2015.04.06. 13:30 JóB

Hozzászólások: 0

ET RESURREXIT TERTIA DIE

  
Mert megölhették hitvány zsoldosok, 
és megszünhetett dobogni szive - 
Harmadnapra legyőzte a halált. 
Et resurrexit tertia die. 

(Pilinszky János:  Harmadnapon)

Furcsa ez a világ. Szinte naponta fogalmazódik meg a gyötrő kérdés a ma emberében: kinek higgyek?

Ez a kérdés foglalkoztatta Jézus idejében is az őt hallgató egyszerű földműveseket, halászokat, kézműveseket, s a nép vallási vezetőit, a farizeusokat és szadduceusokat is.

Próféták Jézus előtt is éltek, akik Isten szavára, a szövetségi hűség betartására figyelmeztették a királyokat, és a bálványok felé kacsingatókat.

Jézust is prófétának gondolták eleinte, de tettei, csodái, gyógyító, és halottakat is feltámasztani képes hatalma láttán sokakban a megígért Messiás képe kezdett kirajzolódni.

Jézus a testet-lelket gúzsba kötő, megkövesedett Törvénybe új életet lehelt. A szeretet tüzével olvasztotta fel a Törvény fagyos betűit. Ez a cselekedet alapjaiban rengette meg a Törvény védőbástyái mögött élő vallási elit kiváltságait. A vallási köntösbe bújtatott hatalmi pozíciók inogni látszottak.

Ők egészen más Messiást vártak: olyat, aki helyreállítja Dávid királyságát, ahol a vezető pozíciók mit sem változnak. Olyan Messiást, aki bírálni is merészeli az életvitelüket, elfogadhatatlan volt a számukra.

Az események gyorsan követték egymást. A kocka el volt vetve, dönteni kellett: vagy mellette, vagy ellene. A dicsőséges jeruzsálemi bevonulás alkalmával sokan döntöttek mellette. Az ellene ármánykodók a háttérben szervezkedtek.

Felvetődött a kérdés: kinek higgyek?

A Törvényt betű szerint ismerő vallási vezetőknek, akik csalónak, és istenkáromlónak titulálták Jézust?

Vagy Jézusnak, aki a nép szeme láttára gyógyítja meg a betegeket, sőt halottakat is feltámaszt?

Az ellentmondást fel kell oldani. Valaki hazudik, valakik eltitkolják az igazságot. Dönteni kell.

A tömeg szeret az erősebbnek vélt fél mellé állni. Virágvasárnap hozsannázás közepette, diadalmasan vonult be Jeruzsálembe a Messiás, a zsidó nép feltételezett új királya.

Nagypénteken fordult a kocka, a dávidi nagy királyságról szőtt ábrándok szertefoszlottak. Jézus ügye veszni látszott. Még a tanítványok sem értették, mi történt. A betegség, a halál, és a természeti erők fölött is uralkodni képes Messiás hogyan kerülhetett ebbe a megalázó helyzetbe? Miért nem tesz semmit a maga érdekében?

A kereszt alatt bámészkodó tömeg ezt az értetlenséget fogalmazza meg:
 Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le a keresztről, s akkor hiszünk neki. Mt 27.42

Hogy miért nem hittek akkor, mikor másokat megmentett? – ezt a kérdést nem tették fel önmaguknak.

Az üres sír láttán, a Feltámadás napján minden kételkedő bizonyosságra jutott. Ahogy a római százados mondta: Ez valóban Isten Fia volt!  Mt 27.54

De a makacs tagadásba menekülő, gőgtől elvakultak mégsem tartottak lelkiismeret vizsgálatot, megmaradtak bűnös konokságukban.

Eltelt azóta közel kétezer év. A tudomány és technika sokat fejlődött. Csak az ember nem változott.

A gazdag ember és a koldus Lázár példázata jól szemlélteti ezt.  

Volt egy gazdag ember. Bíborban és patyolatban járt, és mindennap nagy lakomát rendezett.
Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel.
Örült volna, ha jóllakhat abból, ami a gazdag ember asztaláról hulladékként lekerült. De csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit.
Történt, hogy a koldus meghalt, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag ember is, és eltemették.
 
Amikor a pokolban kínjai közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és kebelén Lázárt.
Felkiáltott: Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban.
Fiam - felelte Ábrahám -, emlékezzél csak vissza, hogy milyen jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg hogy kijutott a rosszból. Most tehát neki itt vigasztalásban van része, a te osztályrészed pedig a gyötrelem.
Ráadásul köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy akik innét át akarnának menni hozzátok, ne tudjanak, se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki.

Akkor arra kérlek, atyám - mondta újra -, küldd el legalább az atyai házba.
Van még öt testvérem, hadd figyelmeztesse őket, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek helyére.
Ábrahám ezt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak.
De az erősködött: Nem hallgatnak, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy el valakit, bűnbánatot tartanak.
Ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, ha a halottak közül támad fel valaki, annak sem hisznek." Lk 16.19-31

Jézus visszatért a holtak közül, mégis vannak, akik nem hisznek.

Ma is létezik a „gazdag ember” és a „szegény Lázár” kategória. A milliárdokat lopó brókerek, a háborúkat szító profithajhász fegyvergyárosok, a népeket kizsigerelő pénzügyi háttérhatalom arctalan emberei és szervezetei az evangéliumi „gazdag ember” mai megfelelői. A kizsákmányolt, kisemmizett „koldus lázárok” sebeit talán ma is csak a kutyák nyalogatják.

Jézus feltámadt. A döntést mindenki maga hozza meg: vagy vele, vagy nélküle.

A.D.2015.04.06.©JóB

Hozzászólások