Tiszta Forrás
2019. július 18.   
Névnap: Frigyes

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

OLVASMÁNY: 2019-07-18 ~ ~ ~ ~ Mózes ezt mondta Istennek, aki megjelent neki az égő csipkebokorban: ˝Ha megérkezem Izrael fiaihoz, és elmondom nekik: » Atyáitok Istene küldött«, akkor majd megkérdezik: » Mi a neve? « – mit feleljek erre?˝ ~ ~ Isten ezt válaszolta: ˝Én vagyok, aki vagyok.˝ Azután folytatta: ˝Így beszélj Izrael fiaihoz: » Aki Van «, az küldött engem hozzátok.˝ ~ ~ Végül ezt mondta Isten Mózesnek: ˝Így beszélj Izrael fiaihoz: Az Úr, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene küldött hozzátok. Ez az én nevem minden időkre, s így kell neveznetek nemzedékről nemzedékre. ~ ~ Menj, gyűjtsd egybe Izrael véneit, és mondd nekik: » Az Úr, atyáitok Istene, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene megjelent nekem, és kijelentette: Letekintettem rátok, és láttam a bánásmódot, amelyben az egyiptomiak részesítenek titeket. Elhatároztam, hogy kivezetlek benneteket az egyiptomi rabságból a kananeusok, heteusok, amoreusok, ferezeusok, heveusok meg a jebuzeusok földjére, a tejjel és mézzel folyó országba. Ők hallgatni fognak szavadra. « ~ ~ Azután Izrael véneivel együtt menj el Egyiptom királyához, és közöld vele: » Az Úr, a héberek Istene meglátogatott bennünket. Hadd menjünk háromnapi útra a pusztába, hogy áldozzunk az Úrnak, a mi Istenünknek. « De tudom, Egyiptom királya nem engedi meg, hogy elmenjetek, ha erős kéz rá nem kényszeríti. Kinyújtom hát kezemet, és megverem Egyiptomot mindenféle csodajellel, amelyeket köztük véghezvinni szándékozom. Azokra majd elbocsát titeket.˝ (Kiv 3,13-20) ~ ~ ~ ~ Ez az Isten igéje.

Jelen van

0 felhasználó
14 látogató

Látogatások

- ma: 452
- tegnap: 968
2019.02.09. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 0

Szombat

Szombat

                           2019. február 9. – Szombat

 

 

 

Abban az időben az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: „Gyertek ti is, (menjünk) a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy kicsit!” Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és sokan megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték őket. Amikor Jézus kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok.

Ezért tanítani kezdte őket sok mindenre.

Mk 6,30-34

 

 

                              

 


Elmélkedés:

Jézus küldöttei, az apostolok visszatérnek első útjukról és mindenről beszámolnak, amit az Úr küldetésében tettek és tanítottak, de élményeikről Szent Márk egyetlen szót sem jegyez le. Ennek oka az, hogy az evangélista elsősorban Jézus tanítására figyel és arra irányítja az olvasók figyelmét, a mi figyelmünket is. Továbbá feltételezhetjük azt is, hogy számára egészen magától értetődő, hogy az apostolok azt tanították, azt hirdették, amit Mesterük, tehát felesleges újra leírni a tanítás tartalmát.
Lényeges, hogy visszatérésük után az apostolokat nem kell külön kérni arra, hogy elbeszéljék szolgálatuk során szerzett tapasztalataikat, hanem odagyűlnek Jézus köré és lelkesen mondanak el mindent. Ez a jelenet tehát a Mester és a tanítványai közti szoros kapcsolatot, közösséget jelzi. Közösségben vannak azzal, aki elküldte őket, s akinek most beszámolnak.
Ezután Jézus arra hívja őket, azt tanácsolja nekik, hogy pihenjenek egy kicsit, de ez a szándék részben meghiúsul. Hiába próbálnak félrevonulni, az emberek keresik Jézust, hallani szeretnék tanítását. A tanítás megkezdésének megokolására Márk evangélista szép kifejezést használ, amikor azt írja, hogy a tömeget látva Jézusnak „megesett rajtuk a szíve.” Nem sajnálkozásról van itt szó, hanem mély együttérzésről és abból fakadó irgalomról. Olyan irgalomról, amellyel Isten fordul az ember felé.
© Horváth István Sándor

 

Imádság:

 

 

Urunk, Jézusunk, ments meg minket attól, hogy elforduljunk tőled, megfeledkezzünk gondviselésedről és a lelki értékekről, amelyeket neked köszönhetünk. Ments meg minket attól, hogy szívünkön eluralkodjon a kapzsiság, a telhetetlenség és a gazdagodás féktelen vágya! Taníts minket egyszerűségre és szegénységre, hogy mindig elégedettek legyünk azzal, amit te adsz nekünk! Jézusunk, te légy szívünk gazdagsága!

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás