Örvendj, magyar hon, jó anya,

fiad dicséretét dalold,

zengjen dicséneked szava

ahhoz, ki mindig pártfogolt.

Ő néked igaz fényt hozott,

hit fényét adta át neked,

hozzá törvényt is alkotott,

üdvösség útján vezetett.

Őt Géza élte alkonyán

István mártír nevezte el

az égi küldetés nyomán

Istvánnak, anyja méhiben.

Ég hírnöke jelezte meg

atyjának, hogy születni fog:

a vértanú elküldetett

anyjához szólni jóslatot.

Örült is a magyar haza,

ledőlt a bálványok hada,

zengjen hát égi glória,

boldogság róla szólni ma.

Mint libanoni cédrusok,

a gyermek úgy növekedett,

s miként előre mondatott,

Szent Istvántól kapott nevet.

Oktatták őt híres doktorok,

öntözték bölcsességgel őt,

s jámbor erkölcse ragyogott

már zsengén, férfikor előtt.

S már életének hajnalán

osztotta üdvnek életét,

s a magyar nemzet, a pogány

hamar keresztény hitre tért.

Feltünt az égi fényesség,

s a nép, mely tévelygésben élt,

elhagyva sűrű éjjelét,

Krisztus szent igájába tért.

Imádás legyen, tisztelet

néked Hármas-Egy Istenünk,

segíts elérnünk mennyeket,

mit szent királyunk kér nekünk.

Amen.