Szerzetesek digitalizálják Irak keresztény örökségét

Ősi keresztény kézirataik digitalizálásába kezdtek az Iszlám Állam előretörése miatt Erbílbe menekült szerzetesek, hogy megóvják értékes dokumentumaikat a pusztulástól, és mindenki számára hozzáférhetővé tegyék őket – tájékoztat az MTI és a Catholic News Agency.
A Domonkos-rendi szerzetesek 1750-ben érkeztek először az iraki Moszúl térségébe. A 19. század elején ők honosították meg a nyomdagépeket Irakban, majd a keresztény tanok nyomtatásába kezdtek. A moszúli rendházban rendkívül gazdag kéziratgyűjteménynek viselték gondját a szerzetesek.
A keresztények viszonylag békében éltek Moszúlban egészen 2008-ig, amikor az iszlám felkelők jelentette fenyegetés miatt a város szerzetesei – ősi kézirataikkal együtt – Bakdidába, a mintegy húsz mérföldre lévő, túlnyomórészt szír katolikusok által lakott városba menekültek.
Tavaly nyáron, miután az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet elfoglalta Irak északi és nyugati területeinek jelentős részét, a szerzetesek ismét menekülésre kényszerültek, és ezúttal Erbílben találtak menedéket.
Mint Nadzseb Michaeel Domonkos-rendi szerzetes a National Public Radio hírportálnak elmondta, bencés szerzetestársával, a Hill Múzeum vezetőjével, Columba Stewarttal személyesen pakolták fel a rend archívumának és kéziratainak jelentős részét két teherautóra, hogy biztonságban kijuttassák a dokumentumokat a területről. Mintegy ezerháromszáz, a 14–19. századból származó kéziratot helyeztek biztonságba, nem csupán keresztény műveket, hanem a Koránról, a zenéről, valamint nyelvészeti kérdésekről szóló írásokat.
„Három ellenőrzőponton is áthaladtunk minden probléma nélkül, azt hiszem Szűz Mária vigyázó keze óvott bennünket” – idézte fel a szerzetes egy január 26-án adott interjúban, hozzátéve, hogy még így is több mint 50 ezer újabb kiadású könyvet kellett hátrahagyniuk Bakdidában. A várost 2014. augusztus 7-én foglalta el az Iszlám Állam.
Nadzseb Michaeel az Egyesült Államokban végezte tanulmányait, és 1990-ben hozta létre a keleti kéziratok digitalizálását végző központot. Az elmúlt évtizedekben Michaeel testvér mintegy hétszázötven nagy értékű kézirattal gyarapította a gyűjteményt, mely tanúságot tesz a kétezer éves iraki keresztény jelenlétről.
A szerzetesek szerint a bizonytalanság valószínűleg minden még Irakban lévő keresztényt az ország elhagyására fog sarkallni, de addig is minden erejükkel azon lesznek, hogy megóvják örökségüket a pusztulástól.
Fotó: Artnet, CNA
Magyar Kurír
ArchívumHozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Napi aktuális archívum
- 2023.09.01. AMI A LEGEGYETEMESEBB ÉS A LEGSZEMÉLYESEBB – ISTENHITÜNK CSODADIMENZIÓI
- 2023.08.20. Augusztus 20. – A Szent István-nap története
- 2023.08.15. Ma van Nagyboldogasszony ünnepe – de kit és mit ünneplünk pontosan, miről szól a mai na
- 2023.08.13. Beszélgetés a 975 éves belvárosi főplébánia-templom plébánosával
- 2023.07.22. A nándorfehérvári diadal
- 2023.06.11. Úrnapja
- 2023.06.04. Trianon 103 Nemzeti Összetartozás Napja
- 2023.06.01. A mi Urunk, Jézus Krisztus, az örök főpap
- 2023.05.28. Pünkösd
- 2023.05.22. Casciai Szent Rita