gyumolcsolto2

 

Krisztus fogantatásának, az angyali üdvözletnek fényes napja a természet erejének, a termékenységnek nagy ünnepe. Amint a nap gyönyörű magyar neve is mutatja, a gazdák e napon oltották a kis fákat abban a hitben, hogy Máriához hasonlóan gazdag termést hoznak termőkorukban, s ha helyenként a metszést még nem is kezdhették meg a fagy miatt, jelképesen egy-egy vágást ejtettek a fákon. A fiatal, nemrég oltott fát nem volt szabad kitörni, visszavágni, mert kivérzett.

Gyermekáldásért is ekkor lehetett sikerrel fohászkodni. Érdekes azonban, hogy az asszonyok éppen ezzel ellenkezőleg az eddigi termékenység megszűnését hitték elérni, ha férjüket erre az éjszakára a pajtába küldték aludni – minden bizonnyal e nap mágikus ereje rejlik e szokás mögött.

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

Székesfehérvár-Felsővároson, a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett rózsafára az olvasót is ráakasztják. A bánáti bolgárok vörösbort isznak és pattogatott kukoricával vendégelik meg egymást, hogy egész éven át egészségesek maradjanak. Az ünnepen ivott vörösborról az a hiedelem, hogy vérré válik az emberben.

A pattogatott kukoricával a természetet akarják analógiás varázslattal rügyfakadásra bírni. Csíkszentsimon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége a mostanában oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot köt. A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kimegy a kertbe és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelöli meg. Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák.

Forrás: Hungarotheka – A magyar hagyománytár
www.hungarotheka.hu