Tiszta Forrás
2019. november 22.   
Névnap: Cecília, Filemon

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

OLVASMÁNY: 2019-11-22 ~ ~ ~ ~ Júdás és testvérei pedig így szóltak: ˝Íme, ellenségeink megsemmisültek. Menjünk tehát fel, tisztítsuk meg és szenteljük fel újra a szentélyt!˝ ~ ~ Össze is gyűlt a sereg teljes számban, és felmentek a Sion hegyre. ~ ~ A száznegyvennyolcadik esztendőben, a kilencedik hónapnak, azaz kiszlev havának huszonötödik napján pedig már kora reggel nekiláttak és bemutatták a törvény szerint való áldozatot az újonnan emelt égőáldozatok oltárán. ~ ~ Ugyanabban az időben és azon a napon, amelyen a pogányok tisztátalanná tették azt, újra felszentelték ének, lant, koboz és cintányér mellett. ~ ~ Az egész nép pedig mély hódolattal arcra borult és az égben magasztalta Azt, aki sikerre vitte ügyüket. ~ ~ Nyolc napon át ülték az oltárszentelés ünnepét, és örömujjongva mutattak be egészen elégő, hálaadó és dicsőítő áldozatokat. ~ ~ A templom homlokzatát aranykoszorúkkal és pajzsokkal díszítették. ~ ~ Megszentelték a kapukat és a kamrákat is, s ajtókkal látták el őket. ~ ~ Igen nagy volt az öröm a népnél, mert megszűnt a pogányok okozta gyalázat. ~ ~ Júdás pedig, a testvérei és Izrael egész gyülekezete úgy határozott, hogy évről-évre a maga idejében, mégpedig kiszlev hó huszonötödik napjától kezdve nyolc napon át öröm és vigasság közepette megülik majd az oltárszentelés ünnepét. /1Mak 4,36-37.52-59/

Jelen van

0 felhasználó
19 látogató

Látogatások

- ma: 577
- tegnap: 1062
2019.07.05. 00:00 Pela
Hozzászólások: 0

2019.07.05. péntek

2019.07.05. péntek

 

 

 

 

Ábrahám utódainak adom ezt a földet

 


 

 

 

Ter 23,1-4.19

Sára százhuszonhét esztendeig élt, aztán meghalt Kirját-Arbában -- azaz Hebronban --, Kánaán földjén. Ábrahám odament, hogy meggyászolja és elsirassa. Amikor azután felkelt a halotti szertartástól, így szólt Hét fiaihoz: ,,Jövevény és idegen vagyok én nálatok, adjatok nekem sírnak birtokot köztetek, hogy eltemethessem halottamat!’’ Ezek után Ábrahám eltemette a feleségét, Sárát Makpéla mezejének barlangjában, Mamréval -- azaz Hebronnal -- szemben, Kánaán földjén.

24,1-8.62-67

Ábrahám, akit az Úr mindennel megáldott, öreg és élemedett korú volt már. Akkor Ábrahám azt mondta háza legöregebb szolgájának, aki gondját viselte mindenének, amije volt: ,,Tedd a kezedet az ágyékom alá, hadd eskesselek meg az Úrra, az ég és föld Istenére, hogy nem veszel fiamnak feleséget a kánaániak lányai közül, akik között lakom, hanem elmégy az én földemre és az én rokonságomhoz, s onnan veszel feleséget fiamnak, Izsáknak!’’ A szolga azt felelte: ,,Hátha nem akar az az lány eljönni velem erre a földre? Vigyem vissza akkor a fiadat arra a helyre, ahonnan kijöttél?’’ Ábrahám erre így szólt: ,,Őrizkedj attól, hogy valaha is visszavidd a fiamat oda! Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és szülőföldemről, aki szólt hozzám, és megesküdött nekem, azt mondta: "Ivadékodnak adom majd ezt a földet!'' -- Ő elküldi majd angyalát előtted, s kapsz onnan feleséget a fiamnak. Ha azonban a lány nem akar követni téged, nem kötelez ez az eskü. A fiamat azonban ne vidd vissza oda!’’ Izsák eközben megérkezett Lahai-Rói kútjának vidékéről, és a Negeb földjén lakott. Mivel a nap alkonyatra hajlott már, kiment busongani a mezőre. Amikor azonban felemelte szemét, látta, hogy tevék jönnek a távolban. Rebekka is felemelte szemét, és meglátta Izsákot. Erre leszállt a tevéről, és megkérdezte a szolgától: ,,Ki az az ember, aki jön elénk a mezőn?’’ A szolga azt felelte neki: ,,Ő az én uram!’’ Erre a lány hamar fogta a fátylát, és befödte magát. A szolga aztán elbeszélte Izsáknak mindazt, amit végzett, az pedig bevitte Rebekkát anyjának, Sárának sátrába. Feleségül vette, és annyira megszerette, hogy megvigasztalódott fájdalmától, amelyet anyja halála miatt érzett.

Zs 105,1-5

ALLELUJA! Áldjátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló. Ki tudná elmondani az Úr nagy tetteit, ki tudná elbeszélni minden dicső művét? Boldogok, akik megtartják a törvényt, és mindenkor az igazat cselekszik! Gondolj ránk, Uram, néped iránti jókedvvel, látogass meg minket szabadításoddal, hadd lássuk választottaid jólétét, hadd örvendjünk nemzeted örömének, hadd dicsekedjünk örökségeddel.

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás