Tiszta Forrás
2020. szeptember 28.   
Névnap: Vencel, Salamon

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
17 látogató

Látogatások

- ma: 22
- tegnap: 251
2020.08.21. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 0

Szent István király sziklára építette országát és életét /Frissitve +videó/

Szent István király sziklára építette országát és életét /Frissitve +videó/

 

 
 
 
 
 
 
 
 
„Mert nem céltalanul bolyongunk a történelem útján”, Istennek terve van minden ember életével és minden nép sorsával – fogalmazott  Erdö Péter bíboros.
 

„Első szent királyunk sziklára építette országát és életét, ez a szikla pedig maga Krisztus” – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Szent István-nap alkalmából megtartott ünnepi szentmisén csütörtökön, a budapesti Szent István-bazilikában. A bíboros a szertartás elején úgy fogalmazott: „amikor Szent István királyt ünnepeljük, nem csupán a múltra emlékezünk. Hálát adunk Istennek azért, hogy megmaradt István király népe és kérjük, hogy megújult erővel és reménnyel folytathassuk utunkat”.

„Mert nem céltalanul bolyongunk a történelem útján”

„Mert nem céltalanul bolyongunk a történelem útján”, Istennek terve van minden ember életével és minden nép sorsával – tette hozzá Erdő Péter.

Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, az ünnepi szentmise szónoka arról beszélt: Szent István jobb keze, a Szent Jobb „áldó kéz” szó szerint és szimbolikusan is. Áldást adni csak az tud, aki bizalmas kapcsolatban van Istennel. A hit, az Istennel való élő kapcsolat teszi képessé a kezet, hogy bármit is tesz, az áldássá váljon – mondta.

Szent István minden bizonnyal gyakran kulcsolta kezeit imára, nem véletlenül került a fiához, Szent Imre herceghez írt Intelmeiben első helyre a hit megőrzéséről szóló tanítás – fűzte hozzá. Kovács Gergely kitért arra: Szent István fiát nemcsak imára, hanem munkára is biztatta.

„Imádkozz, hogy Isten a tétlenséget, tunyaságot elkergesse tőled”

– intette a herceget.

A főpásztor azt mondta: a teremtéskor Isten a munkát áldásnak szánta, fejlődést, boldogságot jelentett. A bűn következtében ma a munka fáradsággal jár, de továbbra is az ember előre jutásának forrása – tette hozzá. Az imára kulcsolt és a dolgozó kéz mellett fontos a segítő kéz is. Ez is Szent István-i intelem: „a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz” – hangoztatta. Megjegyezte, napjainkban, amikor a koronavírus-járvány miatt minden fizikai érintéstől tartunk, „még inkább érezzük egy baráti kézfogás jelentőségét”.

„A szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz”

„Segítő kezünket különösen oda kell nyújtanunk azoknak, akik a leginkább rászorulnak: a védtelen gyereknek, az erőtlen idősnek, a magatehetetlen betegnek” – mondta a gyulafehérvári érsek. „Kulcsoljuk ma mi is imára kezeinket! Mindennap dolgozzunk, cselekedjünk önmagunkért, egymásért, nemzetünkért! Tegyük hittel és akkor áldás lesz belőle” – zárta homíliáját Kovács Gergely.

A szertartást hagyományosan a bazilika előtti téren, több tízezer zarándok részvételével rendezik meg, de idén a koronavírus-fertőzés elleni hatósági korlátozások miatt a bazilikában tartották, és azon csak meghívottak vehettek részt. A mise után a magyar nemzetért könyörgő liturgiát tartottak, a szokásos Szent Jobb-körmenet elmaradt, helyette a bíboros a Szent Jobb-ereklyével áldást adott a templomban lévőkre és mindazokra, akik a televízión vagy a rádión keresztül kapcsolódtak be az ünnepbe.

A szentmisén részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Darák Péter, a Kúria elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök özvegye, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Vejkey Imre, az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának elnöke, Tarlós István volt főpolgármester, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Müller Cecília országos tisztifőorvos.

Forrás:  (MTI) Mandiner

Címlapképen: Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek ünnepi szentmisét mutat be Nagyboldogasszony napján és a bazilika búcsúünnepén az esztergomi bazilikában 2020. augusztus 15-én. Fotó: MTI/Kovács Attila

 

 

Szükségünk van azokra a politikusokra, akik bátrak és nem félnek Istentől segítséget kérni ?

 

Mit üzen Szent István ünnepe a nyugati civilizációnak, mire emlékezteti a magyarság a nyugati világot? Mit veszít a jóléti társadalom a megalapozott hit és erős nemzettudat elhagyásával? A politikailag beágyazott liberális mozgalmakkal szemben van-e helye a kereszténységnek a politikában? A stúdióban Ferencz Orsolya űrkutató, Vágvölgyi Gergely újságíró, Máté Áron történész és Osztie Zoltán plébános atya.

Több szempontból is történelmi év az idei, 100 éve volt a trianoni diktátum, 30 éve volt a rendszerváltás és 10 éves a nemzeti kormányzás. Szabó Anett felvetésére, hogy melyek ezeknek az eseményeknek a legfontosabb tanulságai Ferencz Orsolya űrkutató szerint egyértelműen a nemzet megmaradása, hiszen a Krisztusra épített egyház és a nemzet, amelyik ezt a küldetést tovább tudja vinni, az megmarad.

Ha a magyarság történelmét tanulmányozzuk, akkor egy csoda, hogy még itt vagyunk és ezt nagyon pozitív üzenetként kell látni

– tette hozzá.

A kereszténység mérhetetlen többlete, valamint a liberális ideológia és elkereszténytelenítés mérhetetlen csődjét látja Osztie Zoltán plébános atya. Szerinte minden eretnekséggel úgy volt, hogy először csak picit hajolt el, majd abszurditásba fulladt.

A gonoszság természetrajza szerint, ha végigjárja a maga útját, akkor abszurddá válik és mára abszurddá vált

– közölte a katolikus pap.

Máthé Áron történész szerint az elmúlt száz év legnagyobb tanulsága, hogy el kell hagyni a másokhoz képesti lekicsinylést és valahol itt kell felállni 1918 őszéből.

Vágvölgyi Gergely újságíró meglátása szerint talán el lehet mondai, hogy az elmúlt 100 év a most, vagy soha évszázada volt, hiszen mindig, újra és újra erőt kellett vennie generációknak és önfeláldozásba kellett átmennie és sokan voltak olyanok, akik akár az életület is feláldozták a nemzet oltárán.

Eljönnek az új harcok, melyek sokkal alattomosabban néznek ránk, mert nem olyan egyértelmű, hogy ki kivel van, nem olyan egyértelmű, hogy mi a jó és mi a rossz, báránybőrbe bújik a farkas, talán a világtörténelemben a legjobban, de a szikára épített ház most is erősen kell, hogy álljon, csak ne felejtsük el ezt a sziklát

– fogalmazott a vasárnap.hu főszerkesztője.

Szabó Anett kérdésére, hogy mit üzen Szent István 2020-ban a nyugati civilizációnak, Osztie Zoltán felhívta rá a figyelmet, hogy királyok beiktatásának nem elsősorban a koronázás volt a leglényegesebb pontja, hanem a felkenés, ami azt jelenti, hogy neki Istentől ráruházott felelőssége és küldetése van, ő tartozik elszámolni a népéért, a népe üdvéért tartozik elszámolni az Istennek.

Az ő nyomába lépnek mindazok, akik vezetői a nemzetnek, ezzel a felelősséggel – tette hozzá az atya.

A gondolatsort folytatva Vágvölgyi Gergely arról beszélt, Szent István üzenete kapcsán fontos megjegyezni, hogy

ma is kellenek erős vezetők, ma is kellenek olyan bátor államférfiak, akik nem félnek a hatalmat jól használni és akik nem félnek Istennek elszámolni mindazzal, amit rájuk bízott a nép.

Ez egy rendkívül fontos tanulság abban az Európában, ami megtagadja önmagát

– véli az újságíró.

 

Forrás: 

 

 

https://youtu.be/TthsVA2I6DI

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás