Tiszta Forrás
2018. december 10.   
Névnap: Judit, Loretta

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
11 látogató

Látogatások

- ma: 613
- tegnap: 827
2015.01.10. 00:00 JóB
Hozzászólások: 4

A föld alatt

A föld alatt

József, a föld alatt élő ember

Hány ember él még hasonló körülmények között ebben az országban? - nem tudjuk.

Hányan élnek ebben a világban nyomorúságos körülmények között? - azt sem tudjuk.

Önhibájukból, vagy önhibájukon kívül kerülnek ilyen helyzetbe, majdnem mindegy.

Hiába a modern technika, hiába az intenzív, gépiesített termelés, hiába a csúcstechnológia - a nyomor a régi maradt. A Nap árnyékos oldalán élők semmit nem érzékelnek a jóléti társadalmak előnyeiből.  A társadalmi rétegek közötti szakadék változatlanul mély.

Talán, ha Krisztus újra eljönne... Talán már nincs is olyan messze az az idő....

♦ ♦ ♦

Miskolc - Szinte semmije sincs, egy zöldségtároló veremben „lakik”. Sorsával mégis elégedett.

– Én itt nagyon jól érzem magam! – bizonygatja József. – Nézzék csak meg! Négy méter hosszú, másfél méter széles. Van benne egy ágy meg egy polc. Azt használom asztalnak is. Nagyon jó ez a hely! Télen meleg, nyáron hideg. Fűteni még mínusz 10 fokban sem kell. Itt a víz még soha nem fagyott be – büszkélkedik a férfi.

És talán el is hinnénk, hogy teljesen elégedett lakhelyével és sorsával, ha épp nem egy zöldségtároló vermet mutogatna nekünk szinte dicsekedve. Bökös József, ha a városra ráborul a sötétség, bemászik a föld alá, a verembe, feje fölé húzza a bejárat védelmét szolgáló vaslemezt, és nyugovóra tér.

 

Itt a segítség

A Magyar Vöröskereszt Hajléktalanokat Gondozó Központjának utcai szociális munkásaival érkeztünk Józsefhez „vendégségbe”, a bodótetői Wass Albert utcába. József a saját telkén „lakik” vagy inkább húzza meg magát. Valamikor kis ház is állt itt, jó erős kőfalakkal, ma már csak a falakból maradt meg valami. A házat évekkel ezelőtt egy haragosa felgyújtotta. Így kényszerült József a föld alá.

A szociális munkások, László János és Csikász Árpád esti bejáráson vannak. Meglátogatják a télen is a majdnem szabad ég alatt élő hajléktalanokat. Amiben tudnak, segítenek. A kocsiból most is előkerül a jó meleg tea. József kap egy flakonnal, mellé két nagy szendvicset és ételkonzerveket: töltött káposztát, rakott káposztát, lencsefőzeléket és löncshúst. A szociális munkások téli csizmát is hoztak, ezúttal 45-öst, mert a múltkori, a 43-as kicsinek bizonyult.

– Zokni most nincs? – érdeklődik József.

– Nincs, de legközelebb hozunk – ígérik a segítők, majd azt tudakolják, pokróc van-e elég. József bólogat, hogy az van, a múltkor is kapott egyet. Árpád azért a biztonság kedvérét elővesz az autóból egy úgynevezett izolációs fóliát. József már jól tudja, mire való ez, nekünk azért elmagyarázzák: a pokrócra kell ráteríteni. Nagyon hasznos, mert bent tartja a hőt, megvédi az embert a kihűléstől, a fagyhaláltól.

Szétnézünk József telkén. Először azt hisszük, tele van szeméttel, de aztán kiderül, mindaz, amit látunk, értékes kincs. Egy kiskocsira már fel is kötözte a másnapi MÉH-be valót, műanyagból készült tárgyak mind. Kilója 20 forint. De van itt műanyag fólia, azért csak 10 forintot adnak kilónként, a vas, a vaslemez viszont már értékesebb, legtöbbet pedig az alumínium sörösdoboz ér. József azokat is gyűjti.

Egy karambol miatt

– Valamikor nem ilyen volt az életem – jegyzi meg, de hangjában nincs szomorúság, vagy a mostani sorsa miatti bánkódás. – Kamionoztam, saját kocsival, de egyszer egy német kamion belém jött. Akkor vége lett az egésznek. Nekem megsérült a lábam és a bal szemem, leszázalékoltak, a kamionom totálkáros lett. Akkor társasházban laktam a Rácz Ádám utcán, ma pedig itt, a telken. – Jó nekem itt – bizonygatja tovább. – A család? A feleségem és a 7 gyerekem Ausztriában lakik. Ők osztrákok, én meg magyar vagyok. Nem váltam el a feleségemtől, de én itt szeretek élni, ő meg ott. Hát így… – József nem tartja ezt különösnek.

Nyáron viszont készül meglátogatni őket. És a leégett házát is szeretné felépíteni.

– Úgy hívom én ezt a házat, hogy az én váram. Jövőre már abban fogok lakni. Lesz benne konyha és tűzhely is – válik egyre bizakodóbbá a hangja. Fekete kutyája ott sündörög körülöttünk. — Ő meg Péntek 13. Így hívják, Péntek 13-nak – magyarázza József.

Az emberek viszont nem hiányoznak neki. A szomszédokkal jó viszonyt ápol, az egyik asszony meleg ételt is hoz rendszeresen, a MÉH-telepen jóban van „fiúkkal”, ennyi elég is.

– Jó egyedül – állítja József.

Lehet, hogy ő a város egyik legszegényebb embere, de elégedett. A hajléktalanszállóra nem akar bemenni, neki az egyedüllét nem magány, hanem szabadság. Nappal gyűjtöget, elsétál a MÉH-be. Este pedig itt ez a jó kis verem, amit még az apja épített valamikor.

Elköszönünk. József eltűnik a sötétségben. A vaslemez jellegzetes hangja árulja csak el, „bezárta lakása ajtaját”.

Hegyi Erika –

Forrás:  http://www.szon.hu/jozsef-a-fold-alatt-elo-ember/2735846

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
#4    2015.01.10.   14:37:29   Pela
Előzmény: #3
Nagyon köszönöm a szép virágcsokrot, a fehér a tisztaság jelképe, a piros a Szentléleké.
#3    2015.01.10.   13:30:01   JóB
#2    2015.01.10.   13:26:41   JóB
Drága Pela!

"Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa."- mondotta Jézus a hegyi beszédben. Ezt fogalmaztad meg a mai korra vonatkoztatva.

A szívemből szóltak a szavaid. Én is úgy gondolom, hogy Jézus mondatai ugyanúgy érvényesek ma is, mint amikor mondotta azokat.

A legközelebbi napi imákat érted fogjuk felajánlani. Emellett megkérünk minden jószándéku embert, hogy ha tud, segítsen. Ha valaki hívő kereszténynek vallja magát, nem mehet el közömbösen felebarátja, szükséget szenvedő embertársa mellett ( ld. az irgalmas szamaritánus példázatát! ).

Kereszténynek lenni nem csak vasárnapi templomba járást jelent. A kereszténység, a Krisztusban való hit nem passzív lelkületet kíván, hanem aktív cselekvést!

Ez a honlap ezért jött létre. Ebben az elembertelenedett, profithajhász világban bemutatni az emberséget, a cselekvő szeretetet, az igazi hitet, és reménységet!

Post scriptum: a virtuális virágot pedig tekints úgy, mintha személyesen nyújtottam volna át neked.
#1    2015.01.10.   12:41:50   Pela
"Sorsával mégis elégedett." - mikor elolvastam ezt a cikket József életéről elszégyelltem magam. Hányszor szoktam elégedetlenkedni a kormány új intézkedései miatt, pedig van hol laknom, bár nem fűtök, mégsem vagyok hidegben, mert a radiátor csövek és a nap bemelegít. Ha pedig fázom felveszek magamra két pulcsit, több zoknit, a fűtés már luxus lenne. Van mit ennem mindennap és még a gyógyszereimet is ki tudom váltani. Bizony önmagamba nézek és azt mondom: Uram köszönök neked mindent, mert a te Gondviselésedből nem nélkülözöm.
Aztán megyek dolgomra a cikk olvasása után és az utcán hallom a milliós bmw-k, mercik dudálását, mert épp a zebrán egy hajléktalan vagy egy idős ember lassan csoszog át és már türelmetlenek, mert esetleg két percet késnek a megbeszélt időpontról és féltik a vállalkozásukat, pénzüket, vagyongyarapításukat. Nem ítélkezem felettük, csak szánakozom rajtuk. Milyen boldogtalanok is lehetnek ezek az emberek Isten nélkül. Egyáltalán hogy lehet Ő nélküle élni? Sajnálom őket, én a senki, mert én hozzájuk képest nagyon gazdag vagyok! Hatalmas vagyonom van, amit rozsda nem fog elemésztani és tolvajok nem fogják ellopni. Ezt a kincset, amit már vagy 20 éve megtaláltam megtérésem után, nem adnám semmiért. Nincs a földön semmi hozzáfogható, bár földi sátrunk mindennap omladozik egészségünk terén, de a Mennyei örömünnep a napok múlásával egyre közelebb lesz. Ezért hálát adok a Mindenható Istennek Józseffel együtt és imádkozom érte, hogy ezen a nyáron sikerüljön neki újjáépítenie a kis házikóját.