Tiszta Forrás
2021. szeptember 26.   
Névnap: Jusztina, Kozma

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

ZSOLTÁR 18 ~ ~ ~ ~ Szeplőtelen az Úr törvénye, felüdíti a lelket, az Úr rendelete megbízható, bölcsességet ad a kisdedeknek. ~ ~ Egyenesek az Úr végzései, vidámmá teszik a szívet, világos az Úr parancsa, felvilágosítja a szemet. ~ ~ Az Úr félelme tiszta, örökkön-örökké megmarad, igazak az Úr ítéletei, egytől-egyig igazságosak. ~ ~ Kívánatosabbak az aranynál, és megannyi drágakőnél, édesebbek a méznél, meg a csepegő lépes méznél. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
17 látogató

Látogatások

- ma: 64
- tegnap: 121
2021.06.08. 15:05 JóB
Hozzászólások: 0

Ferenc pápa és a globális kormányzás

Ferenc pápa és a globális kormányzás

 

Ferenc pápa a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (Worldbank) vezetőihez április 7-én írt levelében egyértelműen kijelentette, hogy támogatja a globális kormányzás létrejöttét.

 

 

 

 

 

 

 

Ilyen nyilatkozatot tudomásom szerint ez idáig még egyetlen pápa sem tett, mert nem szerencsés az, ha a keresztény egyház a politikai hatalom kérdésében, illetve a nemzeti, geopolitikai és globális hatalmi szerkezetek egymáshoz való viszonyában határozottan állást foglal a globális világkormányzás mellett. Annál is inkább, mert a XXI. század egyik, ha nem a legfontosabb politikai törésvonala a globalizmus és a nemzeti szuverenitás között húzódik, ami mögött jól felfedezhető egy politikai ideológiai küzdelem is a mai szélsőséges liberalizmus és a nemzeti, keresztény konzervativizmus között. S ráadásul a nemzeti szuverenitás talaján álló politikai tábor az esetek döntő részében – nem kizárólagosan persze, de – a keresztény értékrend híve is, szemben az általában ateista, istentagadó liberális irányzatokkal, így még inkább meglepő a pápa levele.

Az igaz persze, hogy a keresztény egyház önmagában globális szervezet, melynek „hatalmi” központja a Vatikán, tehát akár a globális kormányzás egyfajta mintája is lehetne, annál is inkább, mert a Vatikánnak meghatározott jogosultságai vannak a nemzeti egyházak irányításában, elöljárók kinevezésében stb., ha tetszik tehát a Vatikán sajátos nemzetek feletti „kormány”. Ám ez a hit egyetemessége, a hívők közösségének az egyetemessége és „globalitása”, aminek semmi köze sincs a világi, politikai hatalmi központokhoz és szerkezetekhez. Jól tudjuk, mit mondott Jézus: „Adjátok meg az Istennek, ami az Istené, és a császárnak, ami a császáré.” Jézus ezzel különválasztotta a hit birodalmát a politika birodalmától, tehát abból, hogy a Vatikán a katolikusok nemzetközi központja, nem következik semmi a világpolitikai-világhatalmi berendezkedésre nézve.

Nem beszélve arról, hogy Jézus maga is a zsidókhoz jött tanítani, a zsidó népet akarta megszabadítani a bűneitől, s csak fokozatosan terjesztette ki hatókörét más népek, nemzetek fiaira és lányaira. Feltámadása után az apostolokat már arra szólította fel, hogy menjenek és vigyék el az igét minden nemzethez, de ez nem saját népének a háttérbe szorítását jelentette. A kereszténységet elsősorban Pál és az apostolok – mondjuk így – nemzetközi tevékenysége tette univerzálissá.

A probléma tehát az, hogy a hit szakrális univerzalizmusából nem következik semmilyen módon a politikai globalizmus, illetve a világkormányzás. A keresztény hit a világ összes teremtményét Isten képmásának és egyenlőnek tekinti, ennyiben globális, de nem szakítja el a hívő embert a nemzetétől vagy a népétől, mert a hit szakrális értelemben egyesíti az embereket, s nem politikai értelemben. Utóbbi – Jézus után – a „császárok” világa.

Tehát nem gondolom, hogy Ferenc pápa levelének sorai feltétlenül követendőek lennének. Így ír többek között: „Továbbra is sürgős szükség van egy olyan globális tervre, amely új intézményeket hozhat létre, vagy újjáépítheti a meglévő intézményeket, különösen a globális kormányzás intézményeit, és elősegítheti a nemzetközi kapcsolatok új hálózatának a kiépítését az integrált emberi fejlődés előmozdítása érdekében.” Valamint: „Remélem, hogy megbeszélései hozzá fognak járulni a »helyreállítás« modelljéhez, amely képes új, befogadóbb és fenntarthatóbb megoldások létrehozására a reálgazdaság támogatása érdekében, segítve az egyéneket és közösségeket legmélyebb törekvéseik és az egyetemes közjó megvalósításában.”

Utóbbi mondatban feltűnő, hogy a „helyreállítás” (recovery) közvetett utalásnak tűnik a Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum elnöke által kidolgozott The Great Reset (A nagy visszaállítás) címet viselő koncepciójára, mely koncepció lényegében véve egy új, komplex világkormányzást irányoz elő, amelyben kiemelkedő szerep juthat az államok mellett a transznacionális gigacégeknek, sőt utóbbiak ebben vezető szerephez is juthatnak. Itt tehát összeérnek a gondolatok a Világgazdasági Fórum terve és a Ferenc pápa levelében foglaltak között.

A pápa részéről nem tartom szerencsésnek ezt az elköteleződést egy egyértelműen globalista-liberális hatalmi koncepció mellett.

Már csak azért sem, mert itt nem egy magasztos, mindenek felett álló eszme melletti kiállásról van szó, hanem egy globalista, ultraliberális ideológiáról, amely keresztények millióinak az ellenérzését váltja ki, sőt kimondhatjuk, hogy elsősorban a keresztény és nemzeti beállítottságú emberek rosszallását és elutasítását váltja ki a Klaus Schwab-i, Frans Timmermanns-i, Manfred Weber-i, merkeli, Soros György-i stb. koncepció.

Vagyis ez a levél éppenhogy nem erősíti az egyébként is megtépázott és ezer sebből vérző katolikus egyházat és a hívő közösséget – melynek évről évre csökken a létszáma a nyugati világban –, hanem ellenkezőleg, a (politikai) megosztottságot növeli, ami most, a keresztényüldözések idején az egyház és a hívők számára nem más, mint még egy púp a hátra.

Miért van erre szükség?

Erre kellene választ adni.

 

Forrás: Magyar Nemzet/Fricz Tamás

-------------------------------------------------------------------------------------

Kapcsolódó linkek:

Ferenc pápa és a globális kormányzás - Fricz Tamás:         https://www.youtube.com/watch?v=JzPNMJXKfio

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás