Tiszta Forrás
2019. december 06.   
Névnap: Miklós, Csinszka

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

ANGELUS ~ ~ ♡ ~ ~ Angelus Domini nuntiavit Mariae. ~ ~ Et concepit de Spiritu Sancto. ~ ~ ~ AVE MARIA, GRATIA PLENA. ~ DOMINUS TECUM, ~ BENEDICTA TU IN MULIERIBUS, ~ ET BENEDICTUS FRUCTUS VENTRIS TUI: IESUS. ~ SANCTA MARIA, MATER DEI, ~ ORA PRO NOBIS PECCATORIBUS, ~ NUNC ET IN HORA MORTIS NOSTRAE. ~ AMEN. ~ ~ ~ Ecce Ancilla Domini. ~ ~ Fiat mihi secundum verbum tuum. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Et Verbum caro factum est. ~ ~ Et habitavit in nobis. ~ ~ ~ AVE MARIA… ~ ~ ~ Ora pro nobis Sancta Dei Genitrix. ~ ~ Ut digni efficiamur promissionibus Christi. Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, út qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum. ~ ~ Amen. ~ ~ ~ ~ I I I ~ ~ ~ ~ ÚRANGYALA ~ ~ ~ ~ Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát. ~ ~ És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA, MALASZTTAL TELJES. ~ AZ ÚR VAN TEVELED; ~ ÁLDOTT VAGY TE AZ ASSZONYOK KÖZÖTT, ~ ÉS ÁLDOTT A TE MÉHEDNEK GYÜMÖLCSE: JÉZUS. ~ ASSZONYUNK, SZŰZ MÁRIA, ISTENNEK SZENT ANYJA! ~ IMÁDKOZZÁL ÉRETTÜNK, BŰNÖSÖKÉRT, ~ MOST ÉS HALÁLUNK ÓRÁJÁN. ~ ÁMEN. ~ ~ ~ Íme az Úrnak szolgáló leánya. ~ ~ Legyen nékem a te igéd szerint. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ És az Ige testté lőn. ~ ~ És miköztünk lakozék. ~ ~ ~ ÜDVÖZLÉGY, MÁRIA… ~ ~ ~ Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja. ~ ~ Hogy méltóak lehessünk Krisztus ígéreteire. Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent malasztodat, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. ~ ~ Ámen.

Jelen van

0 felhasználó
15 látogató

Látogatások

- ma: 749
- tegnap: 1122
2015.05.16. 07:00 JóB
Hozzászólások: 1

Európa - iszlám

Európa - iszlám

Az igazi törésvonal nem az iszlám és Európa között van

2015. május 15. péntek 15:32

 

Az iszlámról, kereszténységről, Európáról, a bevándorlásról és integrációról beszélgetett május 14-én a budapesti Párbeszéd Házában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő és Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora Süveges Gergő új beszélgetéssorozatának első alkalmán.

 


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Háza igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy az intézmény nevéhez híven teret akar adni a párbeszédnek, ezért létrehoz egy új fórumot, ahol a körülöttünk zajló eseményekre frissen reagálnak. A sorozat műsorvezetője-moderátora a jezsuiták régi barátja, Süveges Gergő. Sajgó Szabolcs a beszélgetés témájára utalva rámutatott, hogy az iszlám és Európa, az iszlám és a kereszténység viszonyáról megindult egy beszélgetés a magyar közéletben is, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége a témában rendezett két sajtófórumának is köszönhetően.


Süveges Gergő azon felvetésére, hogy helyénvaló felosztás-e az iszlám és Európa szembeállítása, hogy éles határ vagy ellentét van-e köztük, Rostoványi Zsolt legelőször is azt hangsúlyozta, hogy az iszlám mind az európai történelem, mind a mai Európa szerves része. A 18. században kezdett az iszlám világ idegenné válni, amikor Európa újradefiniálta magát, pedig közel nyolcszáz évig az Ibériai-félszigeten békésen egymás mellett élt a három monoteista vallás: a kereszténység, a zsidóság és az iszlám.

A Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint a törésvonal valójában nem a nyugat és az iszlám, hanem a – mindkettőben megtalálható – radikálisok és mérsékeltek között van. Csak az Európai Unió területén 25-30 millió muszlim él kisebbségben, s ha az együttélés velük nem problémamentes, annak két oka van: sem a beilleszkedés, sem a befogadás nem sikerült. A professzor szerint az EU sem uniós szinten, sem nemzetállami szinten nem tudja kezelni a kérdést.


Rostoványi Zsolt rámutatott, hogy az iszlám hatalmas civilizációt felépített monoteista világvallás, amelynek nem sok köze van az iszlamizmushoz vagy – szerencsétlenebb elnevezéssel – a politikai iszlámhoz, ahhoz a politikai mozgalomhoz, amely saját céljai érdekében felhasználja a vallást. Az Iszlám Államot egyetlen iszlám vallástudós sem fogadja el – tette hozzá.

Az iszlámnak négy különböző megjelenési formája van – emelte ki Rostoványi: a széles tömegek által megélt népi iszlám; az intézményes-hivatalos iszlám, amely a muftik hatalmához kötődik; a fundamentalista iszlám, amely vissza akar térni a gyökerekhez, mivel úgy vélik, csak Mohamed és az őt követő négy kalifa idején érvényesült torzulás nélkül az iszlám; valamint a modernizmus, amely a mai világgal kívánja összhangba hozni a vallást. A modernista iszlám csak az isteni eredetű tanokat akarja megtartani; azt, amit az emberek hoztak létre, zárójelbe tehetőnek minősítik.


Nógrádi György hangsúlyozta, hogy a kegyetlenséget nem lehet az iszlámmal azonosítani, a második világháború idején az amerikaiak, európaiak ugyanúgy követtek el kegyetlenkedéseket, sőt idén, az iraki Tikrit felszabadítása során a nyugati csapatok katonái ugyanúgy megerőszakolták a nőket és ugyanúgy fosztogattak, mint az iszlamisták. A biztonságpolitikai szakértő kifejtette: a mai globalizált világban az iszlám világ vesztes, éppúgy, mint az az Európa, amely számukra – mint esetleges bevándorlóknak – az álmot jelenti.

A két szakértő egyetértett abban, hogy az eltérő kulturális közeg miatt az iszlám világban a demokrácia nem képes úgy meggyökerezni, mint a nyugati világban. Rostoványi Zsolt megjegyezte, hogy a demokráciaexporthoz való hozzáállás nyugaton aszerint változik, hogy az értékek vagy az érdekek vezetik a politikát. Nógrádi György azt a kérdést fejtegette, hogy mi is a nyugat érdeke: egy demokratikus szempontból aggályos, de mégis stabil diktatórikus rendszer támogatása vagy egy demokratikus rendszeré, amely viszont az instabilitás kockázatával jár, és az iszlamista szélsőségek térnyerését sem képes kizárni. Nógrádi egyértelműen a stabilitás támogatását javasolja: Irak és Szíria esetében is arra mutatott rá, hogy a diktatúrákat követő instabil belpolitikai helyzet vezetett oda, hogy ma bevándorlók sokasága veszi célba Európát.


Süveges Gergő beszélgetőpartnerei azt is hangsúlyozták, az iszlám térség bizonytalan helyzete azt eredményezi, hogy a radikálisok helyét egyre radikálisabbak veszik át. Például az Iszlám Állam likvidálása csak tüneti kezelést jelenthetne, hiszen kis idő múlva újabb, akár még szélsőségesebb csoport léphet a helyükre. Rostoványi Zsolt szerint az Iszlám Állam azért is lehet népszerű, mert – bár a nyugati médiában ez nem jelenik meg – az általuk elfoglalt területen élhető környezetet teremtenek, üzleteket, termelő létesítményeket hoznak létre. Nógrádi György rámutatott, hogy mindennek a gazdasági alapját Európa is szolgáltatta azáltal, hogy a dzsihadistáktól vett kőolajat, illetve tőlük szerzett be a világpiacinál jóval alacsonyabb áron – lopott – műkincseket. Rostoványi Zsolt szerint a szélsőségesek visszaszorítását Európa vagy a nyugat nem érheti el, csak a saját környezetük – azzal, ha nem tartják követendőnek, sőt elítélik az öngyilkos merényleteket és más hasonló megmozdulásokat.


A bevándorlás kérdésére áttérve a Budapesti Corvinus Egyetem rektora rögtön leszögezte, hogy a bevándorlók nem egyenlők a terroristákkal. Az elöregedő Európának ráadásul szüksége van a külső munkaerőre, de az az utóbbi évtizedekben bebizonyosodott, hogy a vendégmunkások nem vendégek, hanem itt maradnak, ezért nagyon óvatosan kell a problémához közelíteni. Nógrádi György szerint az első generációs bevándorlókkal korábban nem volt baj, viszont a felmérések alapján a negyedik-ötödik generációban már előretörnek a szélsőségek. A biztonságpolitikai szakértő úgy tartja: nagy kockázatot vállal Európa, ha befogad olyan embereket, akikről nem tudja, valójában kicsodák, mivel papírok nélkül érkeznek.


Mindkét szakértő aggasztónak találja a magyarok idegenellenességét, aminek nincsen gyakorlati alapja, hiszen viszonylag kevés bevándorló telepszik le hazánkban. Az iszlámellenességhez nem szükséges az iszlám jelenléte – mutatott rá Nógrádi György: Kölnben még az 1%-ot sem közelíti meg a muszlimok aránya, mégis virágzik az iszlámellenes szervezet, a Pegida. Rostoványi Zsolt szerint az általános idegenellenesség nem lehet jó irány a bevándorlókkal szembeni magatartásban: figyelembe kell venni, ki miért hagyja el a szülőföldjét. Még ha úgy is gondoljuk, hogy jobb kultúra, jobb civilizáció a miénk, mint másoké, akkor is meg kell hagynunk annak a lehetőségét, hogy ők ezt másképp gondolják.

A Süveges Gergő vezette beszélgetéssorozat következő alkalmára várhatóan szeptember végén kerül sor.

Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
#1    2015.05.16.   08:17:22   Kriszta
"Ha a Nyugat nem tér vissza keresztény kultúrájához és értékeihez, a helyzet életveszélyessé válhat. De szerintem el fog jönni az idő, amikor a nyugatiak rájönnek, hogy nem képesek tovább élni Isten nélkül. "

Robert Sarah bíboros



Módosítva: 2015.05.16.   08:25:11-kor Kriszta által