Tiszta Forrás
2019. február 19.   
Névnap: Zsuzsanna, Eliza

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
46 látogató

Látogatások

- ma: 927
- tegnap: 1305
2019.02.02. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 0

Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony)

Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony)

              2019. február 2. – Szombat, Urunk bemutatása

                                

                            (Gyertyaszentelő Boldogasszony)

 

Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, fölvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona”. Ekkor kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy két galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatnia. És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, míg nem látja az Úr Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba, amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:

Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram,
szavaid szerint békességben,
mert szemeim meglátták Szabadításodat,
melyet minden nemzet számára készítettél,
hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak,
és dicsőség népednek, Izraelnek.

Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!” Ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már, napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak.
Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.

Lk 2,22-40

 

 

 


Elmélkedés:

Negyven nappal karácsony, Jézus születésének ünnepe után ma, Urunk templomi bemutatását ünnepeljük, amely ünnep régi magyar elnevezése: Gyertyaszentelő Boldogasszony. A zsidó szokásokra, illetve törvényi előírásokra utal az ünnep evangéliumának bevezetése. Az újszülött gyermekeket negyven nappal születésük után elvitték a jeruzsálemi templomba, s ekkor volt szokás felajánlani az elsőszülöttek kiváltásáért az áldozati adományt. Lukács evangélista azonban nem ezekre a zsidó szokásokra irányítja figyelmünket, hanem a templomban elhangzó tanúságtételekre. Először Simeon szavait hallhatjuk, aki kinyilatkoztatást kapott Istentől, hogy még az ő életében eljön a Messiás, megláthatja a Megváltót. Az isteni ígéret valóban igaznak bizonyult, a kisded Jézusban felismeri a Megváltót. Ezt követően egy Anna nevű prófétanő beszélt arról, hogy ebben a gyermekben, azaz Jézusban teljesedtek be a megváltóról szóló jövendölések.
Szent Bernát ügyes szójátékkal foglalja össze egyik beszédében az ünnep lényegét, amikor ezt mondja: „Ma a Szűzanya a templom Urát viszi az Úr templomába.” Az egykori jeruzsálemi templom Ura és a földkerekségen minden keresztény templom Ura Jézus Krisztus. És ő az Ura a mi lelkünk templomának is. Illő, hogy ne csupán kőből épült templomépületeink, hanem szívünk temploma is méltó hajléka, méltó otthona, lakóhelye legyen az Úrnak.
© Horváth István Sándor

 

Imádság:

 

 

Istenem! Te vagy, aki megalkottál, aki ismersz. Tőled kaptam az életemet, képességeimet, testvéreket magam mellé és naponta a számtalan kegyelmet. A kevesebbet vagy a talentumot azért adtad, hogy akaratodat teljesítsem. Tudom, hogy minden embert üdvözíteni akarsz. Vonj be engem is tervedbe, hogy minél több embernek el tudjalak vinni. Ígérem, mások elől nem rejtem el azokat a dolgokat, amelyek az életemben jóságodat és szeretetedet hirdetik, hanem engedem, hogy szereteted általuk terjedjen a világban.

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás