2020.06.09. 00:00 __

Hozzászólások: 0

2020.06.09. kedd

Illés próféta megszaporítja a careftai özvegyasszony lisztjét és olaját.

1Kir 17,7-16

Napok múltával azonban kiszáradt a patak, mert nem volt eső az országban. Ezért az Úr szózatot intézett hozzá, ezekkel a szavakkal: ,,Kelj fel, s eredj a szidoniak Száreftájába, s tartózkodj ott: íme, meghagytam ott egy özvegyasszonynak, hogy tápláljon téged.’’ Felkelt és elment Száreftába. Amikor a város kapujához ért, meglátott egy özvegyasszonyt, aki fát szedegetett. Megszólította, s azt mondta neki: ,,Adj nekem egy kis vizet valami edényben, hadd igyam.’’ Amikor aztán az elment, hogy hozzon, ő így kiáltott utána: ,,Hozz nekem, kérlek, egy falat kenyeret is kezedben.’’ Az ezt felelte: ,,Az Úrnak, a te Istenednek életére mondom, hogy nincs semmiféle kenyerem, csak egy maroknyi lisztem a vékában s egy kis olajam a korsóban: éppen egy pár darabka fát szedek, hogy elkészítsem azt magamnak s fiamnak, hogy megegyük, s azután meghaljunk.’’ Azt mondta neki Illés: ,,Ne félj, csak eredj, s tégy, ahogy mondtad. Először azonban nekem készíts abból a lisztecskéből egy kis hamuban sült lepényt, s hozd ki azt nekem. Magadnak és fiadnak azután csinálj. Ezt üzeni ugyanis az Úr, Izrael Istene: ,,Nem ürül ki lisztes vékád, s nem apad el olajos korsód mindaddig, amíg esőt nem ad az Úr a föld színére.’’ Erre az elment, s Illés szava szerint cselekedett, és evett ő s az asszony s egész házanépe, s attól a naptól kezdve nem ürült ki a lisztes véka, s nem apadt el az olajos korsó -- az Úr szava szerint, amelyet Illés által szólt.

Zs 4

A karvezetőnek. Hárfára. Dávid zsoltára. Meghallgatott igazságom Istene, amikor segítségül hívtam. Szorongatásomban tágas teret adtál nekem. Könyörülj rajtam, hallgasd meg imámat! Emberek fiai, meddig lesz nehéz a szívetek? Miért szerettek hiábavalóságot, hajszoltok hazugságot? Tudjátok meg: az Úr csodát művel szentjével, meghallgat az Úr, ha hozzá kiáltok. Bár haragudtok, ne vétkezzetek, rejtsétek azt szívetekbe nyugvóhelyeiteken, és békéljetek meg. Áldozzatok igaz áldozatokat és bizalmatokat az Úrba vessétek. Sokan mondják: ,,Ki mutat jót nekünk?’’ Ragyogtasd ránk jelként arcod fényességét, Uram! Több örömöt öntöttél szívembe, mint amikor a búza és a bor bőven terem. Éppen azért békében alszom és megnyugszom, mert te, Uram, különösen megerősítettél a reménységben engem.

Hozzászólások