2016.12.18. 15:35 JóB

Hozzászólások: 0

Aranyvasárnap

Aranyvasárnap 

Az aranyról a legtöbb embernek a gazdagság jut legelőször az eszébe. Az arany és az ezüst,- ezek az értékes fémek - voltak már az ókorban is a pénzegységek. A bibliában számtalan helyen történik utalás az aranyra. A talentumok példázatában Jézus az arany pénzegységet használja az isteni kegyelmek gazdagságával megáldott ember bemutatására.

Salamon gazdagságát, a jeruzsálemi templom ékességét is az arany szimbolizálta. A későbbi korokban is az aranyfedezet biztosította a kibocsátott fém, vagy papírpénz értékállóságát.

A választott nép történetében Isten Szentségének tiszteletében az arany,- mint a legértékesebb nemesfém – jelentős szerepet játszott. Gondoljunk csak a frigyláda díszítésére. Az Ószövetségben mérnöki precizitással írja le a szerző, hogy milyen technológiával, és milyen összetevőkből készült a frigyláda.

A próféták által jó előre megjövendölt Messiásról a választott nép, és a nép vezetői megalkottak egy ideális képet. Eljön az ég felhőin a salamoni dicsőséget idéző csillogó, aranyozott kísérettel, megszabadítja az országot a római uralomtól, helyreállítja a dávidi birodalmat, és uralkodik majd a népek felett a vezető farizeusokkal körülvéve.

Beteljesültek a próféciák, eljött az Isten Fia. Az előzetes várakozásokkal ellentétben nem dicsőséggel és pompával érkezett, hanem egy egyszerű názáreti lánytól született egy Betlehem külterületén található szegényes istállóban.

Sokak számára mérhetetlen csalódást jelentett ez a puritán egyszerűség. A szegény, elnyomott és reménytelenségbe taszított emberek számára viszont elhozta a gyógyulást és az örök élet reménységét.

Nem tette gazdaggá a szegényeket, nem osztogatott aranyat és ezüstöt, de jóllakatta az éhezőket, meggyógyította a betegeket, vigaszt nyújtott a szomorkodóknak, felemelte az elesetteket, reményt adott a csüggedőknek.

Ma is ugyanaz a Jézus jön el közénk. Nem a plázák reklámoktól csillogó, árukkal és lázasan tolongó emberekkel túlzsúfolt eladótereit látogatja meg, hanem a magány csendjében imádkozó szegényeket, a reménytelenség mocsarában vergődő szerencsétleneket, az igazságért kiáltó megalázottakat.

A megtestesülés fényessége ma is látható: az Egyházban, és a gyermeki tisztasággal megáldott hívő emberek szívében. A krisztusi tűz ma is lobog az Egyházban: sok egyszerű, bűnbánó ember melegszik ebben a fagyos világban ennél a tűznél. Vannak azonban olyanok is, akik nem melegedni mennek ehhez a tűzhöz, hanem a pecsenyéjüket sütögetni. Nem a puritán betlehemi jászolhoz zarándokolnak el az Üdvözítőt keresve, hanem a megdicsőült Krisztus jobbján szeretnének helyet foglalni.

Globalizált világunk tele van „jóbarátokkal”. Se szeri, se száma „jótevőinknek”. Ígérnek aranyat, ezüstöt, minden földi jót. Cserébe semmi mást nem kell tennünk, mint eladni a lelkünket, eladni embertársainkat, értékeinket pedig a szemétdombra hajítani.

Az arany ma is ugyanúgy fénylik, mint Salamon, vagy Krisztus idejében. A talentumok ma is ugyanannyit érnek. Ha Isten nagyobb dicsőségére, és embertársaink javára fordítjuk csillogó „aranyainkat”, akkor teljesítettük a krisztusi küldetésünket, és méltán remélhetünk bebocsátást a mennyek országába. Ha kapott talentumainkat eltékozoljuk az önzés, és magamutogatás öntömjénező plázáiban, akkor úgy járhatunk, mint a krisztusi példabeszédben említett ember, aki elásta a kapott talentumát.

Közel az Úr!

 Közelebb, mint gondolnánk. Mellettünk van, velünk van. Nem a külső,- sokszor színpadias - cselekedeteink alapján ítél meg bennünket, hanem a legbenső énünk, szándékaink, gondolataink alapján dönti el, hogy hová tartozunk.

Közel az Úr!

 Kérjük, hogy adja meg nekünk megvilágosító kegyelmét, hogy alázattal szolgálhassuk Őt, és embertársainkat. Bocsássa meg a vétkeinket, és vezessen el minket az örök Életre.

A.D. 2016.12.18.©JóB

Hozzászólások