Tiszta Forrás
2020. november 29.   
Névnap: Taksony, Ilma

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
9 látogató

Látogatások

- ma: 282
- tegnap: 246
2020.11.14. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 0

Szombat

Szombat

                          2020. november 14. – Szombat

 

 

 

Abban az időben Jézus példabeszédet mondott arról, hogy szüntelenül kell imádkoznunk és nem szabad belefáradnunk. Így szólt: „Az egyik városban élt egy bíró, aki Istentől nem félt és embertől nem tartott. Élt abban a városban egy özvegyasszony is. Ez elment hozzá, és kérte:

„Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.”

A bíró egy ideig vonakodott, aztán mégis így szólt magában: „Noha Istentől nem félek, embertől nem tartok, de ez az özvegy annyira terhemre van, hogy igazságot szolgáltatok neki, mert a végén még nekem jön és megver.”
Az Úr így szólt: „Hallottátok, hogy mit mond az igazságtalan bíró. Vajon Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá folyamodnak? Talán megvárakoztatja őket? Mondom nektek, hamarosan igazságot szolgáltat nekik. Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?”

Lk 18,1-8

 

 

 


Elmélkedés:

Jézus története az igazságtalan bíróról és az özvegyasszonyról, amit a mai evangéliumban olvasunk, nem egy példabeszéd, nem egy kitalált eset. A történet olyannyira életszerű, hogy nem merül fel kétség afelől, hogy valóban megtörtént. Gyakran előfordulhatott, hogy a bírók egy védtelen özvegytől megtagadták jogait, nem törődtek ügyével.
A történet egyik tanulsága, hogy kitartóan kell kérnünk imáinkban Isten segítségét. Nem anyagi javakért, nem gazdagságért vagy kényelmes földi életkörülményekért kell hozzá fohászkodnunk, hanem lelki javakért. Sokszor kételkedünk az ima erejében. Ha nem teljesül azonnal a kérésünk, vagy nem egészen úgy, ahogyan mi szerettük volna, könnyen kételkedni kezdünk Istenben. Jézus azt tanácsolja, hogy kitartóan kérjük az Atyát, és mindig azzal a bizalommal forduljunk hozzá, hogy mindent megad, ami a lelkünk üdvösségét szolgálja. Sok esetben egyedül az ima segít. Amikor emberi erőnk hiábavalónak bizonyul, amikor valamit nem tudunk megtenni, akkor még mindig fordulhatunk Istenhez, akinek semmi sem lehetetlen.
Másrészt a történet azt is szemlélteti, hogy Isten, aki védelmezőnk az életben és aki végső bíránk lesz majd, hamarabb siet segítségünkre, mint bárki ember, amikor segítséget, védelmet kérünk tőle. Aki Isten segítségében bízik, az meg fogja tapasztalni az ő jóságát és gondoskodó szeretetét.
© Horváth István Sándor

 

Imádság:

 

 

Urunk, Jézus Krisztus! Súlyos teherként nehezedik ránk a tudat, hogy felelősek vagyunk tetteinkért, és bűneinkért vállalnunk kell a következményeket. Bűntudatra ébredve jogosan tartunk az isteni ítélettől. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy mennyei Atyánk irgalmas és kész a megbocsátásra. Urunk, a te tekintetedből nem elítélés, hanem megbocsátás sugárzik. Bizalommal sietek feléd, mert nálad rátalálok az irgalmas szeretetre. Hiszem, hogy irgalmad nagyobb az én bűneimnél. Irgalmazz nekem, Istenem!

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás