Tiszta Forrás
2020. július 04.   
Névnap: Ulrik, Erzsébet

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
7 látogató

Látogatások

- ma: 139
- tegnap: 176
2020.05.27. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 0

Szerda

Szerda

                             2020. május 27. – Szerda

 

 

 

 

 

 

Abban az időben Jézus az égre emelte szemét, és így imádkozott:

Szent Atyám, tartsd meg a te nevedben azokat, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi. Amíg velük voltam, megőriztem nevedben azokat, akiket nekem adtál. Megtartottam őket, és senki más nem veszett el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az írás. Most tehozzád megyek, ezeket pedig elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. Átadtam nekik tanításodat, de a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból való. Nem azt kérem tőled, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Hiszen nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból. Szenteld meg őket az igazságban, mert a te tanításod igazság. Amint te elküldtél engem a világba, úgy küldöm én is őket a világba. És értük szentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazságban.

Jn 17,11b-19

 

 

 

 


Elmélkedés:

Jézus főpapi imája folytatódik a mai evangéliumban. Ebben a részben azokért imádkozik, akiket az Atya neki adott. Az apostolok küldetést kapnak Mesterüktől, aki nem marad többé a világban, ezért az általa választottaknak és minden őt követő embernek folytatnia kell Jézus munkáját, az Atya megismertetését, az üdvösség örömhírének hirdetését.
Jézus olyan kérést fogalmaz meg, amely nagy feladatot és felelősséget jelent az Egyház számára minden korban. Ezt mondja: „Szent Atyám, tartsd meg a te nevedben azokat, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi.” Az Atya nevében való megtartás azt jelenti, hogy az Atya is övéinek tartsa a Fiú követőit, hiszen a hit elfogadása és megkeresztelkedésük óta ők valamennyien az Atya gyermekei. Minden megkeresztelt ember az Atya gyermekének tarthatja, nevezheti magát, valamennyien tőle kapnak küldetést és valamennyiüknek az egymással való egység megteremtésére és megőrzésére kell törekedniük. Az ő egységüknek, valamint közös cselekvésüknek és küldetésüknek mintája és forrása az Atya és a Fiú közti egység. Be kell látnunk, hogy a világban számos kísértésnek vagyunk kitéve, és a gonosz lélek is a megosztásra törekszik. Az egységre azért is szükség van, hogy mi, megkeresztelt emberek egymást erősítsük a hitben és közösen tegyünk tanúságot a világban Krisztushoz tartozásunkról.
© Horváth István Sándor

 

Imádság:

 

 

Urunk, Jézus Krisztus! Te a mi emberi közreműködésünkkel akarsz csodákat tenni napjainkban, hogy jelenléted és segítséged megtapasztalható legyen minden ember számára. Adj nekünk igazi bölcsességet, hogy felismerjük azt az utat, amelyet te mutatsz nekünk, s amelyen te vezetsz minket az üdvösség felé!

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás