Az ember valódi tragédiája

Mára talán már mindenki hallott Silvester Beamen metodista lelkészről, aki az Amerikai Kongresszus 117. ülését „amen and awomen” formulával zárta imádságát. A frissen megválasztott Joe Biden közeli barátjaként ismert lelkipásztor hasonlóan bizarr módon imádkozott a beiktatási ceremónián is.
„Jézus nevében, Ámen” – mondjuk imáink végén a kérést, melynek alapja a következő bibliai vers: „Amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek.” (János 16, 23b)
Azonban Beamen a wilmingtoni Bethel fekete, metodista-episzkopális gyülekezet lelkésze nem Jézus nevében imádkozott, hanem úgy döntött: mindenki nevében.
„Kollektív hitünk erőteljes nevében, Ámen” – zárta bizarr imádságát.
Miért nem mondta ki Jézus nevét? Keresztény lelkészként miért nem Jézust kéri? Úgy gondolom, ha a vallás politikailag korrekt lenne, akkor valahogy így nézne ki. Mindenkinek eleget akar tenni, és mégis senkit sem segít vele. Teljesen hamis tévképzet az, hogy a kereszténységnek szüksége van egy kis kozmetikázásra, egy kis elkenésre.
Talán azt hisszük, ettől vonzóbb lesz a kereszténység tanítása?
Ettől többen lesznek a templomban? A liberális teológiától lanyhuló európai kereszténység pont az ellenkezőjét bizonyítja. Üres, lebontásra ítélt templomok meredeznek mindenhol.
Sokan szívesen kihagynák Jézust a képletből, mert akkor nem kéne arról beszélniük, hogy bűnös emberek vagyunk, akiknek szüksége van a bocsánatra, szüksége van Jézusra. Helyette magunkat tesszük az Isten trónusára, és ebből a szemszögből már nincs is szükségünk a szembenézésre, alázatra, bűnbánatra. Magát mindenki tökéletesnek, bűntelennek látja.
Jézus nem volt politikailag korrekt, az ő személye megosztó, a nevének hatalma van – ahogyan azt a jánosi szakaszban is olvashattuk – véleményem szerint éppen ezért nem mondta ki Beamen.
Ez a rövid kis mondat nagyon szépen megmutatja számunkra az emberiség problémáját: olyanok akarunk lenni, mint az Isten.
A mi hitünk, a mi érdemeink, a mi vallásosságunk, a mi eszünk. „Nekünk nincs szükségünk Jézusra, majd mi megoldjuk.”
Csakhogy ez nem így működik. Nem a mi nevünkért, nem a mi érdemeinkért bocsát meg nekünk Isten, hanem Jézusért. Aki pedig megtagadja Őt az emberek előtt, azt Ő is meg fogja tagadni a mennyei Atya előtt. (Mt 10,33)
Forrás :
Hozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Napi aktuális archívum
- 2023.09.01. AMI A LEGEGYETEMESEBB ÉS A LEGSZEMÉLYESEBB – ISTENHITÜNK CSODADIMENZIÓI
- 2023.08.20. Augusztus 20. – A Szent István-nap története
- 2023.08.15. Ma van Nagyboldogasszony ünnepe – de kit és mit ünneplünk pontosan, miről szól a mai na
- 2023.08.13. Beszélgetés a 975 éves belvárosi főplébánia-templom plébánosával
- 2023.07.22. A nándorfehérvári diadal
- 2023.06.11. Úrnapja
- 2023.06.04. Trianon 103 Nemzeti Összetartozás Napja
- 2023.06.01. A mi Urunk, Jézus Krisztus, az örök főpap
- 2023.05.28. Pünkösd
- 2023.05.22. Casciai Szent Rita