Tiszta Forrás
2018. december 19.   
Névnap: Viola, Anasztáz

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

Jelen van

0 felhasználó
14 látogató

Látogatások

- ma: 115
- tegnap: 792
2018.12.19. 00:00 JóB
Hozzászólások: 0

Rorate

Rorate

Rorate coeli desuper, et nubes pluant iustum. 

 

      Harmatozzatok, égi magasok, s a felhõk hozzák az Igazat. 

Ne irascaris Domine,

ne ultra memineris iniquitatis:

ecce civitas Sancti facta est deserta:

Sion deserta facta est:

Ierusalem desolata est:

domus sanctificationis tuae et gloriae tuae,

ubi laudaverunt te patres nostri.

 

Peccavimus, et facti sumus tamquam immundus nos,

et cecidimus quasi folium universi:

et iniquitates nostrae quasi ventus abstulerunt nos:

abscondisti faciem tuam a nobis,

et allisisti nos in manu iniquitatis nostrae.

 

Vide Domine afflictionem populi tui,

et mitte quem missurus es:

emitte Agnum dominatorem terrae,

de petra deserti ad montem filiae Sion:

ut auferat ipse iugum captivitatis nostrae.

 

Consolamini, consolamini, popule meus:

cito veniet salus tua:

quare moerore consumeris,

quia innovavit te dolor?

Salvabo te, noli timere,

ego enim sum Dominus Deus,

Sanctus Israel, redemptor tuus. 

 

Ne haragudj ránk, Urunk,

és ne emlékezzél többé gonoszságunkra;

íme elhagyatottá lõn a Szentnek városa,

pusztasággá Sion,

és árván maradt Jeruzsálem,

a Te szentségednek és dicsõségednek lakóháza,

ahol atyáink téged dicsõítettek.

 

Vétkeztünk, s mint a tisztátalanok olyanná lettünk,

s mint falevelek, földre hulltunk.

Íme, gonoszságaink, mint a szélvész elsodornak minket;

elrejted elõlünk arcodat,

és önnön gonoszságunk markába adtál minket.

 

Lásd meg, Urunk, a Te népednek sanyarúságát,

és küldd el az Eljövendõt.

Küldd el a Bárányt, a földkerekség Urát,

küldd el a kõsivatagból Sion leányának hegyéhez,

hogy elvegye rólunk fogságunk igáját.

 

Vigasztalódjál, vigasztalódjál én népem!

Hamar eljõ üdvösséged.

Miért merülsz a gyászba?

Miért fog el a fájdalom? Ne félj már!

Megmentettelek téged,

mivel én vagyok a te Urad és Istened,

Izrael Szentje, a te Megváltód.

 

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás