Tiszta Forrás
2019. május 20.   
Névnap: Bernát

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

ZSOLTÁR 113 ~ ~ ~ ~ Amikor Izrael kivonult Egyiptomból, Jákob házanépe az idegen nép közül, Júda lett az ő szentélye, Izrael a birodalma. ~ ~ Látta a tenger és elfutott, a Jordán visszafelé tartott. ~ ~ Ugrándoztak a hegyek, mint a kosok, és a halmok mint juhok bárányai. ~ ~ Mi lelt téged, tenger, hogy elfutottál, és téged, Jordán, hogy visszafordultál? ~ ~ Hegyek, miért ugrándoztatok, mint a kosok, és mint a juhok bárányai, ti halmok? ~ ~ Rendülj meg föld az Úr színe előtt, Jákob Istenének arca előtt, aki a kősziklát vizek tavává változtatta, s a szirtet vizek forrásává. ~ ~ Ne nekünk, Uram, ne nekünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, irgalmad és hűséged szerint. ~ ~ Hogy azt ne mondják a nemzetek: ˝Hol van az ő Istenük?˝ ~ ~ Hisz a mi Istenünk az égben van, mindent megtesz, amit akar. ~ ~ De a nemzetek bálványai ezüstből és aranyból vannak, s emberi kéz alkotásai. ~ ~ Van szájuk, de nem szólnak, van szemük, de nem látnak. ~ ~ Van fülük, de nem hallanak, van orruk, de nem szagolnak. ~ ~ Van kezük, de nem tapintanak, van lábuk, de nem járnak, torkukkal nem kiáltanak. ~ ~ Legyenek hozzájuk hasonlók a készítőik, és mindazok, akik bíznak bennük! ~ ~ Izrael háza az Úrban bízik, ő a segítőjük és oltalmazójuk. ~ ~ Áron háza az Úrban bízik, ő a segítőjük és oltalmazójuk. ~ ~ Akik félik az Urat, az Úrban bíznak, ő a segítőjük és oltalmazójuk. ~ ~ Megemlékezik rólunk az Úr, s áldását adja ránk. ~ ~ Áldását adja Izrael házára, áldását adja Áron házára. ~ ~ Áldását adja mindazokra, akik az Urat félik, kicsinyekre és nagyokra egyaránt. ~ ~ Sokasítson meg titeket az Úr, titeket és fiaitokat. ~ ~ Áldjon meg az Úr titeket, aki az eget és a földet alkotta. ~ ~ Az ég az Úr ege, de a földet az emberek fiainak adta. ~ ~ Nem a holtak dicsérnek téged, Uram, és egy sem azok közül, akik leszálltak a némaság honába, hanem mi, akik élünk, dicsérjük az Urat, most és mindörökké. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
11 látogató

Látogatások

- ma: 140
- tegnap: 318
2019.05.07. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 0

Kedd

Kedd

                                 2019. május 7. – Kedd

 

 

Abban az időben, amikor Jézus az örök élet kenyeréről beszélt, így szóltak hozzá a tömegből: „Hadd lássuk, milyen csodát művelsz, hogy higgyünk neked! Mit tudsz tenni? Atyáink mannát ettek a pusztában, amint az írás mondja: Égből való kenyeret adott enni nekik.” Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom nektek; nem Mózes adott kenyeret az égből, hanem Atyám adja az igazi mennyei kenyeret. Az az Isten kenyere, amely leszállt a mennyből, és életet ad a világnak.” „Uram – kiáltották –, add nekünk mindig ezt a kenyeret!” Jézus így válaszolt:

„Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik sohasem.”

Jn 6,30-35

 


Elmélkedés:

A csodálatos kenyérszaporítást követően a jelenlévők jelet kérnek Jézustól. Milyen jelre gondolnak? Könnyen kitalálhatjuk ezt abból, hogy felidézik az ószövetségi időkből, Mózes korából azt, amikor a pusztában Isten mannával táplálta a választott népet. Jézus korában elterjedt volt az a gondolat, hogy az eljövendő Messiás megismétli majd az egykori manna-csodát és kenyérrel táplálja a népet. Az embereknek rögtön ez juthatott eszébe, amikor a megszaporított kenyérből sok ezren jóllaktak, s ezért kérnek Jézustól újabb jelet, mégpedig olyan jelet, amivel egyértelműen bizonyítja, hogy személyében eljött a Messiás.
Ilyen jelet Jézus nem akar mutatni, hanem inkább azzal folytatja tanítását, hogy ő az élet kenyere az emberek számára. Olyan kijelentés ez, amely hitünk lényeges tartalmát világítja meg. Keresztény emberként hiszünk abban, hogy Jézus valóságosan jelen van az átváltoztatott kenyérben, az Oltáriszentségben. Hiszünk abban, hogy az átváltoztatás csodája a szentmisében történik. Hiszünk abban, hogy a szentáldozáskor Krisztus testét, az örök élet kenyerét vesszük magunkhoz. Hiszünk abban, hogy a szentáldozás hatása az Úrral való lelki egyesülés. Hiszünk abban, hogy eggyé válunk, közösséget alkotunk mindazokkal, akik ugyanabból a Szent Kenyérből, Krisztus testéből részesülnek. A szentmise megőriz minket a krisztusi hitben.
© Horváth István Sándor

 

Imádság:

 

 

Úr Jézus! Te vagy életem sziklája, a biztos talaj, melyen nem inog meg lábam. Könnyebb a homokra építeni. Sokszor csábít az egyszerűbb megoldás, a világ kincset, hírt, gyönyört ígér. De aki az eke szarvára tette a kezét, nem nézhet hátra, és Péterrel együtt mondja: „Uram, kihez mennénk, az örök élet forrásai belőled fakadnak!” Sziklaházként a te templomod leszek. Jöhet az eső, és fújhat a szél, nem vesztem el a hitem, nem lesz úrrá rajtam a bizalmatlanság vagy a depresszió, életem értelme dicsőséged hirdetése!

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás