Tiszta Forrás
2021. szeptember 24.   
Névnap: Gellért, Gerda

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Esti imádság Magyarországért és Európáért: ~ ~ ~ ~ Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérünk, parancsoljon neki az Isten, Te pedig, mennyei seregek Vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, taszítsd vissza a kárhozat helyére. ~ ~ ~ ~ Ámen. ~ ~ ~ ~ Megparancsolom és elrendelem a mindenható Isten erejével, Jézus Krisztus, a Megváltó nevében, a szeplőtelen Szűz közbenjárására minden gonosz szellemnek, engem zaklató ördögi jelenlétnek, hogy hagyjanak el engem azonnal, véglegesen és távozzanak az örök kárhozatra, ahol verje őket láncra Szent Mihály arkangyal, Szent Gábriel és Szent Ráfael, őrzőangyalaink és taposson rájuk a szentséges és szeplőtelen Szűz sarka.

Jelen van

0 felhasználó
10 látogató

Látogatások

- ma: 103
- tegnap: 413
2019.11.09. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 0

„Minden templom anyja és feje”

„Minden templom anyja és feje”

 

A pápai bazilikák felszentelésének napját az egész világegyház megünnepli: a laterániét Krisztus után 324 óta november 9-én. A templom gazdag múltja segít felfedezni az Örök Város néhány féltve őrzött titkát. Ahol napjainkban az olasz főváros legtöbb tömegrendezvényét tartják, a lateráni Szent János téren egykor hatalmas palota emelkedett, mely elfoglalta a mai bazilika és az előtte lévő tér teljes egészét. A Laterán név egy ősi római családra emlékeztet, ők lakták kezdetben azt a palotát, amely már az I. évszázadban császári tulajdonba került, és fokozatosan tovább bővült.

 

 

A IV. század elején Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona lakhatott itt, a palota-együttesnek ekkor már keresztény kápolnája is volt.

Konstantin, amikor felszabadította a keresztény vallást, I. Szilveszter pápának ajándékozta a lateráni palotát, és mielőtt az új császári fővárosba, Konstantinápolyba költözött volna, itt építtette föl a világ első, szabadon látogatható keresztény templomát. Amikor megnyíltak a bazilika kapui, ámulva csodálták szépségét azok a hívek, akik addig csak a katakombák mélyén vagy rejtett családi szentélyekben ünnepelhették az Eucharisztiát. Megjelent előttük az Üdvözítő fényes mozaikképe, melyből Krisztus valóságos megjelenésének szép legendája szövődött. Ez a kép szinte életre kelt, és nagy örömet hirdetett: „Békesség nektek!” A lateráni bazilikában zajló pápai szentmiséken ezért a hagyományos „Isten Báránya” fohászok között nem szerepel a harmadik, „Adj nekünk békét!” könyörgés, hiszen ide Jézus személyesen hozta el a békét.

Az öthajós, mozaikdíszes, ragyogó konstantini templomot a zarándokok Aranybazilikának hívták, egykori gazdagságát azonban földrengések, tűzvészek pusztították. A XIV. századig azonban újra és újra helyreállították, hiszen a lateráni palotában lakott és a templomban végezte ünnepi szertartásainak jelentős részét a mindenkori pápa. Nagy Konstantin itt keresztelkedett, Nagy Károly itt ünnepelte császárrá koronázását, II. Szilveszter itt fogadta a mi Szent István királyunk koronát kérő küldöttségét. Assisi Szent Ferenc is a Lateránban térdelt III. Ince elé, hogy elnyerje szerzetesi regulájának pápai jóváhagyását. Itália fővédőszentjének megérkezését a templom előtti téren emlékmű idézi.

Az Aranybazilika történetének mélypontja a pápák avignoni fogságának időszakára esett. Az egész környék oly elhagyatottá vált, hogy a Rómába visszatérő pápák átköltöztek inkább a Vatikánba, hogy az omladozó középkori palota felújítása helyett kiépítsék a ma is használt reneszánsz pápai rezidenciát, az úgynevezett apostoli palotát. Ettől kezdve a zarándokok seregét jobban vonzotta az épülő-szépülő Szent Péter-bazilika, így magára maradt a lateráni templom, bár különleges rangját ez idő alatt sem veszítette el. Elodázhatatlan felújítását a barokk korban végezték el, amikor a pápák ismét új lakhelyre költöztek: a sokkal közelebb fekvő Quirinále-palotába.

A lateráni bazilika homlokzatát az Üdvözítő és a templom társvédőszentjei, Keresztelő Szent János és János apostol, valamint a nyugati és a keleti egyházatyák szobrai díszítik.

 

Az előcsarnokba lépve két érdekesség kelti fel a figyelmünket: Konstantin császár élethű márványszobra és a templom makkokkal díszített bronzkapuja, mely egykor a Forum Romanum szenátusi épületének bejáratául szolgált. A templom belsejében különleges középkori padozatra léphetünk: színpompás mintáit ötvenféle márványból rakták ki a XII-XV. század folyamán. Az aranyozott famennyezet a XVI. század alkotása, figyelmünket mégis tizenkét hatalmas apostolszobor vonja magára, melyek elkészítését a keresztény Európa legkülönbözőbb helyeiről érkező felajánlások tették lehetővé. Ezek és az oldalfalakon elhelyezett prófétaképek az egyház Szent Pál-i leírására utalnak: „A szentek polgártársai és Isten házanépe vagytok, az apostolok és próféták alapjaira rakott épület, melynek szegletköve maga Krisztus” (Ef 2,20).

A felszenteléskor „megjelenő” Krisztus-kép a szentélymozaik egyik fő eleme, a Szentháromság-ábrázolás részeként, az ékkövekkel díszített győzedelmes kereszt fölött. A középkorban megújított mozaikképen az egyház anyja, Mária védő karját nyújtja a ferences szerzetesből lett IV. Miklós pápa felé, aki magát „Mária szolgájának” nevezi. A főoltár középkori baldachinjának belsejében Szent Péter és Szent Pál fejereklyéjét őrzik. A pápai bazilika másik becses ereklyéje az utolsó vacsora asztalának egy darabja, mely a kereszthajóban lévő szentségi kápolna emeleti ablakán át látható. A tabernákulumot négy oszlop díszíti, ezeket egykor Kleopátra egyiptomi királynő legyőzött hajóinak bronzából öntötték. Az oszlopok Konstantin ajándékaként kerültek a templomba.

A kereszthajó túloldalán a hatalmas orgonát két izmos férfi angyal tartja – ezek nagyon ritka angyalábrázolások. Innen minden magyar zarándok a mellékhajóba indul, hogy felkeresse II. Szilveszter pápa sírját, és megcsodálja azt a Fraknói Vilmos által emeltetett sárga-fehér márványból kifaragott emlékművet, mely a keresztény magyar állam megalapításának emlékét hirdeti.

Legfelül a Magyarok Nagyasszonya előtt Szent István és Szent László király hódol, középen Asztrik veszi át a pápától a Szent Koronát.

A bazilika mellett álló, meglehetősen szerény lateráni palotában ma XVI. Benedek pápa római helynökének hivatala működik, és itt kapott helyet a kevéssé ismert Vatikáni Történeti Múzeum, melynek bejárata a főszékesegyház előcsarnokából nyílik. Az út túloldalán különálló épület fogadja be az egykor a palota részét képező szent lépcsőt, melyet a jeruzsálemi helytartósági palotából hozatott Rómába Szent Ilona. A Krisztus kereszthalálát idéző huszonnyolc lépcsőfokot minden zarándok térdelve járja végig, így jutva fel a Szentek szentje-kápolnába, mely a pápák középkori magánkápolnája volt.

A lateráni palota fénykorát idézi az a mozaik, amely egykor a III. Leó pápa idején kialakított dísztermet, ma a szent lépcső házának falát ékesíti. Latin felirata az ünnepi szentmisék öröménekéhez társul: Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek.

 

Forrás:   

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás