Tiszta Forrás
2018. december 12.   
Névnap: Gabriella, Johanna

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

TERRORTÁMADÁS STRASBOURGBAN, AZ EU PARLAMENT VÁROSÁBAN! ● ● ● Lövöldözés volt kedd este Strasbourg belvárosában, egy karácsonyi vásár közelében, többen (7 súlyos, 4 könnyebb) megsebesültek, legkevesebb két ember pedig meghalt. ● Az elkövetőt még nem fogták el. Mozgósították a városban a biztonsági szolgálatokat. ● Közben, sajtóinformációk szerint bekerítették a 29 éves helyi, radikalizálódott támadót. ● Úgy tudni, hogy a támadó 29 éves, helyi, bevándorló hátterű, radikalizálódott, gyilkossági kísérlettel vádolt francia állampolgár (Chérif CHEKATT), s hogy a hatóságok már korábban megfigyelték, sőt, kedd reggel (egy köztörvényes bűncselekmény miatt) le is akarták tartóztatni a hatóságok, ám a merénylő nem volt otthon. ● Gránátokat viszont találtak a csendőrök a lakásban. A BFM TV szerint (Chérif C.) radikális iszlamista helyekre is járt. ● ● ●

Jelen van

0 felhasználó
15 látogató

Látogatások

- ma: 85
- tegnap: 728
2015.05.16. 07:00 JóB
Hozzászólások: 1

Európa - iszlám

Európa - iszlám

Az igazi törésvonal nem az iszlám és Európa között van

2015. május 15. péntek 15:32

 

Az iszlámról, kereszténységről, Európáról, a bevándorlásról és integrációról beszélgetett május 14-én a budapesti Párbeszéd Házában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő és Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora Süveges Gergő új beszélgetéssorozatának első alkalmán.

 


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Háza igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy az intézmény nevéhez híven teret akar adni a párbeszédnek, ezért létrehoz egy új fórumot, ahol a körülöttünk zajló eseményekre frissen reagálnak. A sorozat műsorvezetője-moderátora a jezsuiták régi barátja, Süveges Gergő. Sajgó Szabolcs a beszélgetés témájára utalva rámutatott, hogy az iszlám és Európa, az iszlám és a kereszténység viszonyáról megindult egy beszélgetés a magyar közéletben is, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége a témában rendezett két sajtófórumának is köszönhetően.


Süveges Gergő azon felvetésére, hogy helyénvaló felosztás-e az iszlám és Európa szembeállítása, hogy éles határ vagy ellentét van-e köztük, Rostoványi Zsolt legelőször is azt hangsúlyozta, hogy az iszlám mind az európai történelem, mind a mai Európa szerves része. A 18. században kezdett az iszlám világ idegenné válni, amikor Európa újradefiniálta magát, pedig közel nyolcszáz évig az Ibériai-félszigeten békésen egymás mellett élt a három monoteista vallás: a kereszténység, a zsidóság és az iszlám.

A Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint a törésvonal valójában nem a nyugat és az iszlám, hanem a – mindkettőben megtalálható – radikálisok és mérsékeltek között van. Csak az Európai Unió területén 25-30 millió muszlim él kisebbségben, s ha az együttélés velük nem problémamentes, annak két oka van: sem a beilleszkedés, sem a befogadás nem sikerült. A professzor szerint az EU sem uniós szinten, sem nemzetállami szinten nem tudja kezelni a kérdést.


Rostoványi Zsolt rámutatott, hogy az iszlám hatalmas civilizációt felépített monoteista világvallás, amelynek nem sok köze van az iszlamizmushoz vagy – szerencsétlenebb elnevezéssel – a politikai iszlámhoz, ahhoz a politikai mozgalomhoz, amely saját céljai érdekében felhasználja a vallást. Az Iszlám Államot egyetlen iszlám vallástudós sem fogadja el – tette hozzá.

Az iszlámnak négy különböző megjelenési formája van – emelte ki Rostoványi: a széles tömegek által megélt népi iszlám; az intézményes-hivatalos iszlám, amely a muftik hatalmához kötődik; a fundamentalista iszlám, amely vissza akar térni a gyökerekhez, mivel úgy vélik, csak Mohamed és az őt követő négy kalifa idején érvényesült torzulás nélkül az iszlám; valamint a modernizmus, amely a mai világgal kívánja összhangba hozni a vallást. A modernista iszlám csak az isteni eredetű tanokat akarja megtartani; azt, amit az emberek hoztak létre, zárójelbe tehetőnek minősítik.


Nógrádi György hangsúlyozta, hogy a kegyetlenséget nem lehet az iszlámmal azonosítani, a második világháború idején az amerikaiak, európaiak ugyanúgy követtek el kegyetlenkedéseket, sőt idén, az iraki Tikrit felszabadítása során a nyugati csapatok katonái ugyanúgy megerőszakolták a nőket és ugyanúgy fosztogattak, mint az iszlamisták. A biztonságpolitikai szakértő kifejtette: a mai globalizált világban az iszlám világ vesztes, éppúgy, mint az az Európa, amely számukra – mint esetleges bevándorlóknak – az álmot jelenti.

A két szakértő egyetértett abban, hogy az eltérő kulturális közeg miatt az iszlám világban a demokrácia nem képes úgy meggyökerezni, mint a nyugati világban. Rostoványi Zsolt megjegyezte, hogy a demokráciaexporthoz való hozzáállás nyugaton aszerint változik, hogy az értékek vagy az érdekek vezetik a politikát. Nógrádi György azt a kérdést fejtegette, hogy mi is a nyugat érdeke: egy demokratikus szempontból aggályos, de mégis stabil diktatórikus rendszer támogatása vagy egy demokratikus rendszeré, amely viszont az instabilitás kockázatával jár, és az iszlamista szélsőségek térnyerését sem képes kizárni. Nógrádi egyértelműen a stabilitás támogatását javasolja: Irak és Szíria esetében is arra mutatott rá, hogy a diktatúrákat követő instabil belpolitikai helyzet vezetett oda, hogy ma bevándorlók sokasága veszi célba Európát.


Süveges Gergő beszélgetőpartnerei azt is hangsúlyozták, az iszlám térség bizonytalan helyzete azt eredményezi, hogy a radikálisok helyét egyre radikálisabbak veszik át. Például az Iszlám Állam likvidálása csak tüneti kezelést jelenthetne, hiszen kis idő múlva újabb, akár még szélsőségesebb csoport léphet a helyükre. Rostoványi Zsolt szerint az Iszlám Állam azért is lehet népszerű, mert – bár a nyugati médiában ez nem jelenik meg – az általuk elfoglalt területen élhető környezetet teremtenek, üzleteket, termelő létesítményeket hoznak létre. Nógrádi György rámutatott, hogy mindennek a gazdasági alapját Európa is szolgáltatta azáltal, hogy a dzsihadistáktól vett kőolajat, illetve tőlük szerzett be a világpiacinál jóval alacsonyabb áron – lopott – műkincseket. Rostoványi Zsolt szerint a szélsőségesek visszaszorítását Európa vagy a nyugat nem érheti el, csak a saját környezetük – azzal, ha nem tartják követendőnek, sőt elítélik az öngyilkos merényleteket és más hasonló megmozdulásokat.


A bevándorlás kérdésére áttérve a Budapesti Corvinus Egyetem rektora rögtön leszögezte, hogy a bevándorlók nem egyenlők a terroristákkal. Az elöregedő Európának ráadásul szüksége van a külső munkaerőre, de az az utóbbi évtizedekben bebizonyosodott, hogy a vendégmunkások nem vendégek, hanem itt maradnak, ezért nagyon óvatosan kell a problémához közelíteni. Nógrádi György szerint az első generációs bevándorlókkal korábban nem volt baj, viszont a felmérések alapján a negyedik-ötödik generációban már előretörnek a szélsőségek. A biztonságpolitikai szakértő úgy tartja: nagy kockázatot vállal Európa, ha befogad olyan embereket, akikről nem tudja, valójában kicsodák, mivel papírok nélkül érkeznek.


Mindkét szakértő aggasztónak találja a magyarok idegenellenességét, aminek nincsen gyakorlati alapja, hiszen viszonylag kevés bevándorló telepszik le hazánkban. Az iszlámellenességhez nem szükséges az iszlám jelenléte – mutatott rá Nógrádi György: Kölnben még az 1%-ot sem közelíti meg a muszlimok aránya, mégis virágzik az iszlámellenes szervezet, a Pegida. Rostoványi Zsolt szerint az általános idegenellenesség nem lehet jó irány a bevándorlókkal szembeni magatartásban: figyelembe kell venni, ki miért hagyja el a szülőföldjét. Még ha úgy is gondoljuk, hogy jobb kultúra, jobb civilizáció a miénk, mint másoké, akkor is meg kell hagynunk annak a lehetőségét, hogy ők ezt másképp gondolják.

A Süveges Gergő vezette beszélgetéssorozat következő alkalmára várhatóan szeptember végén kerül sor.

Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
#1    2015.05.16.   08:17:22   Kriszta
"Ha a Nyugat nem tér vissza keresztény kultúrájához és értékeihez, a helyzet életveszélyessé válhat. De szerintem el fog jönni az idő, amikor a nyugatiak rájönnek, hogy nem képesek tovább élni Isten nélkül. "

Robert Sarah bíboros



Módosítva: 2015.05.16.   08:25:11-kor Kriszta által