Tiszta Forrás
2018. december 14.   
Névnap: Szilárda, Szilárd

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

NAPI OLVASMÁNY: 2018-12-14~ ~ ~ ~ Ezt mondja az Úr, a te Megváltód, Izrael Szentje: ˝Én az Úr, a te Istened arra tanítalak, ami javadra válik, és arra az útra vezetlek, amelyen járnod kell. Ha megtartottad volna parancsaimat, békéd olyan lenne, mint a folyam, igazságod, mint a tenger hullámai. Nemzetséged annyi volna, mint a föveny, és ivadékod, mint a homokszem. Neved sohasem tűnne el, és nem halványodnék el szemem előtt.˝ (Iz 48,17-19) ~ ~ ~ ~ Ez az Isten igéje.

Jelen van

0 felhasználó
17 látogató

Látogatások

- ma: 373
- tegnap: 790
2018.04.30. 21:00 JóB
Hozzászólások: 0

Brenner János boldoggá avatása

Brenner János boldoggá avatása

 

Boldog, aki hittel, nagy szívvel él! – Székely János gondolatai Brenner Jánosról

 

Brenner János rábakethelyi káplánt, aki 1957 decemberében, két nappal 26. születésnapja előtt halt vértanúhalált, május 1-jén avatják boldoggá Szombathelyen.  (A boldoggá avatás: a cikk végén)

A szentként tisztelt szombathelyi egyházmegyés papról Székely Jánosnak, az egyházmegye mostani vezetőjének gondolatait adjuk közre.

 

II. János Pál pápa Szombathelyen járva kijelentette, hogy a város a szentek földje. Utalt ezzel a mondattal elsősorban a számtalan itt megölt ókeresztény vértanúra, köztük kiemelten Szent Kvirinre. Gondolt azután Európa egyik legismertebb szentjére, Szent Mártonra, aki itt született, gondolt Szent Leonianusra és Batthyány-Strattmann Lászlóra, a szegények orvosára. De gondolt a kommunizmus számtalan üldözött, börtönbe zárt, megalázott papjára, hitoktatójára, az elmúlt évtizedek nagy tanúira, a mártírsorsú Mindszenty bíborosra és Brenner János vértanúra is. Öröm és hála van a szívünkben, hogy Egyházunk Brenner János atyát a boldogok sorába iktatja.

Egészen különleges az a családi háttér, amelyből Brenner János élete kisarjadt. Az édesapa, Brenner József minden nap részt vett a Szentmisén, minden nap elimádkozta a rózsafüzért. A hitét soha nem szégyellte, mindig büszkén megvallotta, abban a korban is, amikor ez komoly veszélyt jelenthetett. Sok nagyon kedves vallásos könyve volt, amelyekből gyakran felolvasott a három fiának. A fiúk pedig szívesen hallgatták, mert az édesapa hiteles, szeretettel teli alakja vonzó tekintély volt a számukra. Az édesanya, Wranovich Julianna kedves, szeretetet és jóságot sugárzó szíve volt a családnak. A gyerekek egyetlen esetre sem emlékeztek, amikor a szüleik veszekedtek volna. Béke, derű, jóság uralkodott a családban. Békességben éltek, mert a szívük tele volt Istennel, az Ő szeretetével. Az édesanya – főként a II. világháború után – időről időre segített egy-egy szegényebb sokgyermekes családot, noha ekkoriban ők maguk sem álltak jól anyagilag. A család havonta együtt ment el gyónni, együtt élték át a megtisztulás örömét, csodáját. Nem véletlen, hogy mind a három fiú meghallotta Krisztus hívó hangját, és papnak ment.

Ha szeretnénk, hogy legyenek olyan nyílt tekintetű, egyenes, tiszta lelkű, mosolygós, hívő fiataljaink, mint amilyen Brenner János volt, akkor kellene hogy legyenek ilyen családjaink. Olyan családok, ahol együtt imádkoznak, együtt mennek gyónni, ahol az édesapa a család papja, ahol segítik a szegényt, ahol soha nincs veszekedés. Ez Brenner János életének első nagy üzenete mindannyiunk számára.

Brenner János kisdiákként egy színdarabban nagyon nagy átéléssel játszotta el Tarzíciusz szerepét. Talán sejtette már, hogy egykor ő lesz a magyar Tarzíciusz?  Mély hatással volt rá a pécsi ciszterci gimnázium, ahol sok időt tölthetett szakkörökben, délutáni foglalkozásokon a szerzetes atyákkal. Megragadta a ciszterci jelmondat: „Ardere et lucere!” (Lángolj és világíts!) Mennyire fontos, hogy egy fiatal találkozzon az iskolában is az élő Istennel. Egy fiatal legfőbb nevelője az Isten. Nagyon sok mindent, amit a szülei és a tanárai soha nem fognak tudni elérni egy fiatal szívében, azt az Isten meg tudja tenni.

Huszonéves fiatal papnövendékként már a lelki élet nagy mélységei nyílnak meg számára, erről tanúskodik a lelki naplója.  Azt írja: „A te útaid annyira az enyémek, hogy nem tudok magamtól élni.” Másutt ezt olvassuk: „Nélküled nem tudok élni… Csak tenálad érzem jól magam… Szívemben a csend ritmusa kalapál… Uram, szeretnék elégni szívem oltárán! Fogadj el. Azt akarom, hogy életem folytonos imádság legyen!” Jól tudta, és átélte, hogy az emberi szívet csak Isten tudja egészen betölteni, csak odafentről lehet betölteni.

Egy látomásszerű álomban egy alkalommal egy magas hegyet látott, az életszentség hegyét. Látta, hogy egyesek a lenti mocsarakból kiszabadulva elindulnak felfelé. De azt is látta, hogy igazán magasra csak azok jutnak, akik az Istentől lebocsátott kegyelemszálakat megragadják. Beöltözése előtt ezt írta: „Szívem legnagyobb hálájával és szeretetével köszönöm meg Neked azt az igen-igen nagy kegyelmet, hogy szolgálatodra rendeltél. Add, hogy életem méltó legyen hivatásomhoz, hogy szent lehessek, mert én egyszerre mindent és egészen, fenntartás nélkül akarok adni és kapni.” Egész lényével vágyik Istenre. Keresi Őt, bele akar kapaszkodni az Ő kegyelmébe.

Sokat ír arról is, hogy Isten szeretet, és minket is szeretetre teremtett. „Isten tűz” – írja, és azt kéri: „Add a Te tüzedet!” Majd így folytatja: „ezen az életúton vezess végig a szenvedés tüzes kohóján… vezess a szeretet izzó folyosóján keresztül, ahol én is áttüzesedem, és így érkezem e folyosón át a Te lángoló, isteni trónusodhoz.” Szeretne „repülni örök Atyánk felé”. Egy alkalommal arról prédikált, hogy az élet iskolájának legfontosabb tantárgya a szeretet. Arra születtünk, hogy megtanuljunk szeretni, odaadni az életünket.

Bár egészen fiatal, rengeteget ír a szenvedésről: „Akár jó sorsot adsz, akár rosszat, az mindenképpen ajándék tetőled, melyet hálás szívvel fogadok és ajánlok fel Neked a bűnösökért, és megcsókolom gondviselő kezed mialatt reám sújtasz az ostorral… Sebezz meg és égess, égess ki, mint az agyagedényt, hogy tiszta legyek, alkalmas táplálék tartására.… A szenvedés taktusa égeti a szívbe a szeretet ritmusát.” Vajon mi tudunk-e így szenvedni? Vagy állandóan tele vagyunk panaszokkal, állandóan le akarjuk dobni vállunkról a keresztjeinket?

Brenner János nemcsak beszélt ezekről a lelki mélységekről, hanem élte is őket. Az imádság embere volt. A szentmisét mindig nagyon szépen mutatta be. Mindig beült a rózsafüzérekre és litániákra, akkor is, ha nem ő, hanem a plébános atya vezette ezeket. Általában hetente gyónt, hűségesen végezte a papi imádságait. Mindenkinek előre köszönt, az iskolaigazgatónak éppúgy, mint az egyszerű cigány embernek. Plébánosával szeretettel teli, harmonikus viszonyban volt. Egyszerű, gyakran foltozott ruhákban járt. Soha nem cigarettázott, nem ivott alkoholt. A gyerekekkel legtöbbször focizott egy kicsit a hittanóra előtt, hogy könnyebb legyen odafigyelniük. Időnként anyagilag is segítette a szegényeket. Mindenekelőtt pedig sugározta a derűt, békét, Isten kegyelmét. Jó érzés volt a közelében lenni.

Soha nem politizált, elzárkózott a kommunista diktatúra embereivel való bármiféle együttműködéstől és cinkosságtól. Az egyetlen „bűne” – amiért a diktatúra emberei végül is kegyetlenül meggyilkolták – az volt, hogy sokakat, főként fiatalokat vonzott a templomba.

Az utolsó reggelen ezt mondta a reggelit elkészítő néninek: „Málcsi néni! Olyan gyönyörű a reggel! Átölelném az egész világot!” Azon a rettenetes éjszakán, amikor egy állítólagos haldoklóhoz kihívták, az utolsó pillanatig az Oltáriszentséget védte. Ezért is a legtöbb késszúrás a kezén és a karján érte.

Brenner János boldoggá avatása azt hirdeti, hogy a történelem igazi ura az Isten. Diktatúrák jönnek és mennek. Isten azonban az Alfa és az Ómega, a Teremtő és a Beteljesítő. Brenner János gyilkosainak, a diktatúra gépezetét működtetőknek az alakja lassanként eltűnik az emberek emlékezetéből, az ő arca azonban ragyog. A történelem igazi ura a teremtő Isten.

A kommunista diktatúra gyűlölte az Istent, a vallást, a nemzetet, a családot. Minden olyan gyökeret, ami tartást ad egy embernek. Ezeket az éltető gyökereket el akarta fűrészelni. Ugyanezt próbálja tenni a Gonosz ma is. Elszakítani az embert az éltető, megtartó gyökereitől.  Brenner János vértanú hűsége és életáldozata minket is bátorít, hogy őrizzük, védjük éltető gyökereinket: a szálakat, amelyek a Teremtőhöz, az Élet Forrásához, a családhoz, a nemzethez kötnek minket!

Brenner János mosolya, ragyogó élete azt hirdeti, hogy aki az Élet Forrásainak közelében él, az boldog. Boldog, aki tud szeretni, akinek tele van a szíve Istennel! Boldog, aki tudja lángolva élni az életét, aki mer nagy szívvel élni!

Brenner János vértanú! Segíts minket, segítsd a fiataljainkat, családjainkat, papjainkat, segítsd nemzetünket ennek a boldogságnak a megtalálásában!

 

Székely János
szombathelyi megyéspüspök

Magyar Kurír

..................................................................................................................................................................................................

Boldoggá avatták a kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus papot kedden Szombathelyen. Brenner János nem akármilyen gyilkosság, nem valami látszólagos baleset áldozata lett, hanem megadatott neki, hogy az oltáriszentség vértanúja legyen, méltán nevezzük őt a magyar Tarzíciusznak – jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. 

Brenner Jánosról már korábban megírtuk, 1957 telén ölték meg bestiális kegyetlenséggel. A háttérben a Kádár-diktatúra, és annak állambiztonsága mozgatta a szálakat. A tettesek kilétét még ma sem ismerjük pontosan, a rezsim igyekezett eltüntetni a nyomokat, két bűnöst is “feltálaltak” a közvéleménynek.

 

A több mint tizenötezer ember részvételél tartott latin nyelvű boldoggá avatási szentmise elején Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyben az egyházfő engedélyezte Brenner János egykori rábakethelyi káplán boldoggá avatását. A szertartás részeként, a szokásoknak megfelelően Brenner János ereklyéit egy szentségtartóban az oltár mellé helyezték. Külön érdekesség, hogy Brenner József nagyprépost, a boldoggá avatott Brenner János öccse tette ezt.

 

Szombathely, 2018. május 1. Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa (k) felolvassa Ferenc pápa dekrétumát a kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjén a szombathelyi Emlékmű-dombnál 2018. május 1-jén. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A boldoggá avatási szertartást követő szentmisén a szentbeszédet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondta. A bíboros szavai szerint Brenner János nem akármilyen gyilkosság, nem valami látszólagos baleset áldozata lett, hanem megadatott neki, hogy az oltáriszentség vértanúja legyen,méltán nevezzük őt a magyar Tarzíciusznak. Kiemelte, hogy az 1950-es években a folyamatosan az egyházat támadó intézkedések, a szerzetesrendek feloszlatása, majd az 1956-os forradalom leverését követő megtorlások közepette a fiatal káplán “szemet szúrt” a állam megbízottjának.

Fő bűne az volt, hogy szerették a fiatalok és szerették az öregek. Nagyon sok embert szerzett meg a hitnek, az egyháznak

– mutatott rá a bíboros. Felidézte, hogy milyen brutális kegyetlenséggel – harminckét késszúrással, testét megtaposva, csontjait eltörve – oltották ki a fiatal káplán életét.

Magát nem tudta megvédeni, de az oltáriszentséget megóvta a meggyalázástól

– fogalmazott Erdő Péter, hozzátéve, úgy találtak rá holttestére, hogy kihűlt balkeze még szorította az oltáriszentséget tartalmazó tarsolyt, amit a szíve fölött tartott. A bíboros szavai szerint a hatvan évvel ezelőtti sötét téli éjszakán úgy tűnt, hogy meghalt egy eszmény, és most, évtizedek múltán Ferenc pápa döntése nyomán itt áll előttünk “az új, nagy, fényes pártfogó”, Boldog Brenner János. Hozzátette:

sokszor azt hisszük, hogy keresztény hitünk és egyházunk elfáradt, vagy támadások és üldözések áldozta lett. De aztán egyszerre csak fölragyog a fény és átsugárzik rajtunk, beborít minket világosságával Isten ereje és bölcsessége.

Erdő Péter úgy fogalmazott: Nyugat-Magyarország “szenteket termő vidék”. Már 303-ban a Diocletianus-féle keresztényüldözés során itt halt vértanúhalált Szent Quirinus, itt született 316-ban Szent Márton, az európai szent, itt élt Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa és ennek a földnek a szülötte Mindszenty József bíboros is.

 

Szombathely, 2018. május 1. A kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjének résztvevői a szombathelyi Emlékmű-dombnál 2018. május 1-jén. MTI Fotó: Varga György

 

A szentmise záró részében Angelo Amato bíboros kiemelte: Boldog Brenner János az evangélium szerinti életre nevelte a fiatalokat, arra, hogy tiszteljék felebarátaikat, segítsék a rászorulókat, mozdítsák elő az egyetértést a társadalomban és az összhangot a családban. Tekintetének tisztaságáért és derűs modoráért mindenki szerette. Szavai szerint az államhatalom elnyomása ellenére örömmel döntött a papi hivatás mellett. Bátor volt. Tudta ugyan, milyen veszélyes, mégis kitartott hivatásában.

A jóságos, ártatlan pap megölésénél a gonoszság misztériuma mutatkozik meg, amely beszennyezi a történelmet, amely megrontja az emberi szívet, amely lesújt gyilkos kezével Ábelre, amely megfeszíti Jézust.

Brenner János papi jelmondatára is utalva – az Istent szeretőknek minden a javára válik – hozzáfűzte: a rossz már ezen a földön vereséget szenved a jótól, a rosszak gőgjét végül mindig legyőzi a jók alázata.

A záró áldás előtt Székely János szombathelyi megyéspüspök mondott köszönetet Brenner János boldoggá avatásáért. A szertartáson számos egyházi és világi tisztviselő mellett a kormány képviseletében részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár.

 

Szombathely, 2018. május 1. A kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János koporsója a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban a katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjének napján, 2018. május 1-jén. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A boldoggá avatási szentmisét követően, délután két órától Iváncsits Tamás: A jó pásztor című zenés-drámájának színpadi bemutatóját tekinthetik meg a hívek, délután három órától pedig olyan emberek tesznek tanúságot, akik ismerték Brenner Jánost, akiknek hatással volt életére, akik megemlékeznek életéről és vértanú haláláról. Ezt követően litániát tartanak, amelyen Székely János mond szentbeszédet. Este hat órakor gyalogos zarándoklat indul a Szentgotthárdoz tartozó Rábakethelyről a zsidai Jó pásztor kápolnáig, ahol a zarándokok imát mondanak, majd felkeresik azt a helyet ahol Boldog Brenner János vértanú halált halt.

Forrás: PS

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás