Tiszta Forrás
2020. augusztus 04.   
Névnap: Domonkos, Dominik

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Angelus Domini nuntiavit Mariae. ~ ~ Et concepit de Spiritu Sancto. ~ ~ ~ AVE MARIA, GRATIA PLENA. ~ DOMINUS TECUM, ~ BENEDICTA TU IN MULIERIBUS, ~ ET BENEDICTUS FRUCTUS VENTRIS TUI: IESUS. ~ SANCTA MARIA, MATER DEI, ~ ORA PRO NOBIS PECCATORIBUS, ~ NUNC ET IN HORA MORTIS NOSTRAE. ~ AMEN. ~ ~ ~ Ecce Ancilla Domini. ~ ~ Fiat mihi secundum verbum tuum. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Et Verbum caro factum est. ~ ~ Et habitavit in nobis. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Ora pro nobis Sancta Dei Genitrix. ~ ~ Ut digni efficiamur promissionibus Christi. Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, út qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum. ~ ~ Amen. ~ ~ ~ ~ I I I ~ ~ ~ ~ ÚRANGYALA ~ ~ ~ ~ Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát. ~ ~ És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA, MALASZTTAL TELJES. ~ AZ ÚR VAN TEVELED; ~ ÁLDOTT VAGY TE AZ ASSZONYOK KÖZÖTT, ~ ÉS ÁLDOTT A TE MÉHEDNEK GYÜMÖLCSE: JÉZUS. ~ ASSZONYUNK, SZŰZ MÁRIA, ISTENNEK SZENT ANYJA! ~ IMÁDKOZZÁL ÉRETTÜNK, BŰNÖSÖKÉRT, ~ MOST ÉS HALÁLUNK ÓRÁJÁN. ~ ÁMEN. ~ ~ ~ Íme az Úrnak szolgáló leánya. ~ ~ Legyen nékem a te igéd szerint. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ És az Ige testté lőn. ~ ~ És miköztünk lakozék. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja. ~ ~ Hogy méltóak lehessünk Krisztus ígéreteire. Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent malasztodat, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. ~ ~ Ámen.

Jelen van

0 felhasználó
15 látogató

Látogatások

- ma: 167
- tegnap: 284
2020.07.12. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 0

Évközi 15. vasárnap

Évközi 15. vasárnap

                    2020. július 12. – Évközi 15. vasárnap

 

 

 

Abban az időben:
Jézus elment hazulról, és leült a tó partján. Hatalmas tömeg gyűlt össze, ezért beült egy csónakba, a tömeg pedig ott állt a parton. Ekkor példabeszédekben sok mindenre oktatta őket:„Íme, kiment a magvető vetni.

Amint vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az ég madarai, és ezeket mind megették. Némely szem kövek közé esett, ahol nem volt elég termőföld. Ezek hamar kikeltek, hisz nem volt mély a föld. Majd amikor a nap fölkelt és forrón tűzött, kiégtek, mert nem volt gyökerük. Voltak szemek, amelyek tövisek közé estek, és amikor nőni kezdtek, a tövisek elfojtották őket. De a többi szem jó földbe hullott, és termést hozott: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat. Akinek van füle, hallja meg!”

Ekkor odamentek hozzá tanítványai és megkérdezték: „Miért beszélsz hozzájuk példabeszédekben?” Ő így válaszolt: „Nektek adatott meg, hogy megismerjétek a mennyek országa titkait, nekik ez nem adatott meg. Mert akinek van, annak még adnak, hogy még több legyen neki; de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek hozzájuk példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, hallgassanak, de ne halljanak, és ne értsenek, és így beteljesedjék rajtuk Izajás próféta jövendölése:
Hallván hallotok, és mégsem értetek,
nézvén néztek, de mégsem láttok;
megkérgesedett ugyanis e népnek szíve:
Fülükkel restül hallanak,
szemüket behunyják,
hogy a szemükkel ne lássanak,
fülükkel ne halljanak,
és a szívükkel ne értsenek,
s meg ne térjenek, hogy meggyógyítsam őket.
De boldog a ti szemetek, mert lát, és boldog a ti fületek, mert hall! Bizony, mondom nektek, sok próféta és igaz vágyott látni, amit ti láttok, – és nem látta; vágyott hallani, amit ti hallotok, – és nem hallotta.
Hallgassátok meg hát a magvetőről szóló példabeszédet! Akik hallgatják a mennyek országáról szóló tanítást, és nem értik meg, azokhoz eljön a gonosz, és elragadja mindazt, amit a szívükbe vetettek. Ez az, ami az útszélre esett. A kövek közé hullott mag pedig az, aki meghallgatja ugyan a tanítást, és szívesen be is fogadja, de az nem ver benne gyökeret, csak ideig-óráig él. Amikor a tanítás miatt szorongatás, üldözés éri, csakhamar eltántorodik. A tövisek közé esett mag az, aki meghallgatja a tanítást, de a világi gondok s a csalóka vagyon elfojtja azt benne, és gyümölcs nélkül marad. Végül a jó földbe hullott mag az, aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, és jó termést is hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosai, a harmadik harmincszorosat.”

Mt 13,1-23

 


Elmélkedés:

A bőséges termés reményében
Jézus példabeszédében, amely a magvető ember tevékenységét és a magok elpusztulását, illetve növekedését mondja el, négyféle talaj szerepel, amelyek nem csupán az akkori körülményeket írják le, hanem napjainkban is jellemzőek. Ne felejtsük az értelmezés kulcsát: Jézus nem a mezőgazdaságban dolgozóknak akar tanácsokat adni, hogy milyen talajba érdemes elhinteni, elvetni a magokat, hanem az Isten országáról, amely annak köszönhetően növekszik, hogy az isteni tanítás jó magként hull az emberi szívekbe és termést hoz.
Isten igéjét hirdetni ma sem könnyű, hiszen olyan korban élünk, amely sokszor értéktelennek tartja a hitet és a vallásosságot. Ez egyrészt az Istentől, másrészt az Egyháztól való elfordulásban mutatkozik meg. Jézus nehézségekről beszél a példázatában, azaz olyan körülményekről, amelyek hátráltatják a növekedést, megakadályozzák a fejlődést.
Az első ilyen nehézséget az útra vagy útszélre esett magok jelképezik. Nem aszfaltos vagy lebetonozott útra kell gondolnunk, hanem földútra, amelyet emberek és teherhordó állatok olyan keményre taposnak, hogy az oda hullott magnak esélye sincs arra, hogy a föld alá kerüljön és valaha is kikeljen. Jézus magyarázata szerint ők azok, akik nem értik meg a tanítást és annak még a csíráját is kitépi szívükből a gonosz. Ők valójában nem Isten szavára figyelnek, hanem a tömeg és a többség véleményére. Amit mások elfogadnak, azt követik, de nem vizsgálják meg annak sem tartalmát, sem igazságát. Számukra meglehetősen rövidéletű Isten üzenete, mindössze néhány pillanat az információk és hírek folyamában, amely az újabb információk érkezése miatt hamar feledésbe merül.
A példázatban a második talaj sziklás és köves. Ez nem éppen ideális termőföld a magok számára, mert nem tudnak benne gyökeret verni. Ez a tanítás utáni lelkesedést tükrözi, ami azonban nem tartós, hanem csupán a kezdeti időkre jellemző. Szükséghelyzetben az ember gyorsan elpártol tőle. Amikor tehát színt kell vallani és amikor tanúságot kellene tenni, akkor inkább lemond róla az ember. Ezekből az emberekből az a meggyőződés hiányzik, hogy a krisztusi tanítás mellett érdemes a végsőkig kitartani.
A magvetőről szóló hasonlatban harmadikként a tövisek, a bogáncsok közé hullott magok kerülnek sorra. A jézusi magyarázat szerint harmadik veszélyként az evilági gondok és a gazdagság jelentkezik. Egyesek ugyanis bezárkóznak a pénzkeresés és a vagyonszerzés házába és észre sem veszik magukon, hogy e szándék rabszolgáivá válnak. Minden figyelmüket és gondolatukat leköti a gazdagság utáni vágy, cselekedeteik egyetlen ösztönzője a minél többet birtokolni akarás. Az Istennek adott vagy imádkozásra szánt időt elfecsérelt időnek tartják, a lelki kincseket, Isten adományait semmibe veszik.
Utolsóként, negyedikként esik szó a jó földről, a kiváló termőtalajról, amelyben a mag sokszoros termést tud hozni. Ők azok, akik nem csak szívesen hallgatják, hanem meg is valósítják a tanítást. Jézus azokat mondja boldognak, akik meghallgatják szavát és aszerint élnek. Ahhoz, hogy valóban jó talajjá váljunk, szükséges, hogy rendszeresen eltávolítsuk a köveket és töviseket lelkünkből! Minden növekedéshez idő kell. Legyünk hálásak azért, hogy Isten jó magot vet a szívünkbe, az üdvösség tanítását, amely az Isten által rendelt időben bőséges termést fog hozni. Isten a bőséges termés reményében tanít minket.
© Horváth István Sándor

 

Imádság:

 

 

Urunk, Jézus Krisztus! Te az örök élet tanításának jó magját veted el szívünkbe. Segíts, hogy jó, termékeny talajra hulljon lelkemben az isteni üzenet! Segíts, hogy a megértés szándékával hallgassam, olvassam Isten szavát! Segíts, hogy értelmemmel és akaratommal befogadjam Isten országát, mint lelki valóságot! Hiszem, hogy a te tanításod az örök életre vezet. Segíts törekvésemben, hogy megéljem, megvalósítsam mindazt, amit közölsz velem! Add, hogy küldetésemnek tekintsem az örömhír hirdetését!

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás