árpádina

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Napi intelem: • • • Egy olyan világban, ahol szinte mindenki folyton álarcot visel, megtisztelő kiváltság, ha valaki megmutatja neked a lelkét. (ismeretlen szerző) • • •

Jelen van

0 felhasználó
12 látogató

Látogatások

- ma: 236
- tegnap: 881
2017.04.13. 00:00 Pela
Hozzászólások: 0

Balog Zoltán: Nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása figyelemfelhívás

Balog Zoltán: Nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása figyelemfelhívás

 

 

Nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása figyelemfelhívás, hogy érdemes elgondolkozni e nap mélyebb értelmén – mondta az emberi erőforrások minisztere a Reformátusok Lapjának adott interjúban.

 

 

Balog Zoltán szerint nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása erősíti a keresztény gyökereket, az ünnep mélyebb értelme pedig az, hogy „áldozat nélkül nincs siker, halál nélkül nincs feltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét”.

Rámutatott: a szenvedésnek lehet mélyebb értelme, bár a fogyasztói társadalom üzenete az is, hogy a szenvedés kiküszöbölhető megfelelő gyógyszerekkel, kiegyensúlyozott táplálkozással és sok pihenéssel, ügyes életstratégiával. A keresztény üzenet azonban az, hogy a szenvedés az élet része, a győzelem előszobája, amelyben lehet értelmet is találni. Ez nem minden szenvedés igazolása, szolgai beletörődés, hanem bátor szembesülés. Ha ez a munkaszüneti nap csak néhány embert gondolkoztat el erről, akkor már volt értelme – mondta.

 

 

Balog Zoltán kitért arra: fokozatosan derül majd ki a döntés jelentősége. Ez évtől nagypéntek munkaszüneti nap, vagyis nem kell munkába menniük az embereknek, de hogy ünnepnap legyen, az sokkal mélyebb dolog, és ennek tudatosodásához idő kell.

Hozzátette: nagypéntek munkaszüneti nappá tételét az ország gazdasági teljesítménye tette lehetővé, de hogy miért éppen ezt a napot választották, annak nemcsak keresztény, de protestáns jelentősége is van. A nagypénteket ugyanis különösen a német protestantizmus emelte önálló emlék- és ünnepnappá. A miniszter szerint ugyanakkor ez a döntésük „mindenkinek jó lehet”: a katolikusoknak, a reformátusoknak, az evangélikusoknak, a nem hívőknek, a fiataloknak, a családoknak, a munkavállalóknak és a munkaadóknak is.

Balog Zoltán a kérdésre, hogy tervezik-e újabb munkaszüneti nap bevezetését, úgy felelt, ebben a kormányzati ciklusban már nem, de ha a gazdaság állapota lehetővé teszi, később visszatérhetnek a kérdésre. Mint mondta, a december 24-e mellett a katolikusoknak fontos augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja – ez is szóba kerülhet. Október 31. viszont lekerült a napirendről, „miután a református és az evangélikus egyházak vezetői visszafogottságot gyakoroltak, és ők maguk kérték, hogy a reformáció emléknapja helyett nagypéntek legyen munkaszüneti nap”.

A miniszter kitért a református egyház és az állam közötti megállapodás megújítására is. Elmondta, a szerződésmódosítás célja, hogy még szilárdabbá és stabilabbá tegyék a református egyház közfeladat-átvállalásának feltételeit, különös tekintettel a határon túl szolgálatot teljesítő lelkipásztorok státuszának megerősítésére nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az egész világon.

Forrás: MTI

Magyar Kurír

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás