Tiszta Forrás
2019. június 20.   
Névnap: Rafael, Dina

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Vörösmarty Mihály: Szózat ~ ~ ~ ~ Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar. • • • A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. • • • Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. • • • Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. • • • Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. • • • És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. • • • S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: „Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!” • • • Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. • • • Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. • • • Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. • • • Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. • • • S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. • • • Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar; Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. • • • A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
13 látogató

Látogatások

- ma: 35
- tegnap: 1350
2018.01.10. 00:00 Pela
Hozzászólások: 1

Három szerzetes ül egy szobában, avagy katolikus viccek a farsang jegyében

Három szerzetes ül egy szobában, avagy katolikus viccek a farsang jegyében

 

A keresztény élet, a Jézussal való mély kapcsolat együtt jár a derűvel, hiszen ő örömhírt bízott ránk. A vízkereszt utáni, farsangi időszakban pedig különösen is előtérbe kerül a vidámság. Ennek megélésében szeretnénk segíteni olvasóinkat néhány katolikus viccel.

 

 

Két szerzetes, egy ferences és egy jezsuita már a noviciátus megkezdése óta jó barátok. Mindketten sokat dohányoznak, és nehéz számukra, hogy egy óránál tovább imádkozzanak anélkül, hogy cigiszünetet ne tartanának. Úgy döntenek, felkeresik elöljáróikat, hogy engedélyt kérjenek arra, bármikor elszívhassanak egy cigarettát.

Amikor újra találkoznak, a ferences panaszkodik: „Megkérdeztem az elöljárómat, hogy cigarettázhatok-e imádkozás közben. Azt mondta, nem.” „Rossz kérdést tettél fel, barátom – mondja a jezsuita. – Én azt kérdeztem az elöljárómtól, imádkozhatok-e miközben cigarettázom. Azt felelte: természetesen.”

* * *

A hittanosok húsvét előtti szentgyónásukat végzik. Bemegy a gyóntatószékbe az első, megvallja bűneit, és ezzel zárja a gyónást: „Bedobtam a vízbe a tökmagot”. A plébános nem érti a dolgot, de nem kérdez rá. Jön a következő gyerek, aki szintén megvallja, hogy bedobta a vízbe a tökmagot. Ezt minden gyerek elmondja, kivéve az utolsó fiút. A plébános tőle megkérdezi: 
– Te nem dobtad a vízbe a tökmagot?
– Nem – feleli a gyerek –, én vagyok a tökmag!

* * *

Három szerzetes ül egy szobában: egy ferences, egy domonkos és egy jezsuita. Mondják az esti zsolozsmát, amikor a szobában hirtelen kialszik a lámpa.

„Testvéreim, ragadjuk meg a lehetőséget, és elmélkedjünk arról, mi mindent köszönhetünk Fény nővérünknek, aki a mi Urunk ajándéka” – mondja a ferences.

„Igen, de ezt az alkalmat használhatnánk arra is, hogy a mélyen elgondolkodjuk, majd írjunk is a fény és a sötétség közti különbségről”– teszi hozzá a domonkos.

Eközben a jezsuita lemegy a pincébe, megkeresi a biztosítótáblát, és felkapcsolja a megszakítót.

* * *

A férfi beszélget Teremtőjével:
– Mi egymillió év neked, ó Uram?
– Akár egy pillanat, fiam.
– Mennyit ér egymilliárd forint neked, Istenem?
– Mint egy fillér, fiam.
– Ki tudnál segíteni „egy fillérrel”?
– Persze, egy pillanat…

* * *

Három szerzetes, egy ferences, egy domonkos és egy jezsuita egy évszázados kolostorban sétál, szentjeikről és a rendjeik nagyságáról beszélgetnek, amikor hirtelen megjelenik előttük a Szent Család: a gyermek Jézus a jászolban, akit Mária és József szeretettel néz.

A ferences azonnal leborul: „Ó, testvérek, csodáljuk Isten alázatosságát, hogy hajlandó volt ily szegénységben megszületni.”

A domonkos térdre esik: „Testvérek, elmélkedjünk azon, a Szent Család milyen csodálatos módon visszatükrözi a Szentháromságot.”

A jezsuita odalép Józsefhez, a vállára teszi a kezét, és megkérdezi: „Gondolkodtál már azon, hogy milyen iskolába küldd a fiút?”

Forrás: Aleteia.org

Fotó: News.va; Beafranciscan.org; Nashvilledominican.org

Magyar Kurír

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
#1    2018.01.10.   18:22:55   JóB
+ 1

A pápa elküld egy jezsuita, egy piarista, és egy ferences szerzetest a Himalájába. Azt a feladatot kapják, hogy másszanak meg egy hegyet, és a hegy csúcsán tűzzenek ki egy keresztet.
Mindegyik szerzetes kap egy rozsdamentes acélból készült, földbe szúrható keresztet, és egy térképet a hegyről. Aki elsőnek ér fel a csúcsra, az tűzheti ki a neki átadott keresztet.

A pápa azt is kiköti, hogy a feladat teljesítéséről írásbeli beszámolót kell küldeni emailben a Vatikánba.

Megérkeznek a szerzetesek a hegy lábához. Mindhárman előveszik a térképet. A ferences öt másodpercig nézi, majd felpillant a hegyre és elindul a legrövidebb úton felfelé. A piarista öt percig nézi a térképet, majd elindul egy kitaposott ösvényen felfelé. A jezsuita hosszasan szemléli a térképet, majd tollat és papírt vesz elő, és bőszen számolni kezd.

Megérkezik a Vatikánba az első email: „Kiszámoltam, melyik a legoptimálisabb útvonal, amelyen haladva a legnagyobb valószínűséggel elsőként lehet a hegycsúcsra feljutni.” Aláírás: a jezsuita.
Megérkezik a Vatikánba második email is: „Felmértem, hogy melyik a legbiztonságosabb út a feljutáshoz. Másodikként jutottam fel a hegycsúcsra.” Aláírás: a piarista.
Megérkezik a Vatikánba harmadik email is: „Felmásztam a hegyre, a csúcson kitűztem a keresztet.” Aláírás: a ferences.