Tiszta Forrás
2018. december 17.   
Névnap: Lázár, Olimpia

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

NAPI EVANGÉLIUM: 2018.12.17. ~ ~ ~ Jézus Krisztus nemzetségtáblája, aki Dávidnak, Ábrahám fiának a fia. Ábrahám nemzette Izsákot; Izsák nemzette Jákobot; Jákob pedig nemzette Júdát és ennek testvéreit; Júda nemzette Fáreszt és Zárát Támártól; Fáresz nemzette Ezront; Ezron nemzette Arámot; Arám nemzette Aminádábot; Aminádáb nemzette Nahsont; Nahson nemzette Szálmont; Szálmon nemzette Boózt Ráhábtól; Boóz nemzette Obedet Rúttól; Obed nemzette Jesszét; Jessze pedig nemzette Dávid királyt. Dávid nemzette Salamont Uriás feleségétől; Salamon nemzette Roboámot; Roboám nemzette Ábiát; Ábia nemzette Ászát. Ásza nemzette Jozafátot; Jozafát nemzette Jórámot; Jórám nemzette Oziját; Ozija nemzette Jótámot; Jótám nemzette Ácházt; Ácház nemzette Hiszkiját; Hiszkija nemzette Manasszét; Manassze nemzette Ámont; Ámon nemzette Joziját; Jozija pedig nemzette Joakimot és ennek testvéreit a Babilonba való áttelepítéskor. A Babilonba való áttelepítés után Joakin nemzette Salátielt; Salátiel nemzette Zerubbábelt; Zerubbábel nemzette Ábiudot; Ábiud nemzette Eljakimot; Eljakim nemzette Ázort; Ázor nemzette Szádokot; Szádok nemzette Ákimot; Ákim nemzette Eliúdot; Eliúd nemzette Eleazárt; Eleazár nemzette Mattánt; Mattán nemzette Jákobot. Jákob pedig nemzette Józsefet. Ő volt a férje Máriának, akitől született Jézus, akit Krisztusnak neveznek. Az összes nemzedék tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék; Dávidtól a Babilonba való áttelepítésig tizennégy nemzedék; és a Babilonba való áttelepítéstől Krisztusig tizennégy nemzedék. (Mt 1,1-17) ~ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
18 látogató

Látogatások

- ma: 262
- tegnap: 960
2018.02.08. 00:00 Pela
Hozzászólások: 0

2018.02.08. csütörtök

2018.02.08. csütörtök

 

Elhajolt Salamon szíve az Úrtól, ezért megharagudott rá az Úr

 


 

 

1Kir 11,4-13

Amikor ugyanis már vén volt, feleségei arra csábították szívét, hogy más isteneket kövessen, s így szíve nem volt teljesen az Úrral, az ő Istenével, mint Dávidnak, apjának a szíve, hanem Astartét, a szidoniak istennőjét s Molokot, az ammoniták bálványát tisztelte Salamon, és azt cselekedte Salamon, ami nem tetszett az Úrnak, s nem követte oly teljesen az Urat, mint apja, Dávid. Ekkoriban építtetett Salamon templomot Kámosnak, a moabiták bálványának, a Jeruzsálemmel szemben levő hegyen, meg Moloknak, Ammon fiai bálványának, s ugyanígy járt el minden idegen feleségével, akik az ő isteneiknek tömjéneztek, s áldoztak. Megharagudott erre az Úr Salamonra, hogy elfordult az elméje az Úrtól, Izrael Istenétől, aki kétszer is megjelent neki, s éppen azt parancsolta meg, hogy ne kövessen más isteneket, s ő mégsem tartotta meg, amit az Úr megparancsolt neki. Azt mondta azért az Úr Salamonnak: ,,Mivel ezt tudtad, s mégsem tartottad meg szövetségemet s parancsaimat, amelyeket meghagytam neked, azért elszakítom tőled királyságodat és szolgádnak adom. Mindazonáltal apád, Dávid miatt nem a te napjaidban cselekszem meg ezt, hanem fiad kezéből szakítom majd el, s nem is veszem el az egész királyságot, hanem egy törzset meghagyok fiadnak, szolgám, Dávid miatt s Jeruzsálem miatt, amelyet kiválasztottam.’’

Zs 105,3-40

Boldogok, akik megtartják a törvényt, és mindenkor az igazat cselekszik! Gondolj ránk, Uram, néped iránti jókedvvel, látogass meg minket szabadításoddal, hadd lássuk választottaid jólétét, hadd örvendjünk nemzeted örömének, hadd dicsekedjünk örökségeddel. Vétkeztünk, mint ahogy atyáink, igaztalanul cselekedtünk, gonoszságot követtünk el. Atyáink Egyiptomban nem értették meg csodáidat, nem fogták fel nagy irgalmadat, lázadoztak, amikor a tengerhez, a Vörös tengerhez jutottak. De ő megmentette őket nevéért, hogy megismeretesse hatalmát. Megfenyegette a Vörös tengert és az kiszáradt, és mint valami sivatagban, átvezette őket a mélységek között. Megmentette őket gyűlölőik kezéből, ellenségeik kezéből megszabadította őket. Víz borította el szorongatóikat, egy sem maradt életben közülük. Ekkor hittek szavainak, és dicséretére éneket zengtek. De csakhamar elfeledték tetteit, és nem bíztak terveiben, hanem heves kívánságra gerjedtek a sivatagban, és megkísértették Istent a pusztában. Ő teljesítette kérésüket, csömörlésig jóllakatta őket. Majd irigykedtek a táborban Mózesre, és Áronra, az Úr szentjére. Erre megnyílt a föld, elnyelte Dátánt, s elborította Abiron csoportját. Tűz gyulladt fel gyülekezetükben, láng égette el a bűnösöket. A Hórebnél borjút készítettek, és az öntött képet imádták. Dicsőségüket fölcserélték a füvet evő bika képével. Elfeledték Istent, aki megszabadította őket, aki nagy dolgokat művelt Egyiptomban, csodákat Kám földjén, félelmetes dolgokat a Vörös tengeren. El is határozta volna, hogy elpusztítja őket, ha választottja, Mózes, nem állt volna résen, hogy elhárítsa haragját, nehogy megsemmisítse őket. Semmire sem becsülték az óhajtott földet, nem hittek ígéretének. Zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az Úr szavára. Erre ő fölemelte kezét ellenük, hogy lesújtson rájuka sivatagban, s a nemzetek közé szórja utódaikat, és elszélessze őket az országokban. Majd Baál-Peorhoz pártoltak, és holt bálványoknak bemutatott áldozatokat ettek. Cselekedeteikkel haragra ingerelték őt, és romlás tört rájuk. De Fineesz előállt, ítéletet tartott, és a csapásnak vége lett. Ezt ő érdeméül számította be neki, nemzedékről nemzedékre, örökre. Majd Meriba vizeinél ingerelték haragra, és miattuk Mózes is bajba jutott, mert elkeserítették lelkét, s ő meggondolatlanul beszélt szájával. Nem irtották ki azokat a nemzeteket, amelyeket az Úr mondott nekik. Sőt a nemzetek közé vegyültek, eltanulták cselekedeteiket, bálványaiknak szolgáltak, s ez vesztükre lett. Feláldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek. Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, akiket Kánaán bálványainak áldoztak. Megfertőzték a vérrel az országot, tisztátalanná lettek cselekedeteikben, paráznákká tetteikben. Ekkor az Úr haragra gerjedt népe ellen, és megutálta örökségét.

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás