Tiszta Forrás
2021. április 17.   
Névnap: Rudolf, Izidóra

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

OLVASMÁNY: 2021-04-17 ~ ~ ~ ~ Azokban a napokban, amikor a tanítványok száma már megnövekedett, zúgolódás támadt a görögök közt a zsidók ellen, hogy a mindennapi alamizsnaosztáskor az ő özvegyeiket háttérbe szorítják. ~ ~ Ezért a Tizenkettő összehívta a tanítványokat, és így szóltak hozzájuk: ˝Nem volna rendjén, hogy elhanyagoljuk Isten igéjét, s az asztal szolgálatát lássuk el. Szemeljetek hát ki magatok közül, testvérek, hét jó hírben álló, Lélekkel eltelt bölcs férfit, akiket megbízhatunk ezzel a feladattal. Mi pedig majd az imádságnak és az ige szolgálatának szenteljük magunkat.˝~ ~ Tetszett a javaslat az egész közösségnek, és kiválasztották Istvánt, ezt a hittel és Szentlélekkel eltelt férfit, aztán Fülöpöt és Prohóruszt, Nikánort és Timont, Parmenászt és Miklóst, az antióchiai prozelitát. Az apostolok elé állították őket, azok pedig imádkoztak felettük, és rájuk tették kezüket.~ ~ És az Isten igéje tovább terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen megnőtt Jeruzsálemben. Még a papok közül is tömegesen hódoltak meg a hitnek. (ApCsel 6,1-7) ~ ~ ~ ~ Ez az Isten igéje.

Jelen van

0 felhasználó
22 látogató

Látogatások

- ma: 236
- tegnap: 525
2020.06.04. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 0

Szulejmán is ott volt a trianoni kivégzési kísérletnél

Szulejmán is ott volt a trianoni kivégzési kísérletnél
 
Mint amikor az embert letaglózzák egy husánggal, olyan volt a trianoni békediktátum: térdre rogy, forog vele a világ, és azt se érti, mi történt. Máig nem hevertük ki sem országként, sem nemzetként. Akik azt követelik, hogy hagyjuk már ezt a Trianon problémát, inkább a jövővel foglalkozzunk, azok nem vesznek tudomást a valóságról, mert nem lehet a múltat befejezetlenül magunk mögött hagyni. Erre maga Trianon megtörténte is jó példa, hiszen az sem előzmények nélkül pottyant a nyakunkba. Száz évvel ezelőtt is a megoldatlan múltnak, a saját mulasztásainknak és az ellenségeink ügyeskedéseinek közös gyümölcse érett be.
 
 
 
 
Mai szemmel már szinte elképzelhetetlen, hogy Magyarország párját ritkítóan stabil és egységes országként, Európa egyik vezető hatalmaként érkezett a középkor végéhez. A zászlósurak ha be is avatkoztak időnként a király dolgába, és fel tudták forgatni a belügyeket, az egységes királyi hatalom meglétét senki sem kérdőjelezhette meg. A királyság komoly erőtartalékokkal rendelkezett, gazdag volt nemesfémekben, ércekben és sóban, nem beszélve az élelmiszerről. Magyarországnak másfélszer annyi lakosa volt, mint Angliának vagy Lengyelországnak, két és félszer több Csehországnál, döntő befolyással voltunk Kelet-Közép-Európa és a Balkán életére. Egységes Németországról meg Olaszországról ekkoriban még szó sem volt, Franciaország éppen a központosított királyság kialakításán dolgozott, ahogy Hispániában is hasonló folyamat zajlott a reconquista sikere után. Ez utóbbi két állam volt igazi katonai nagyhatalom a korszakban rajtunk kívül.