Tiszta Forrás
2018. december 15.   
Névnap: Valér, Detre

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Esti imádság ~ ~ ~ ~ A fényes nap immár elnyugodott. ~ ~ ~ ~ A föld színye sötétben maradott. ~ ~ ~ ~ Nappali fény éjjelre változott. ~ ~ ~ ~ Fáradtaknak nyugodalmat hozott. ~ ~ ~ ~ Nyugodalmas jó éjszakát kívánunk minden kedves olvasónknak! ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
22 látogató

Látogatások

- ma: 849
- tegnap: 903
2018.10.08. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 0

A Magyarok Nagyasszonya emléknapja

A Magyarok Nagyasszonya emléknapja
 

 

A Boldogságos Szűz Máriát Szent István országfelajánlása alapján nevezzük Magyarország Királynőjének vagy a Magyarok Nagyasszonyának (Magna Domina Hungarorum, Patrona Hungariae).

 

 

 

Mária Országának ünnepe kezdetben a koronafelajánlás napjához (augusztus 15.) kötődött. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás kérésére XIII. Leó pápa engedélyezte az ünnepet október második vasárnapján. X. Pius pápa aztán október 8-ra helyezte át. (Diós I., főszerk 2003,460)

A Szűzanyának, mint a Magyarok Nagyasszonyának tisztelete tehát Szent István koráig nyúlik vissza. Ezért nevezik a magyar koronát Szentkoronának, az országot pedig Regnum Marianumnak. A török alóli felszabadulás után I. Lipót császár a máriavölgyi kegyhelyre zarándokolt, ahol a kegyszobrot a Napbaöltöztetett Asszony jelvényeivel díszítették, s ezáltal az ország királynője „szinte kozmikus (mindenség királynője) jelleget öltött”. (Diós I., főszerk. 2003,461)

S. Lackovits Emőke írja a Mária-kultuszt is tárgyaló kötetében, hogy annak ellenére, hogy a Patrona Hungariae alakja összekapcsolódik a Szent Koronával, s ez jellegzetes ikonográfia, „a népi vallásosságban az ábrázolások kevés számán túl nincs más nyoma”. (2000,187) El kell viszont mondanunk, hogy az Ipoly mentén is szenteltek tiszteletére a 20. század elején templomot, van a napján búcsú errefelé, látni alakját egy-egy festményen, kazettán vagy szobron is.

Nagycsalomja községnek is védőszentje a Magyarok Nagyasszonya. Egyhajós szecessziós templomát 1911-ben szentelték fel. Sokszögzáródású szentélyének oltárképén a Magyarok Nagyasszonyát látjuk. A Szűzanya piros ruhában, kék palástban van, fején a magyar koronával, jobb kezében jogarral. Balján a Kisjézust tartja, akinek kezében ott az országalma. A Nagyasszony lábánál egy magyar címert tartó angyalt látunk, háttérben az Esztergomi Bazilikával.

Drégelypalánk és Hont között, a Kútberki völgyben, a Csitári-patak közelében, a Börzsöny hegység északi lejtőjén találjuk a Boldogságos Szűzanya régi kegyhelyét, Hontcsitárt. A kegyhelyen három szent forrás is fakadt egykor, ahol csodás gyógyulások történtek, a vízben pedig megjelent a Szűzanya is. Később kápolnát építettek ide, melyben elhelyezték a Magyarok Nagyasszonya-szobrot. Ezt az a pásztorfiú faragta, aki vakságából kigyógyult a kútnál. A kegyszobor ma is megvan, s a honti asszonyok szép viseletébe öltöztették őt.

1977-ben VI. Pál pápa áldását küldte a kegyhelynek, melynek főbúcsúja ugyan áldozócsütörtök. Természetesen tartanak itt búcsút a Magyarok Nagyasszonya ünnepén is. A búcsúsok beköszöntőjének első sorai, melyet a Máriai, Mária, kinyílott rózsaszál dallamára énekelnek, így hangzanak: „Csitári Szűzanya, eljöttünk tehozzád,/ E drégelyi völgybe fordítsd felénk orcád./ Kitárul előttünk szent szíved ajtaja,/ Áldásodat várjuk, Drégelyvölgy csillaga.” (Csáky 1993,101-105)

Az ipolybalogi templom magyar szenteket ábrázoló mennyezeti fa kazettái közt is ott találjuk természetesen a Magyarok Nagyasszonyának reliefjét, Ján Chovan szlovák fafaragó alkotását. A néhány éve készített munka a Szűzanyát fején a magyar Szentkoronával mutatja be. Körülötte s a Kisjézus feje körül glória ragyog.

Természetesen több ilyen alkotást is említhetnénk még más tájegységekről is. Rozsnyón a plébániaházat díszíti egy 16-17. századi Magyarok Nagyasszonya alkotás Patrona Regni Hungarie felirattal. A Nagyasszonyt, aki karján az Istengyermeket tarta, angyalok veszik körül. A lékai templom oltárképén ugyancsak az angyalokkal körülvett Nagyasszony látható, fején a magyar koronával, balján a Kisjézussal. (Diós I., főszerk. 2003,496+ képmelléklet)

Itt említjük meg, hogy a Szent Péter-bazilika altemplomában Rómában 1980. október 8-án II. János Pál pápa áldotta meg a Magyarok Nagyasszony-kápolnát, ahol Szent István szobra mellett Varga Imre szobrászművész Nagyasszonyunkat ábrázoló domborműve is látható.

 

A képek Csáky Károly felvételei, illetve reprodukció

Forrás:
Csáky Károly, Felvidék.ma

Szerkesztette: Krisztina

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás