Tiszta Forrás
2019. március 24.   
Névnap: Gábor, Karina

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

SZENTLECKE: 2019-03-24 ~ ~ ~ ~ Nem akarom, hogy figyelmen kívül hagyjátok, testvérek, hogy atyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, és mindnyájan átvonultak a tengeren, és mindnyájan megkeresztelkedtek Mózes által a felhőben és a tengerben. ~ ~ Mindnyájan ugyanazt a lelki eledelt ették, és mindnyájan ugyanazt a lelki italt itták, ittak ugyanis az őket követő lelki sziklából: a szikla pedig Krisztus volt. ~ ~ De legtöbbjükben nem telt kedve Istennek, hiszen elpusztultak a pusztában. ~ ~ Ez pedig számunkra előképként történt, hogy mi ne kívánjuk meg a rosszat, mint ahogy ők megkívánták. ~ ~ Zúgolódni se zúgolódjatok, mint egyesek zúgolódtak azok közül, és elvesztek a pusztító által. ~ ~ Mindezek előképként történtek velük, és azért írták le, hogy okuljunk belőlük mi, akikhez az idők vége elközelgett. ~ ~ Aki tehát azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék. /1Kor 10,1-6.10-12/

Jelen van

0 felhasználó
140 látogató

Látogatások

- ma: 471
- tegnap: 1334
2015.08.07. 00:00 Pela
Hozzászólások: 0

2015.08.07. péntek

2015.08.07. péntek

 

 

 

Szerette az Úr atyáidat, azért hozott ki Ő maga nagy erővel

 


 

MTörv 4,32-40

Kérdezősködj csak a régi napok felől, amelyek te előtted voltak, attól a naptól kezdve, hogy Isten megteremtette az embert a földön -- kérdezősködj az ég egyik szélétől a másikig, történt-e valaha ilyesfajta dolog, vagy lehetett-e hallani, hogy hallja egy nép Isten szavát, aki a tűz közepéből szól, mint ahogy te hallottad, s életben maradtál! Vagy hogy megtette-e Isten, hogy elmegy és nemzetet választ magának a nemzetek közül próbák, jelek, csodák, harc, erős kéz, kinyújtott kar és rettenetes látványok által, mindent aszerint, amit tiértetek tett az Úr, a ti Istenetek Egyiptomban, szemed láttára, hogy megtudd, hogy az Úr az Isten, s rajta kívül nincs más. Az égből szavát hallatta veled, hogy oktasson téged, a földön megmutatta neked felette nagy tüzét, s hallottad igéit a tűz közepéből, mivel szerette atyáidat, s kiválasztotta utódaikat. Éppen azért az ő nagy erejével kihozott téged Egyiptomból, s előtted járt, hogy igen nagy, s nálad erősebb nemzeteket eltöröljön utadból, s téged bevigyen helyükre és neked adja földjüket birtokul, mint ahogy azt ma is láthatod. Ismerd el tehát ma, és vésd a szívedbe, hogy az Úr az Isten fönn az égben és lenn a földön és senki más! Tartsd meg parancsait és rendeleteit, amelyeket parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen neked, s utánad fiaidnak és hosszú ideig maradhass azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened majd ad neked.’’

 

Zs 76

A karvezetőnek. Iditun szerint. Ászáf zsoltára. Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan kérem Istent, hogy figyeljen rám. Szorongatásom napján Istent keresem, éjjel is hozzá emelem kezeimet és azok nem lankadnak el. Nem akar megvigasztalódni a lelkem. Sóhajtozom, ha Istenről elmélkedem, eleped a lelkem, ha rá gondolok. Szememet ébren tartod, nyugtalan vagyok, beszélni sem tudok. A hajdani időkre gondolok, a régmúlt esztendők járnak eszemben. Szívem elmélkedik éjszaka, gondolkodom és töpreng a lelkem. Vajon örökre elvet Isten, s nem kegyelmez többé? Végleg elfogyott irgalma, elmarad nemzedékről nemzedékre szálló ígérete? Elfelejtette Isten a könyörületességet, vagy haragjában visszatartja irgalmát? Így szóltam: ,,Az az én bajom, hogy megváltozott a Fölségesnek jobbja.’’ Megemlékezem az Úr cselekedeteiről, megemlékezem csodáidról amelyeket kezdettől műveltél, Elmélkedem minden műveden, és végzéseiddel foglalkozom. Isten, szentséges a te utad; Ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk? Te vagy az Isten! Te csodákat művelsz, megmutattad a népeknek hatalmadat. Karoddal megváltottad népedet, Jákob és József fiait. Láttak téged, Isten, a vizek, láttak téged a vizek és remegtek, és reszkettek a mélységek. A felhők ontották a vizet, megzendültek a fellegek, nyilaid repültek. Mennydörgésed zengett a forgószélben, villámaid beragyogták a földkerekséget, rengett a föld és remegett. Tengeren vitt át utad, nagy vizeken vezetett át ösvényed és lábad nyoma nem volt látható. Mint juhnyájat vezetted népedet Mózes és Áron kezével.

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás