„A kopt egyház vértanú egyház”

– Anba Gabriel kopt ortodox püspök előadása a Sapientián
Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság meghívására „A keleti kereszténység Európában” címmel tartott előadást Anba Gabriel, Ausztria és Svájc német nyelvű kopt ortodox közösségeinek püspöke április 26-án, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében.
Az előadáson Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár mondott köszöntőt. Rámutatott: mindannyian látjuk és tapasztaljuk, hogy folyamatossá váltak a koptok elleni támadások. 2016 decemberében a kairói Szent Péter-templomban elkövetett merényletnek huszonkilenc áldozata volt. Idén februárban a Sínai-félsziget északi részén, El-Arís környékén állandósultak a keresztények elleni halálos kimenetelű támadások. A közösség tagjait védelmük érdekében végül ki kellett telepíteni. Április 9-én, virágvasárnap a Kairótól északra fekvő Tanta városban, néhány órával később Alexandriában érte súlyos támadás a koptokat. A merényletekben negyvenheten vesztették életüket, és száznál is több volt a sebesültek száma. A világ nyolcvan országában mintegy kétszázmillió keresztény szenvedi el az üldöztetés valamilyen formáját. 2016 júliusában szentmise közben, gyülekezete szeme láttára végezték ki muszlim szélsőségesek a nyolcvanöt éves Jacques Hamel atyát a franciaországi Saint-Étienne-du-Rouvray templomában.
A keleti és afrikai keresztény közösségek vezetői szerint számos esetben azért követnek el ellenük támadásokat, mert a nyugati világgal azonosítják őket, és épp ezért érthető, hogy a keleti közösségek Európától, illetve a fejlett világtól várják a segítséget. Török Tamás helyettes államtitkár elmondta: a keleti egyházak hazánkba meghívott vezetői a súlyos helyzet kialakulásának okai közt említették az arab tavasz elhibázottságát, a radikális iszlám erősödését és terjedését, kárhoztatták a nyersolaj árának lenyomásáért folytatott elvtelen harcot, illetve sürgették a fegyverkereskedelem leállítását. Erkölcsi kötelességünk, hogy a valóságos folyamatok feltárásával hozzájáruljunk a közömbösség megtöréséhez és kifejezzük szolidaritásunkat: Magyarország nem feledkezik meg a háború és a válságok által sújtott térségek lakóinak problémáiról.
Anba Gabriel kopt ortodox püspök előadása kezdetén külön köszönetét fejezte ki, hogy a 2016 decemberi kairói támadás két súlyos sérültjét a Honvéd Kórházban ápolják, mely kifejezte az ország elkötelezettségét az üldözött keresztények megsegítésével kapcsolatban. Magyarország részéről ez Krisztus szeretetének jele – mondta.
Előadásában bemutatta a kopt egyház történetét. A kopt szó eredete a fáraók idejére vezethető vissza, azt jelenti: Isten háza. A hagyomány szerint a fáraókat is így nevezték, ezért a koptok a fáraók leszármazottjainak tartják magukat. A Krisztus utáni első században Szent Márk hatására Egyiptom keresztény lett, az országban alapította meg a világ első keresztény hittudományi akadémiáját is. Egyiptom keresztény ország volt egészen a 7. századig, az arab hódításig. A 10. századra a kopt keresztények aránya a népesség ötven százalékára csökkent. Ma Egyiptom lakosságának körülbelül tizenöt százaléka, vagyis tizennégy millió ember keresztény. Szerte a világban pedig további egymillió kopt él.
A kopt egyház vértanú egyház – folytatta Anba Gabriel püspök – már a kezdetek, azaz kétezer esztendeje. Szent Márk is vértanúhalált halt. Az oszmán hódítás után a kopt közösség nagyon meggyengült. Ahhoz, hogy életben maradjon úgynevezett vasárnapi iskolákat szerveztek, ahol a fiatalokat szerzetesek tanították.
Annak ellenére, hogy a történelem során számtalan megpróbáltatás érte a kopt egyházat, ma is sok női és férfi kolostor található Egyiptomban, egy-egy házban sokszor több száz szerzetes is él. Az egyiptomi keresztények ellen elkövetett terrortámadásokat szélsőségesek hajtják végre. Reményt keltő azonban Abdel Fattáh esz-Szíszi kormányának a kopt keresztényekhez való viszonya: mivel minden egyiptomi vezetőjének tartja magát, e szerint is irányítja országát. Ennek ellenére több kopt keresztény elhagyja hazáját – tette hozzá Anba Gabriel püspök. Hozzátette: ennek sokszor kulturális és gazdasági oka van, amit csak erősít az üldözéstől, terrortól való félelem.
Fotó: Bókay László
Bókay László/Magyar Kurír
ArchívumHozzászólások
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Napi gondjaink archívum
- 2023.10.15. Utolsó harc a fény és sötétség között, avagy elérkezett az Anti-Krisztus kora?
- 2023.10.06. A birodalmak jönnek-mennek, mi pedig maradunk – mert „az igaz ügy örökre veszve nem lehet”
- 2023.09.05. NAPELEM - a Nap ellen, vagy a nép ellen ?
- 2023.07.02. Migránslázadás: Rágyújtották egy Párizs melletti polgármester családjára a házat
- 2023.04.09. Ellene mondunk… - de kinek?
- 2023.01.23. "Demokrácia" ukrán módra
- 2023.01.09. Deutschland, Deutschland … (unter alles).
- 2022.12.25. Jézus születése után, Krisztus eljövetele előtt.
- 2022.12.19. Gondolatok a katari foci vb.-ről - a finálé után
- 2022.11.30. Gondolatok a katari foci vb kapcsán