Tiszta Forrás
2020. április 05.   
Névnap: Vince, Irén

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

ZSOLTÁR 21 ~ ~ ~ ~ Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? ~ ~ Távol van szabadulásomtól hangos jajveszékelésem. ~ ~ Én Istenem, kiáltok nappal, de te nem hallgatsz meg, és éjjel is, de nyugtot nem találok. ~ ~ Pedig te szent vagy és Izrael dicsérete között laksz. ~ ~ Benned bíztak atyáink, bíztak, és te megszabadítottad őket. ~ ~ Hozzád kiáltottak és megszabadultak, benned bíztak és meg nem szégyenültek. ~ ~ Én azonban féreg vagyok, nem ember, embereknek gyalázata, népnek utálata. ~ ~ Aki csak lát, mind gúnyt űz belőlem, félrehúzza ajkát, fejét csóválgatja: ˝Az Úrban bízott, mentse meg őt, szabadítsa meg, ha kedvét leli benne.˝ ~ ~ Hiszen te vagy, aki kihoztál engem anyám méhéből, te vagy reménységem anyám emlője óta. ~ ~ Rád voltam utalva anyám ölétől, anyám méhétől fogva te vagy az Istenem. ~ ~ Ne légy távol tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, aki segítséget nyújtana. ~ ~ Körülvett engem sok tulok, Básán bikái körülfogtak engem. ~ ~ Kitátották felém szájukat, mint ragadozó és ordító oroszlán. ~ ~ Szétfolytam, miként a víz, minden csontom kificamodott, szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben. ~ ~ Ajkam, mint a cserép, kiszáradt, nyelvem ínyemhez tapadt, lesújtottál a halál porába. ~ ~ Körülvett engem nagy sereg kutya, a gonoszok zsinatja körülfogott engem. ~ ~ Átlyuggatták kezemet és lábamat, megszámlálhattam minden csontomat. ~ ~ Néznek rám, bámulnak engem, elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek. ~ ~ De te, Uram, ne légy távol tőlem, én erősségem siess segítségemre! ~ ~ Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, egyetlenemet a kutyák karmából! ~ ~ Ments meg az oroszlán torkából, engem, a megalázottat, a bölény szarvától! ~ ~ Hadd hirdessem testvéreimnek nevedet, a gyülekezetben hadd dicsérjelek: Ti, akik félitek az Urat, dicsérjétek őt, Jákob minden utóda, magasztaljátok őt! ~ ~ Félje őt Izrael minden utóda, mert ő nem veti meg és nem nézi le a szegény nyomorúságát, nem fordítja el tőle tekintetét, és meghallgatja, amikor hozzá kiált. ~ ~ Rólad szól dicséretem a nagy gyülekezetben; amit fogadtam, teljesítem azok előtt, akik félik őt. ~ ~ Jóllakásig esznek majd a szegények, akik keresik az Urat, dicsérik majd őt: ˝Éledjen fel szívük mindörökre!˝ ~ ~ Észbe kap és megtér az Úrhoz a föld minden határa, és leborul színe előtt a nemzetek valamennyi családja. ~ ~ Mert az Úré a királyi hatalom, és ő uralkodik a nemzeteken. ~ ~ Csak őt imádják mind, akik a földben alszanak; leborulnak előtte mindazok, akik a porba leszállnak. ~ ~ Neki él majd a lelkem, Neki szolgálnak majd utódaim. ~ ~ Az Úrról beszélnek az eljövendő nemzedéknek, az ő igazságát fogják hirdetni a születendő népnek: ˝Így cselekedett az Úr!˝ ~ ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
18 látogató

Látogatások

- ma: 98
- tegnap: 344
2018.02.25. 00:00 beckerj
Hozzászólások: 0

A kommunizmus áldozatainak emléknapja

A kommunizmus áldozatainak emléknapja

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.

1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát, akinek tragikus története a kommunizmus csaknem 50 éves uralmát jellemző időszaknak, a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált.

Az első Orbán-kormány döntése alapján 2001 óta február 25-én tartják a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját Kovács Béla kisgazda politikus kilenc évig tartó szovjet fogságba vetésének emlékére.

Kovács Béla a Baranya megyei Patacson született, kisparaszti családban. Az országos ügyek iránti érdeklődése fiatalon a politika közelébe sodorta: 1933-ban csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz, néhány évvel később a Magyar Parasztszövetség főtitkárává választották. 1944-ben már a Belügyminisztérium politikai államtitkára, 1945-ben pedig nemzetgyűlési képviselő lett. 1946. februárjában átvette a kisgazda pártapparátus irányítását.

Kovács Béla, a Kisgazda Párt vezetője 1957. február 20-án
(MTI-fotó: Fehérvári Ferenc)

Mentelmi joga védte, mégis feladta magát

A ’45-ös választást nagy fölénnyel megnyerő, de reakciósnak tartott és fasiszta összeesküvéssel vádolt kisgazdák ellen Rákosiék tisztogatásokba kezdtek 1946 tavaszán. Ennek egyik állomása az volt, hogy – a Rákosi-féle vezetéssel szembeszegülő – FKGP-s Kovács Béla pártfőtitkári pozíciójáról lemondatását követelték a miniszterelnöktől, köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ugyan nem adta ki Kovács Bélát, de pártközi megegyezés alapján a politikus 1947 februárjának végén önként jelentkezett az Államvédelmi Osztályon, ahol vallomást tett. Egy nappal később a szovjet hatóságok letartóztatták.

Az akció nem csupán a kommunistákkal való együttműködéstől tartózkodó erők megfélemlítését szolgálta, de megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt is.

