Tiszta Forrás
2018. december 16.   
Névnap: Etelka, Aletta

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
19 látogató

Látogatások

- ma: 812
- tegnap: 1035
2015.04.07. 00:00 Pela
Hozzászólások: 1

Szent Ágoston húsvéti beszéde

Szent Ágoston húsvéti beszéde
2015. április 6. hétfő 20:05
 

 

 

A nagy hippói püspök beszédeiben a titkok emberi értésének nagy jártassága mutatkozik meg. A Vatikáni Rádió kérésére Heidl György patrológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára most először fordította le magyarra Szent Ágoston 231. húsvéti beszédét. A Vatikáni Rádió a beszéd részleteit tette közzé.

 

 

 

 

 

Urunk, Jézus Krisztus feltámadása a Krisztusban hívők új élete

Szenvedésének és feltámadásának misztériumát kell igazán megismernetek és megélnetek! Mert nem ok nélkül megy a halálba az élet; és nem ok nélkül issza ki itt a kelyhet az élet forrása (vö. Zsolt 35,10), amelyből azért iszunk, hogy éljünk. Pedig nem szolgált rá arra a kehelyre. Krisztus ugyanis semmivel nem tartozott a halálnak. Ha a halál okát keressük, hogy honnan ered, nos, a bűn a halál szülőatyja. Ha soha nem lett volna bűn, senki nem halna meg. Az ember kezdetben azzal a feltétellel kapta Isten törvényét, azaz, Isten parancsát, hogy ha megtartja, él, ha lerontja, meghal. Mivel nem hitte, hogy meghal, elkövette, ami miatt meghalt, és rájött, hogy igazat mondott, aki a törvényt adta. Ezért van halál, ezért halandó, ezért a fáradozás, a bajok, és ezért van az első halál után második halál is, vagyis az ideig tartó halál után örökké tartó halál. Tehát ez az a halállal végződő állapot, és ezek azok az alvilági törvények, amelyeknek minden megszülető ember alá van vetve. Csupán egyvalaki kivétel: az az ember, aki azért lett emberré, hogy az ember el ne vesszen. Mert ő úgy jött ide, hogy nem igázták le a halál törvényei. Ezért mondja a zsoltáros: szabad a holtak között (Zsolt 87,6). Az, akit szűz fogant vágy nélkül, szűz szült úgy, hogy szűz maradt, aki bűn nélkül élt, aki nem a bűn miatt halt meg, aki közösséget vállalt velünk a büntetésben, de nem közösködött a bűnben, hiszen a bűn büntetése a halál (Róm 6,23), nos, ő, az Úr Jézus Krisztus nem vétkezni jött. Meghalni jött.

Mivel bűn nélkül közösséget vállalt velünk a büntetésben, a bűntől és a büntetéstől is megszabadított. Miféle büntetéstől szabadított meg? Attól, amelyet e földi élet után kellett lerónunk. Keresztre feszíttetett, hogy a kereszten megmutassa régi emberünk elmúlását, és feltámadt, hogy saját életében megmutassa a mi életünk megújulását. Az apostoli tanítás ugyanis pontosan ezt mondja ki: Bűneinkért átadatott, mondja az Apostol, és megigazulásunkért feltámadt (Róm 4,25).

(…)

Hallgassuk az Apostolt, aki azt mondja: Ha feltámadtatok Krisztussal … (Kol 3,1). Mikor támadunk fel, ha még meg sem haltunk? Mit akar mondani az Apostol azzal, hogy ha feltámadtatok Krisztussal? Feltámadhatott volna az, aki előbb nem hal meg? Élőkhöz beszélek, akik nem haltak meg, de már feltámadtak! Mit jelent ez? Figyeljétek, mit mond! Ha feltámadtatok Krisztussal, keressétek az odafent valókat, ahol Krisztus van, Isten jobbján ülve. Az odafent való dolgokkal törődjetek, ne a földiekkel. Hiszen meghaltatok (Kol 3,1-3). Ő mondja, nem én, de igazat mond, ezért mondom én is. Miért mondom én is? Mert hittem, ezért szóltam (Zsolt 115,1).

Ha helyesen élünk: meghaltunk és feltámadtunk, aki pedig még nem halt meg és nem támadt fel: rosszul él. Ha rosszul él, nem él. Haljon meg, hogy ne haljon meg! Micsoda? Haljon meg, hogy ne haljon meg? Igen, változzon meg, nehogy elítéltessen. Ha feltámadtatok Krisztussal – az Apostol szavait ismétlem –, keressétek az odafent valókat, ahol Krisztus van, Isten jobbján ülve. Az odafent való dolgokkal törődjetek, ne a földiekkel. Hiszen meghaltatok, és életetek Krisztussal el van rejtve Istenben. Amikor pedig Krisztus, a ti életetek megjelenik, akkor majd ti is megjelentek vele együtt a dicsőségben (Kol 3,1-3). Az Apostol szavai. Azt mondom hát annak, aki még nem halt meg, hogy haljon meg; és annak, akinek rossz az élete, hogy változzon meg. Mert ha rossz volt az élete, de már nem rossz, akkor meghalt, ha pedig jó az élete: feltámadt. De mit jelent jól élni? Az odafent való dolgokkal törődjetek, ne a földiekkel. Amíg föld vagy, a földbe térsz (Ter 3,19).

(…)

Boldog akarsz lenni? Ha gondolod, megmutatom, hogyan lehetsz boldog. Figyelj! Meddig lesz nehéz a szívetek? Miért szerettek hiábavalóságot, hajszoltok hazugságot? Tudjátok meg! Mit? Az Úr felmagasztalta szentjét. Krisztus eljött ahhoz, ami megnyomorít minket. Éhezett, szomjazott, elfáradt, elaludt, elszenvedte a rosszat, megkorbácsolták, tövissel koronázták, összeköpdösték, megpofozták, fára szegezték, dárdával sebezték, sírba tették, de harmadnapon feltámadt és művét befejezve halálra adta a halált. Legyen ott a szemed, legyen rajta az ő feltámadásán! Az Úr ugyanis felmagasztalta szentjét, hogy feltámassza a halottak közül, és méltóságot adjon neki az égben a saját jobbjára ültetve őt.

Megmutatja, mivel kell törődnöd, ha boldog akarsz lenni. Itt nem lehetsz az. Ebben az életben nem lehetsz boldog. Senki sem. Jó dolgot keresel, de ez a föld nem az a hely, ahol megtalálnád, amit keresel. (…) Persze, ha Krisztus itt találta meg, akkor te is itt találsz rá. Mit talált ő itt, halálod vidékén? Figyelj! Ő más vidékről érkezett a miénkre, ahol olyasmit talált, ami itt gazdagon megterem: fáradozást, fájdalmakat, halált. Ez az, ami itt a tiéd, ami itt jócskán megvan. Együtt ette veled azt, aminek nyomorúságod kunyhója bővében volt. Ecetet ivott (Jn 19,30) és epével kínálták (Mt 27,34), mert ezt találta a te kunyhódban.

És meghívott téged nagyszerű asztalához, az ég asztalához, az angyalok asztalához, amelyen ő maga a kenyér. Alászállt tehát, és rossz dolgokat talált a te kunyhódban, de nem háborította fel asztalod állapota, hanem neked ígérte a sajátját. Mit mond nekünk? „Higgyétek el, hogy ha nem bosszantotok a rosszal, ami asztalotokon van, részesültök asztalom javaiból.” Elveszi tőled, ami rossz, és jót ad a sajátjából? Igen! Megígérte nekünk saját életét, de még ennél is hihetetlenebb, amit már véghezvitt: előre odaadta nekünk saját halálát. Mintha azt mondaná: „Meghívlak titeket az én életemre, oda, ahol senki nem hal meg, ahol valóban boldog élet van, ahol nem romlandó az étel, amely felüdít és nem fogy el. Íme, ide hívlak titeket, az angyalok lakóhelyére, az Atya és a Szentlélek barátságára, az örök lakomára; arra, hogy testvéreim legyetek, s végül: önmagamhoz. Az én életemre hívlak meg titeket. Nem hiszitek, hogy az életemet adom nektek? Vegyétek zálogul a halálomat!”

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
#1    2015.04.09.   21:08:44   Gabriella
Köszönöm Pela, hogy ezt megosztottad!E nagyszerű ember szavai, szíven találnak engem mindig.