2015.06.03. 00:00 __

Hozzászólások: 0

Izrael: keresztény iskolák a diszkriminációs politika ellen

2015. május 27.

Az izraeli keresztény iskolák eddig példa nélküli tüntetést szerveztek a diszkriminációs politika elítélése érdekében, amelyet a kormány képvisel. Közel 700 tanár, szülők gyermekeikkel és szerzetesek vonultak május 27-én délelőtt az oktatási minisztérium elé Jeruzsálemben transzparensekkel és röpcédulákkal, amelyeken felsorolták példa nélküli tüntetésük okait. „Békés és tiszteletteljes felvonulásról van szó, amellyel ki akarjuk fejezni: kezeljenek bennünket ugyanúgy, mint másokat gazdasági és a nevelés szabadsága szempontjából” – tájékoztatta P. Abdel Masih Fahim, a Keresztény Iskolák Irodájának igazgatója a Fides missziós hírügynökséget.

Az együttélésre nyitott és a mindenfajta elfogultság elleni oktatás

Az izraeli keresztény iskolákban 30 ezer diák tanul, akiknek csak fele keresztény. Nagyrészük már működött Izrael Állam alkotmánya előtt is. Magas oktatási eredményekkel ezek az intézmények diákjaikat az embertársak iránti szeretetre, a megbocsátásra és a toleranciára vonatkozó keresztény értékek szerint nevelik. Mindennapi munkájuk során növelik bennük az együttélésre való nyitottság érzékenységet és „beoltják” őket mindenfajta elfogultság ellen. A keresztény iskolák az „elismert, de nem állami intézmények” kategóriába tartoznak és részleges támogatásban részesülnek a minisztériumtól. A fennmaradó költségeket a szülők befizetéseiből fedezik.

A keresztény iskolák finanszírozásának csökkentése súlyosan hat a családokra

Évek óta az oktatási minisztérium igyekszik csökkenteni a keresztény iskolák költségvetését (az utóbbi években 45%-kal) és ez arra kényszerítette ezeket az intézményeket, hogy növeljék a családok kiadásait. A finanszírozás csökkentése elsősorban  az izraeli arab lakossághoz tartozó szülőket sújtja, akiknek az átlagos bevétele alatta marad a nemzeti átlagnak.

A kormány javaslata, hogy a keresztény iskolák váljanak állami intézménnyé

A Keresztény Iskolák Irodája által kinevezett bizottság nyolc hónapon át tárgyalást folytatott a minisztériummal, amely azt javasolta, hogy ezek az intézmények váljanak állami iskolákká. Ezt a javaslatot az iskolák fenntartói (egyházak, szerzetesrendek stb.) úgy értékelték, mint a keresztény oktatás felszámolását. Ez súlyos csapást jelent a szentföldi keresztény kisebbség számára. Ezek fényében a keresztény iskolák megszakították a tárgyalásokat.

Az oktatási sztenderd eltörölné a keresztény nevelés sajátosságát

„A keresztény általános iskolákra is próbálják rákényszeríteni a zsidó és az arab iskolákban már működő sztenderd oktatási rendszert, amely eltörölné nevelési módszerük sajátosságát” – hangsúlyozza P. Fahim. A tanárokat is büntetik más iskolákban tanító kollégáikkal szemben munkavállalói jogaik terén.

A jeruzsálemi tüntetésen részt vettek a különböző keresztény egyházak püspökei is, közöttük William Shomali és Giacinto Boulos Marcuzzo püspökök a jeruzsálemi latin pátriárkátus részéről.

Forrás: Vatikáni Rádió

http://hu.radiovaticana.va/news/2015/05/27/izrael_kereszt%C3%A9ny_iskol%C3%A1k_a_diszkrimin%C3%A1ci%C3%B3s_politika_ellen/1147136

Mindeközben nálunk ilyen tolerancia működik:

Kötelező tárgy lesz a holokauszt története a Pázmányon

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Izrael Állam nagykövetségével egyeztetve létrehozta a holokausztról szóló, nemzetközi szinten is első egyetemi kurzust, amelyet Szuromi Szabolcs rektor és Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete sajtótájékoztatón ismertetett május 26-án a PPKE dísztermében.

Az alábbiakban szó szerint közöljük Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora sajtótájékoztatón elmondott beszédét:

A II. vatikáni zsinat (1962–1965) Nostra aetate kezdetű nyilatkozatának 4. pontja így fogalmaz:

„(…) Krisztus Egyháza ugyanis elismeri, hogy hitének és kiválasztottságának kezdetei Isten üdvözítő misztériumának megfelelően már a pátriárkáknál, Mózesnél és a prófétáknál megtalálhatók. Vallja, hogy a Krisztus-hívők a hitben Ábrahám fiai, rájuk is vonatkozik Ábrahám meghívása, s hogy az Egyház üdvösségét a választott nép egyiptomi kivonulása titokzatosan jelezte. Ezért az Egyház nem feledkezhet meg arról, hogy az ószövetségi kinyilatkoztatást annak a népnek közvetítésével kapta, melyet Isten a maga kimondhatatlan irgalmasságából arra méltatott, hogy megkösse vele az ó szövetséget (…) az Egyház − mely elutasít minden üldözést, bárkit is érjen − megemlékezvén a zsidókkal közös örökségről, nem politikai megfontolásoktól, hanem evangéliumi vallásos szeretettől indítva fejezi ki sajnálatát a gyűlölet az üldözések és az antiszemita megnyilvánulások miatt, bármikor és bárki részéről érték a zsidókat (…).”

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) együttműködésében, a Nostra aetate dokumentum 50. évfordulójára megszervezett konferencia keretében Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete, éppen egy éve – 2014. május 26-án – hangsúlyozta: „Az emlékezések és a hivatalos állásfoglalások nagyon fontosak, de messze nem elégségesek: új kezdeményezések szükségesek, hogy az antiszemitizmus elfogadhatatlanságáról világos kép alakuljon ki az újabb generációkban. Ennek leghatékonyabb módja a nevelés, az oktatási rendszer minden szintjén.”

A PPKE komolyan megfontolva a kérdés súlyát, prof. Szuromi Szabolcs, a katolikus egyetem rektora személyes kezdeményezésére, Izrael Állam nagykövetségével egyeztetve létrehozta a holokausztról és az antiszemitizmus minden formájának elutasításáról szóló, nemzetközi szinten is elsőnek nevezhető olyan egyetemi kurzust, amely kötelező az egyetem minden karán, a bármely képzésben és képzési szinten tanulmányokat folytató hallgatók számára diplomájuk megszerzéséhez. A PPKE reméli, hogy kezdeményezése hozzá tud járulni az új generációk hiteles gondolkodásának alakításához, amely példaértékű lehet nem csak a hazai felsőoktatásban.

Az alapozó közismereti stúdiumok keretében a PPKE minden fakultásán 2015. szeptembertől elindítja a Bevezetés a katolikus hit rendszerébe című kurzus mellett helyet kapó A holokauszt és emlékezete című tárgyat, amelynek tartalmi kidolgozását Dina Porat és Raphael Vago professzorok végezték el (University of Tel Aviv), szem előtt tartva a magyar sajátosságokat. Raphael Vago professzor mindmáig mély hálával gondol vissza Márton Áron vértanú püspök emlékére és a zsidóság védelmében 1944 májusában végzett hősies cselekedetére. A történelmi jelentőségű új kötelező tanegység a katolikus egyetem karközi Nostra Aetate Intézete által kerül meghirdetésre, és oktatásában az intézet segítségére lesznek a szakmai anyagot kidolgozó Tel Aviv-i Egyetem oktatói és Izrael Állam nagykövetsége is.

* * *

Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete fontos és egyedülálló kezdeményezésnek nevezte a holokauszt története oktatásának bevezetését a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, kifejezte támogatását országa és polgártársai nevében, hangsúlyozta, hogy a Tel Aviv-i Egyetem részéről is minden segítséget megadnak a kezdeményezéshez. 

Méltatta, hogy Magyarországon számos helyen megemlékeztek a holokauszt hetvenedik évfordulójáról. Pozitív iránynak látja, hogy az iskolákban tanítják a holokauszt történetét, és most egyetemi kurzus keretében is bevezetik az oktatását. Kifejezte meggyőződését, hogy a múlt feldolgozása nehéz, fájdalmas folyamat, de szükség van rá a demokratikusabb jövő felé vezető úton.

A nagykövet hangsúlyozta továbbá az oktatás kulcsfontosságú szerepét. Kiemelte: a nevelés nem az egyetemen kezdődik, nem is az általános iskolában vagy az óvodában, hanem otthon. A szülők olyanok a gyermek számára, mint egy GPS, és akinek jó irányba mutat a GPS-e, annak a gyermekei jó irányba mennek. Ha ez hiányzik, az oktatásban kell pótolnunk az iránymutatást. Az egyetemen meg kell ismertetnünk az életbe kilépő fiatalokat a múlttal, saját történelmükkel.

A holokauszt a magyar identitás része – hangsúlyozta a nagykövet, és hozzátette, hogy a holokauszt nem a koncentrációs táborokban kezdődött, hanem azzal a kővel, melyet egy zsidó üzlet kirakatába bedobtak, vagyis a hétköznapokban megnyilvánuló antiszemitizmussal. Egyedülálló kirekesztés volt, egyrészt mert szisztematikusan eltervezték a megsemmisítést, másrészt mert a totális megsemmisítés volt a cél.

Az izraeli nagykövet kifejezte sajnálatát, amiért sem a zsidók, sem a katolikusok körében nem eléggé ismert a Nostra aetate kezdetű zsinati dokumentum, amely felmenti a zsidóságot a vád alól, amelyből a klasszikus antiszemitizmus kiindul: Jézus megölésének vádja alól.

Újságírói kérdésekre válaszolva Ilan Mor méltatta azoknak az embereknek, köztük sok magyar embernek a hősiességét, akiknek a nevét az izraeli Yad Vasem intézet őrzi. Hangsúlyozta: az embermentők életüket kockáztatták a zsidó üldözöttekért, egy pillanat alatt kellett dönteniük. Az emberség szép pillanatai ezek, ezek az emberek hősök.

Szuromi Szabolcs szintén újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a társadalomra mindmáig kiható tragédiáknak, az emberi személy meggyalázásának történelmi emlékeire válaszolnia kell egy felsőoktatási intézménynek. A katolikus egyetemnek kötelessége felvállalni mindazt, ami hozzá tartozik katolikus identitásához. Aki katolikus, az nem lehet antiszemita.

A katolikus hitről szóló kötelező közismereti tárgy egyharmada is az ószövetségi tanításról szól, a zsidó-keresztény kultúrával ismerteti meg a hallgatókat. A holokauszt történetének oktatása ebben a kontextusban is illeszkedik az egyetem identitásába – emelte ki a PPKE rektora.

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Érdekes módon míg erről a témáról a Magyar Kurír ekkora cikket kerekített, addig a Vatikáni Rádió által fent említett problémáról ugyanez a katolikus hírportál ennyi tájékoztatást nyújtott az olvasóinak:

Napi sajtószemle

A május 30-i nyomtatott és online sajtó szemléje

A Magyar Nemzet (14. o.) Iskolai diszkrimináció Izraelben című beszámolója szerint Izraelben a keresztény iskolák a legjobbak közé tartoznak, néhány közülük több száz éves múltra tekint vissza, ezért nem csak a keresztények között népszerűek, ám egyre súlyosabb gondokkal küzdenek a kormány diszkriminációja miatt. A lap kiemeli: Izraelben 150 ezer keresztény él, ami a lakosság két százaléka, az egyház által működtetett 50 magániskola azonban vallási hovatartozástól függetlenül befogad mindenkit, legyen az keresztény, muszlim vagy zsidó, bár utóbbiak csak ritkán választják ezeket az intézményeket. Az izraeli kormány azonban a magániskoláknak kevesebb támogatást nyújt. A problémáról hónapokon át tárgyaltak a felek, s a kabinet végül felajánlotta, hogy az egyházi intézmények alakuljanak át államivá, így hozzájuthatnak a támogatás teljes összegéhez. A keresztény közösség azonban ezt elfogadhatatlannak nevezte.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Hozzászólások