Örömünnep a virágvasárnap

A ferences lelkiségben különleges jelentőséget kap a virágvasárnap.
– A ránk következő virágvasárnappal kezdetét veszi a húsvéti ünnepkör, de egészen nagycsütörtökig még a nagyböjt időszakában maradunk, bár vasárnapra a római katolikus hagyomány szerint nem vonatkozik a hústilalom. Ezt követően kezdődik el ténylegesen a húsvét ünnepe
Nem földi király
A virágvasárnap Krisztus húsvéti feltámadását vetíti előre, ezért örömünnep.
– A húsvétit megelőző vasárnap latin neve a Dominica Palmarum, magyarul pálmaágak vasárnapja. Ez arra utal, hogy a korabeli események szerint a jeruzsálemiek kivonultak a városból Jézus elé, pálmaágakat lengettek, hozsannát énekeltek és a ruháikat leterítették előtte az útra. Később a virágvasárnapi tömeg kívánta Krisztus halálát nagypénteken. Az evangéliumokból tudjuk, hogy a zsidó emberek ténylegesen királlyá akarták tenni őt, mert abban bíztak, hogy megszabadítja őket a római uralom alól. Ő ezt Poncius Pilátus előtt visszautasította és hangsúlyozta, hogy „Az én országom nem ebből a világból való.” (Jn.18,36). A szamárcsikón való bevonulás is ezt a szelíd, alázatos isteni hatalmat szimbolizálja és visszautal Izaiás egy próféciájára is – magyarázta a kegyhelyigazgató.
Barkával köszöntik
A virágvasárnapi szertartás egyik legfontosabb eleme a barkaszentelés.
– A mérsékelt égövön nem jellemző a pálma, ezért nálunk ilyenkor barkaágakat gyűjtenek. A barka a fűzfa virágzata, ami tavasszal nagyon hamar előbújik. A szentmise elején ünnepélyes formában megszenteljük a begyűjtött barkaágakat. Majd a virágvasárnapi körmenet során ezekkel próbáljuk a jézusi bevonulást felidézni, úgy, hogy a hívek a barkákkal integetnek. Régebben szamarat is szerepeltettünk az ünnepi alkalmon. Akárcsak húsvétkor, virágvasárnapon is a liturgia része a passió éneklése. A megszentelt barkaágakat pedig később elégetjük, és az ebből készült hamut használjuk fel jövőre a nagyböjt kezdetét jelölő hamvazószerdai szertartáson – ismertette Orosz Lóránt atya.
Győz a halál fölött
A koronavírus-járvány átalakítja az ünnep megszokott rendjét.
– Jelenleg nincs nyilvános szentmisére lehetőség, ezért zárt ajtók mögött tartjuk a barkaszentelést. A megszentelt barkaágakat később osztjuk majd ki a hívők körében. Sajnos elmarad a szertartás körmenet része. A passiót pedig felolvassuk, mivel nem tudunk énekeseket fogadni. Az emberek a templom előtti térről hangszórón keresztül, vagy online követhetik a virágvasárnapi szertartást. Azt az üzenetet szeretnénk ebben az évben átadni, hogy a feltámadás most sem marad el, ezért a nehézségek ellenére is van mit ünnepelnünk. Jézus Krisztus úr a rossz, a betegség és a halál fölött. Nekünk csak arra van szükségünk, hogy megerősítsük a belé vetett bizalmunkat és hitünket – hangsúlyozta a pap.
(A képen: A mérsékelt égövön nem jellemző a pálma, ezért nálunk ilyenkor barkaágakat szentelnek)
Forrás: Boon
ArchívumHozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Napi aktuális archívum
- 2023.09.01. AMI A LEGEGYETEMESEBB ÉS A LEGSZEMÉLYESEBB – ISTENHITÜNK CSODADIMENZIÓI
- 2023.08.20. Augusztus 20. – A Szent István-nap története
- 2023.08.15. Ma van Nagyboldogasszony ünnepe – de kit és mit ünneplünk pontosan, miről szól a mai na
- 2023.08.13. Beszélgetés a 975 éves belvárosi főplébánia-templom plébánosával
- 2023.07.22. A nándorfehérvári diadal
- 2023.06.11. Úrnapja
- 2023.06.04. Trianon 103 Nemzeti Összetartozás Napja
- 2023.06.01. A mi Urunk, Jézus Krisztus, az örök főpap
- 2023.05.28. Pünkösd
- 2023.05.22. Casciai Szent Rita