Tiszta Forrás
2018. december 10.   
Névnap: Judit, Loretta

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
20 látogató

Látogatások

- ma: 651
- tegnap: 827
2015.05.28. 00:00 Pela
Hozzászólások: 0

Folytatódik az emberkereskedelem a menekültekkel

Folytatódik az emberkereskedelem a menekültekkel
 
2015. május 27.

A Dél-Ázsiában kialakult menekültkatasztrófa a kegyetlenség újabb szintjét érte el, az iszlám rohingja kisebbség az erőszak áldozata. A malajziai dzsungelben 140 sírt találtak. A tetemek sejtetik, milyen kínokat kellett elszenvedni az áldozatoknak. A Vatikáni Rádió német szerkesztősége tudósít.

 

 

A sírok közelében harminc elhagyatott táborhely található, ezeket feltehetően az emberkereskedő bandák hozták létre. Eljárásuk azonos mintát követ: a menekültek dollárok ezreit fizetik, hogy átvigyék őket a tengeren, az emberkereskedők azonban táborokba hurcolják őket, váltságdíjat követelnek értük. Ha ez nem érkezik meg, egyszerűen megölik őket. Válaszul a thai és maláj kormánynak a táborok elleni fellépésére, a kereskedők menekültek ezreit hagyták sorsukra a nyílt tengeren. Legutóbb hétezer ember sodródott maláj és indonéz partokra, de eleinte egy ország sem akarta befogadni őket. Végül iszlám szervezetek felszólítására részben a befogadás mellett döntöttek: 3600 menekült számára engedélyezték a partra szállást.

 

 

A menekültek jelentős részben az iszlám rohingja kisebbséghez tartoznak, mely a buddhista többségű Mianmarban a leginkább üldözött népcsoport. Az elmúlt három hónapban közel 25 ezer rohingja menekült el Mianmarból. Nincs állampolgárságuk, így nincs őket befogadó állam sem. Senki sem képviseli érdekeiket, gyakorlatilag nincs identitást adó jogalapjuk.

Charles Maung Bo bíboros, Mianmar püspöke felszólította országa kormányát a rohingják problémájának megoldására. A bíboros hangsúlyozta országa erkölcsi felelősségét. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára regionális csúcstalálkozót hirdetett meg május 29-re Bangkokba a népcsoportot sújtó válság kezelésére.
 


 

Kik a rohingják?

A rohingják ősei a 15. században telepedtek le az akkori Burmában, egészen pontosan annak Rakhine nevű államában, amelyet ma Arakannak hívnak. A buddhista uralkodó hívására érkeztek muzulmán tanácsadók és udvaroncok.

A 18. század végéig békességben élhettek, de akkor egy délről induló belföldi buddhista offenzívában Rakhine (Arakan) elesett, és a rohingjáknak menekülniük kellett. Többségük Bengálban (egy része ma Banglades) kötött ki. Ez a terület akkor Indiához tartozott, és brit fennhatóság alatt állt.

Amikor a 19. század elején, az első brit–burmai háborúban Rakhine (Arakan) is brit gyarmat lett, a korona arra buzdította a rohingjákat, hogy térjenek haza, és a tősgyökeres bengáliakat is küldte, hogy telepedjenek le Rakhinében. Ez az ottaniaknak azt jelentette, hogy százával zúdultak lakhelyükre a menekültek. Történészek szerint abból az időből ered a buddhisták és a muzulmánok békétlensége a térségben.

A II. világháború vége és az 1962-es katonai puccs között eltelt években a rohingja muzulmánok az autonómiáért harcoltak – ezért a katonai diktatúra idején súlyos büntetésben volt részük. A tábornokok megfosztották őket állampolgárságuktól azzal a felkiáltással, hogy ők csak jöttment bengáliak. Ez a helyzet azóta sem változott.

 



 

Mit hozott az új évezred a mianmari rohingjáknak?

Mianmar katonai vezetése folyamatosan összetűzéseket provokál a kisebbségek és a többségi buddhista lakosság között. Nemcsak a rohingják, hanem a betelepült kínaiak is célkeresztbe kerülnek.

A mianmari Arakan (ma újra Rakhine) államban élő rohingja muzulmánok legutóbb 2012-ben kerültek nyíltan szembe az ottani buddhistákkal. Utóbbiak körében egy szélsőségesen nacionalista csoport azt a félelmet táplálja, hogy hamarosan kevesebben lesznek szülőföldjükön, mint a betelepült muzulmánok. 2012 első felében többször is rajtaütöttek rohingja településeken, és gyilkolták a lakosságot. Nyár közepén Rakhine államban szükségállapotot hirdettek ki a hatóságok, miután elszabadult az erőszak. Addigra száz közelében járt a halottak és a sebesültek száma is. Kivezényelték a katonaságot, és éjszakai kijárási tilalmat vezettek be, de helyi civil szervezetek szerint ez csak rontott a rohingják helyzetén, mert már a katonák kegyetlenkedésével is számolniuk kellett. Majdnem 150 ezren menekültek el Mianmar más vidékeire, ők menekülttáborokban élnek azóta is.

Az elmúlt években százezrek vágtak neki közülük a tengernek az üldöztetés, legjobb esetben is kiközösítés elől. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint csak az idei év első három hónapjában körülbelül 25 ezren szálltak hajóra. Állítólag százan meghaltak Indonéziában, kétszázan Malajziában és tízen Thaiföldön. A többiekről semmit sem tudni.

Az biztos, hogy ezrével magukra hagyni őket a nyílt vízen, nem az embercsempészek ötlete. A thaiföldi hadsereg már évekkel ezelőtt is ezt tette az oda folyamatosan menekülő bangladesi és mianmari rohingjákkal, és ezt 2009-ben az akkori kormányfő is beismerte, mondván, hogy „volt néhány eset, amikor a katonák a tenger felé toloncolták ki a rohingja menekülteket”.

A mianmari elit legutóbbi dobása az volt, hogy a napokban a parlament – heves nemzetközi tiltakozás ellenére is – korlátozta a rohingja muzulmánok gyermekvállalását. Három évnél gyakrabban nem szülhetnek. A törvényt már az államfő is aláírta.

(Burma nevét 1989-ben változtatták Mianmarra. A hivatalos szóhasználat ezt követi, de a helyi ellenzék a mai napig Burmaként emlegeti a délkelet-ázsiai országot.)

Forrás: Euronews

Fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás