Kossuth Lajos beszéde

Kossuth Lajos beszéde - fonográf felvétel (Turin, 1890. szeptember 20.)

https://www.youtube.com/watch?v=sBNqvg75KrI

A Kossuth-beszéd teljes szövege a kézirat alapján.

Nem néma az a kőszobor mely amott a magyar Golgotán a halhatatlan vértanú halottak emlékének emeltetett.
Én hozzám a kitaszított élő halotthoz, ki egykor zászlótartója valék Magyarország függetlenségének, melyért ők a lehóhérolt hősök annyit küzdöttek és mártírhalált haltanak, én hozzám elhozták a múltak szellemei a velőkig ható szózatot, mely amaz emlékszobor kimagasló alakjának Hungariának hallgatag ajkairól zeng:
„Hazádnak rendületlenül légy híve, oh, magyar! Tiszteld, akit tisztelet illet, de híve Hazádnak érted-e magyar? Hazádnak légy. Ne csinálj magadnak faragott képet, hogy azt imádjad, csak Hazád szabadságának Istenét imádd, amint imádták azok, akik mártírhalált szenvedtenek hűségükért, ahhoz, amit haláluk után a jog ereje iránti hitben az önbizalomban megfogyatkozott nemzedék hite hagyottan elalkudott. Én hazád géniusza hírül vittem megdicsőült szellemeknek, oh, magyar, hogy kegyelettel adózol emléküknek, válaszul azt hozom neked tőlük, hogy ez jól vagyon, de tartsad eszedben, hogy a Kegyelet érzelmeinek virága meddő szóvirág volna, ha hűsége nem fejlődnék az iránt amiért ők földi életüket feláldozák.

Az ő Istenük a magyar haza szabadságának Istene, annak oltárához várják a magyart.
E szózat zengését hallom én a messze távolban Hungaria szobrának ajkairól.
Hallják-e ezt amott a közelben is mind azok, akik a szivrázólag gyászos, felejthetetlenül gyászos October 6.-án összegyülekeznek a magyar Golgotán, hogy tanúságot tegyenek Isten és világ előtt a magyar nemzet Kegyelete felől a Haza szabadság harczának szent emlékei iránt? Ha hallják-e!

> > Lehetetlen, hogy ne hallanák; hiszen az a Szózat annak visszhangja, mely hangzik az ősök szent hagyományaiból, hangzik az utódok esengéséből, mely számon kéri az élő nemzedéktől az elidegeníthetetlen örökséget.

> > Hangzik az emlékezések lüktetéséből, mely az éj csendjében haza jár a meghajlott derekak háló kamarájába, mint a lelkiismeret szava a bűn lakába.

> > Hangzik a bölcsőkből, hangzik a sírokból, hangzik minden fűszál rezgéséből, melyet a magyar hazának honfivér özönével termékenyített földje táplál.

> > Hát hogyne hallanák azt a velőkig ható szózatot; de ha hallják, meg is hallgatják-e? Elviszik-e magukkal e szózat ihletét a közélet küzdelmeinek pálya homokára? Elviszik-e házi tűzhelyeikhez, hogy az ihlet csillaga világítson előttük, a gyermekeik előtt, mint az evangéliom mythikus csillaga világított a bölcsek előtt, kik az idvezitőt keresék?

A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni.
Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a honszabadság Istenének legjobb áldásaival az örökkévalóságon keresztül. Engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6.-a térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni, amint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét, hűségükért a Haza iránt, s a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak. S buzgó imával kérem a magyarok Istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng.

Úgy legyen. Amen!

Turin, September 20. 1890.

Kossuth Lajos