Tiszta Forrás
2021. szeptember 26.   
Névnap: Jusztina, Kozma

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

ZSOLTÁR 18 ~ ~ ~ ~ Szeplőtelen az Úr törvénye, felüdíti a lelket, az Úr rendelete megbízható, bölcsességet ad a kisdedeknek. ~ ~ Egyenesek az Úr végzései, vidámmá teszik a szívet, világos az Úr parancsa, felvilágosítja a szemet. ~ ~ Az Úr félelme tiszta, örökkön-örökké megmarad, igazak az Úr ítéletei, egytől-egyig igazságosak. ~ ~ Kívánatosabbak az aranynál, és megannyi drágakőnél, édesebbek a méznél, meg a csepegő lépes méznél. ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
18 látogató

Látogatások

- ma: 65
- tegnap: 121
2021.09.13. 00:00 Kriszta
Hozzászólások: 0

Hétfö

Hétfö

                        2021. szeptember 13. – Hétfő

 

 

 

 

 

 

 

Amikor Jézus a néphez intézett beszédét befejezte, Kafarnaumba ment. Ott betegen feküdt egy századosnak a szolgája, akit ura nagyon kedvelt. A szolga már a halálán volt. A százados, aki hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit azzal a kéréssel, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját. Amikor ezek odaértek Jézushoz, kérlelték őt: „Megérdemli, hogy megtedd ezt neki, mert szereti népünket, és a zsinagógát is ő építtette nekünk.”
Jézus tehát velük ment. Amikor már nem messze voltak a háztól, a százados eléje küldte barátait ezzel az üzenettel:

„Uram, ne fáradj! Nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Éppen ezért nem tartottam magamat méltónak arra sem, hogy hozzád menjek. Csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám. Bár magam is alárendelt ember vagyok, alattam is szolgálnak katonák. S ha azt mondom az egyiknek: „Menj!” – akkor elmegy, ha a másiknak meg azt mondom: „Jöjj ide!” – akkor odajön, vagy ha a szolgámnak szólok: „Tedd meg ezt!” – akkor megteszi.”
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott. Megfordult, és így szólt az őt követő tömegnek:„Mondom nektek, nem találtam ekkora hitet Izraelben.” Amikor a küldöttek hazaértek, a beteg szolgát egészségesnek találták.

Lk 7,1-10

 

 

 

 

Elmélkedés:

Jézus általában nem dicsérni szokta az emberek hitét, hanem megjutalmazni. A csodák ilyen jutalomnak számítanak. Az emberek hittel kérik a maguk vagy családtagjuk számára a gyógyulást, s hitüket az Úr azzal jutalmazza meg, hogy megszünteti betegségüket, fogyatékosságukat. A kafarnaumi százados esetében azonban nem csak teljesíti a kérést, hanem szavakkal is megdicséri a katonatisztet: „Mondom nektek, nem találtam ekkora hitet Izraelben.”
Miben hitt a százados és hogyan fejezte ki hitét? Hitt abban, hogy Jézus képes meggyógyítani a szolgáját. Bizonyára hallott arról, hogy más helyeken milyen csodákat tett és azt reméli, hogy szolgáját is képes meggyógyítani. Hitét azzal mutatja ki, hogy az Úr segítségét kéri. Házába hívja őt, mert hiszi, hogy megtörténhet a gyógyulás. Nem igazán érthető, hogy ha korábban a házába hívta beteg szolgájához Jézust, akkor később miért tartja méltatlannak magát arra, hogy az Úr a házába lépjen, mindenesetre ez alapján mondhatjuk, hogy a százados hitt abban, hogy Jézus akár távolról, csupán szavának erejével vagy akaratával is képes meggyógyítani a szolgáját. De még ennél is tovább mehetünk. A százados azt mondja, hogy ő maga is „hatalom alatt álló ember.” Ezzel arra utal, hogy megsejti azt, hogy Jézus is kapta valakitől a hatalmát. Ez alapján mondhatjuk, hogy a százados hitt abban, hogy a mennyei Atyától kapta hatalmát, azaz elismeri, hogy Jézus az Atya küldötte.
© Horváth István Sándor

 

Imádság:

 

 

Irgalmas mennyei Atyám! Beismerem, hogy sokszor eltékozlom a tőled kapott kegyelmi kincset, kegyelmi örökséget. Elszakítom magamat tőled és szeretetedtől. Elveszítem istengyermeki és emberi méltóságomat. A lelki sötétség pillanatában és a tőled való elszakítottság állapotában sem akarok elfeledkezni arról, hogy a gyermeked vagyok, mert mindig annak tekintesz. Adj erőt, hogy visszainduljak hozzád, akinél megtalálom a biztonságot, a boldogságot és a szeretetet! Ölelj magadhoz, Uram! Bocsáss meg nekem, Istenem! A te gyermeked vagyok, bízom irgalmadban!

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás