Plébánia a frontvonalban, az ISIS szomszédságában

Ghazwan Shahara plébános 2014. augusztus 6-án elmenekült az iraki al-Kos városából, de amint lehetett visszatért. Tizenöt kilométer távolságra táboroznak az Iszlám Állam katonái.
Al-Kos egy határvidéki plébánia, amely nem egy hétköznapi határvidéken fekszik, hanem az Iszlám Állam szomszédságában. Hatezer lakosa van a városkának, amely az Irak északi részén található Ninivei-fennsík számos keresztény településének egyike. Az 1. századtól kezdve a keresztények népesítik be ezt a területet, amely Moszul tartomány és a kurd autonóm tartomány határán fekszik, vagyis arabok és kurdok között élnek.
2014. június 9-én az Iszlám Állam Szíriából elfoglalta Moszult, ezzel gyakorlatilag eltörölte Szíria és Irak határát. Két héttel később kikiáltották a kalifátust, ezzel hivatalosan bejelentették terjeszkedésüket. A keresztényeknek három lehetőségük maradt: áttérni az iszlámra; kifizetni a védelmi adót (dzsizját), amely körülbelül 450 dollár havonta; elmenekülni. Moszulból 200 ezer keresztény menekült el a Ninivei-fennsík falvaiba. Hátrahagyott házaikat elkobozták és ráírták az ’N’ betűt, ami a nazarénus rövidítése.
Amikor 2014. augusztus 6-án az Iszlám állam katonái előretörtek a Ninivei-fennsíkon, még a hetedik században sziklára épített Szent Hormizd monostora is kiürült. Évszázadok óta először senki nem mutatott be szentmisét a káld keresztények kegyhelyén. Egy óra alatt kiürítették a várost, utolsónak a papok maradtak.
Szent Hormizd monostor
Ghazwan atya a Rete4 olasz televíziós csatornának adott interjúban elmondta, hogy semmit nem vittek magukkal, csak a hitüket. Ez a hit volt az, amely aztán visszavezette őket városukba.
Több mint egy héttel később, Mária mennybevételének ünnepén Ghazwan visszatért városába, hogy harangozzon az ünnepre. Nem tehetett másképp – mondja. – Kétezer éve minden augusztus 15-én harangoztak a templomokban. Ő lesz az utolsó, aki elmenekül – jelenti ki. Az augusztus 6-i támadás óta mindig egy hátizsákkal lép ki a plébániáról, viszi magával a digitalizált adatokat és a plébánia pecsétjét, hiszen a várostól tizenöt kilométerre tanyáznak az ISIS fekete turbános harcosai.
Közigazgatás nem létezik a településen, a polgármester mellett a plébános véleménye az irányadó. Ők ketten úgy döntöttek, újra indítják az iskolákat, mert ez annak a jele, hogy az itt élő közösség megkezdte hétköznapi életét.
Így élnek egymás szomszédságában, az ISIS és a keresztény városka. Ők látják a fekete zászlót, az Iszlám Állam harcosai pedig a hegyen felállított, 13 méter magas keresztet. A keresztények félnek, hogy a kurdok nem sokáig tudják megvédeni őket, hiszen alig jutnak fegyverhez, míg az Iszlám Állam számtalan helyről kapja a fegyvereket. Ghazwan atya szerint csak abban bíznak, hogy a nagyhatalmak belátják, ez nem helyi konfliktus, hanem az egész világot érinti.
Forrás: Avvenire.it; Unita.tv
Fotó: Avvenire.it
Magyar Kurír
ArchívumHozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Napi gondjaink archívum
- 2021.01.22. De-generáció
- 2020.12.21. Jézus után, Krisztus előtt.
- 2020.11.30. Black hole, avagy a virtuális világ csapdája
- 2020.11.03. Terrortámadás Bécs belvárosában, többen meghaltak, sok a súlyos sérült
- 2020.10.29. Három embert meggyilkolt az iszlamista terrorista a nizzai bazilikában
- 2020.10.23. EGY ÉRSEK LEVELE
- 2020.10.07. A lepantói csata
- 2020.07.07. „Jakobinus puccs” Amerikában?
- 2020.06.23. Fizetett rasszizmus - Antifa módra
- 2020.05.31. TRIANON 100 - Bábel Balázs érsek: A Magyar Katolikus Egyház és Trianon