Tárgyalás nem volt, csak ítélet

Kovács Bélát Szovjetunióban – bírósági tárgyalás nélkül – 25 év kényszermunkára ítélték. 1953-ig a gulágon raboskodott, majd a moszkvai központi állami börtönbe vitték. A jogellenesen letartóztatott politikust 1955-ben átadták a magyar kormánynak, további magyarországi raboskodás után 1956 áprilisban térhetett haza. Az októberi forradalom után földművelésügyi miniszterként tagja lett a második Nagy Imre-kormánynak, majd november első napjaiban az államminiszteri tisztséget töltötte be. 1957-ben visszavonult a politikától, 1959-ben, hosszan tartó betegség után, 51 éves korában hunyt el. 1989. május 26-án a Szovjet Legfelsőbb Katonai Ügyészség rehabilitálta.

Kovács Béla története a kommunizmus csaknem 50 éves uralmát jellemző időszaknak, a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált.

Gulag, a poklok pokla

A kommunizmus bűneivel szinonim fogalmak a szovjet kényszermunkatáborok, amelyekben máig nem tudni, hány millió ember veszett oda pokoli körülmények között. Egyes források szerint mintegy 50 millió ember járta meg a gulágot, közülük – csak a szovjet archívumok alapján végzett kutatás szerint – 1934 és 1953 között összesen egymillió 53 ezer 829 ember halt meg közvetlenül. Más becslések szerint ez a szám Sztálin rémuralma alatt elérte a 10-20 milliót.

A szovjet kényszermunkatáborokat mintegy 600 ezer magyar hadifogoly és civil járta meg, a legtöbben a Donyeck-medencében dolgoztak a kőszénbányákban. A legtöbb áldozatot a szibériai táborok szedték: a kolimai aranylelőhelyeken például a rabokat mínusz 50 Celsius fokig dolgoztatták, a halálozási ráta pedig évi 30 százalék volt a bányászok között.

A kommunizmus fekete könyve című kiadvány becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát világszerte.

Számba veszik az áldozatokat

Áder János magyar és Joachim Gauck német elnök 2014-es kezdeményezése és támogatása nyomán európai nyilvántartás készül az áldozatokról. A kezdeményezés első lépéseként a budapesti Terror Háza Múzeum és az egykori berlini Stasi börtön helyén működő emlékhely és múzeum adatbankot létesít, melyben a kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják.

Megemlékezők mécsest helyeznek el a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások közelgő emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Terror Háza Múzeumnál 2015. november 21-én.
(MTI-fotó: Illyés Tibor)

A magyar kormány 2014-ben azt is javasolta, hogy a közép-európai országok közös történelmi hagyatékaként Washingtonban jöjjön létre a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma, melynek megépítéséhez a kormány egymillió dollárt ajánlott fel.

Forrás: Hirado.hu

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A kommunizmus áldozataira emlékeztek Pócspetriben

2018. február 26. hétfő 14:30

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából február 23-án Pócspetriben tartott megemlékezésen szentmisét mutatott be Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök. A liturgiát követően a közjogi és egyházi méltóságok tiszteletüket fejezték ki Asztalos János plébános emléktáblájánál.

Az áldozatokról nem szabad elfelejtkezni; az igazságról beszélni kell, amely legyőzi az igazságtalanságot – hangsúlyozta beszédében Palánki Ferenc püspök. – Ha emlékszünk, akkor van esély arra, hogy a történelem eme sötét korszaka nem ismétlődik meg. Emlékezéseinkben a múltat őrizzük, amely a jövőt is jelenti számunkra.

A főpásztor szerint Pócspetri lakosságának hűsége ma is példaértékű; ahogy elődeiké is, akik 1948-ban tiltakozásukat fejezték ki az egyházi iskola államosítása ellen.

A Máriapócs közelében fekvő nyírségi település, Pócspetri 69 évvel ezelőtt történelmi események színhelye volt: a római katolikus templom mellett lévő egykori Irinyi kúriában, a falu akkori községházán olyan tragédia történt, melynek következményeit évtizedeken át viselték a községben élők. 1948. június 3-án este, a Jézus Szíve-litániát követően a falu lakói, mintegy ötszázan a templomból a községháza elé vonultak, hogy kifejezzék tiltakozásukat a katolikus iskola államosítása ellen. Felháborodva vonultak be a községháza udvarára, ahol éppen ülésezett a képviselő-testület, hogy döntést hozzanak az iskola ügye felől. A feszült helyzetben az őrt álló két rendőr riasztó lövést adott le. A közvilágítás nélküli sötétségben lökdösődés kezdődött, és véletlenül elsült egyikük fegyvere, amely máig is tisztázatlan körülmények között halálosan megsebezte a másik rendőrt. Ezzel vette kezdetét Pócspetri kálváriája – a megszállás, kihallgatás, megfélemlítés, meghurcolás.

Asztalos János plébánost kegyetlenül megkínozták a budapesti Andrássy út 60. szám alatt. A kikényszerített vallomások alapján őt és Királyfalvi (Kremper) Miklós községi írnokot mint elkövetőt, további két embert pedig fegyverrejtegetésért ítélte el a rögtönítélő bíróság. A fiatal írnokot és a falu papját halálbüntetéssel sújtották; a plébános büntetését aztán életfogytiglanra változtatták. Királyfalvi Miklóst az ítélethirdetést követően felakasztották; jeltelen sírban, a rákoskeresztúri temető 298. parcellájában földelték el.

Földi maradványait 2017. július 8-án temették el méltó módon szülőfalujában. Az ünnepi szentmisét a helyi római katolikus templomban Veres András püspök, az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a falu szülötte mutatta be.

(Forrás: Örömhír, XIII. évf. 3. szám)

A február 23-i megemlékezésen a szentmisét követően a közjogi és egyházi méltóságok tiszteletüket fejezték ki Asztalos János plébános emléktáblájánál. Az eseményen Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is részt vett.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás