Tiszta Forrás
2021. április 23.   
Névnap: Béla, Adalbert

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

SZENTLECKE: 2021-04-23 ~ ~ ~ ~ Eközben Saul, aki még mindig gyűlölettől lihegett és halállal fenyegette az Úr tanítványait, elment a főpaphoz, és levelet kért tőle a damaszkuszi zsinagógákhoz, hogy megkötözve Jeruzsálembe hozhassa azokat a férfiakat és nőket, akiket ott talál ennek a tannak a követői közül. ~ ~ De amint haladt az úton és Damaszkuszhoz közeledett, történt, hogy hirtelen fényesség ragyogta körül az égből. ~ ~ Leesett a földre, és szózatot hallott, amely azt mondta neki: ˝Saul, Saul, miért üldözöl engem?˝ ~ ~ Erre remegve és ámulva megkérdezte: ˝Uram, mit akarsz, hogy tegyek?˝ ~ ~ Az Úr azt válaszolta neki: ˝Kelj föl és menj be a városba, ott majd megmondják neked, mit kell tenned.˝ ~ ~ A férfiak, akik kísérték, csodálkozva álltak. ~ ~ Hallották ugyan a hangot, de nem láttak senkit sem. ~ ~ Saul pedig fölkelt a földről, de amikor kinyitotta a szemét, semmit sem látott. ~ ~ Úgy vezették be kezénél fogva Damaszkuszba. ~ ~ Ott volt három napig, nem látott, nem evett, nem ivott semmit. ~ ~ Volt Damaszkuszban egy Ananiás nevű tanítvány, akihez az Úr látomásban így szólt:˝Ananiás!˝ ~ ~ Ő pedig így felelt: ˝Itt vagyok, Uram!˝ ~ ~ Az Úr így folytatta: ˝Kelj föl, menj el az úgynevezett Egyenes utcába, keress fel Júdás házában egy Saul nevű tarzusi embert. Íme, épp imádkozik, és lát egy Ananiás nevű férfit, amint belép hozzá, és ráteszi a kezét, hogy látását visszanyerje.˝ ~ ~ Ananiás azonban azt felelte: ˝Uram, sokaktól hallottam erről a férfiról, hogy mennyi gonoszat tett szentjeiddel Jeruzsálemben. Itt meg felhatalmazása van a főpapoktól, hogy megkötözze mindazokat, akik segítségül hívják nevedet.˝ ~ ~ De az Úr azt mondta neki: ˝Csak menj, mert kiválasztott edényem ő nekem, hogy hordozza nevemet a pogányok, a királyok és Izrael fiai előtt. Én ugyanis megmutatom neki, mennyit kell szenvednie az én nevemért.˝ ~ ~ Erre Ananiás elindult, bement a házba, rátette a kezét, és azt mondta: ˝Saul testvér, az Úr Jézus küldött engem, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, hogy láss és eltelj Szentlélekkel.˝ ~ ~ Erre azonnal halpikkely-szerű valami hullott le a szemeiről, és visszanyerte a szeme világát. ~ ~ Fölkelt és megkeresztelkedett, azután ételt vett magához és megerősödött. ~ ~ Néhány napig még együtt maradt a tanítványokkal, akik Damaszkuszban voltak. ~ ~ Azonnal hirdette a zsinagógákban Jézust, hogy ő az Isten Fia. Azok pedig, akik hallgatták, csodálkozva mondták: ˝Nemde ez az, aki Jeruzsálemben is vesztére tört azoknak, akik ezt a nevet segítségül hívják, és ide is azért jött, hogy bilincsbe verve a főpapok elé hurcolja őket?˝ Saul pedig egyre nagyobb erővel lépett föl, és zavarba hozta a damaszkuszi zsidókat, mivel bizonyította, hogy Jézus a Krisztus. /ApCsel 9,1-22/ ~ ~ ~ ~ Ez az Isten igéje.

Jelen van

0 felhasználó
20 látogató

Látogatások

- ma: 166
- tegnap: 422
2019.10.07. 00:00 __
Hozzászólások: 0

2019.10.07. hétfő: RÓZSAFŰZÉR KIRÁLYNŐJE

2019.10.07. hétfő: RÓZSAFŰZÉR KIRÁLYNŐJE

 

 

 

 

 

 

Elindult Jónás, hogy meneküljön az Úr elől

 


 

 

 

 

 

Jón 1,1 - 2,1.11

Az Úr szózatot intézett Jónáshoz, Amittai fiához, mondván: ,,Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd benne, hogy gonoszsága felhatolt elém.’’ Felkelt erre Jónás, de azért, hogy Tarzisba meneküljön az Úr színe elől, és lement Joppéba. Ott talált is egy Tarzisba induló hajót, megfizette az útiköltséget, és beszállt, hogy Tarzisba menjen velük az Úr színe elől. De az Úr nagy szelet bocsátott a tengerre, és nagy vihar támadt a tengeren, úgyhogy a hajót az a veszedelem fenyegette, hogy összetörik. Megrémültek erre a hajósok, és mindenki a saját istenéhez kiáltott, és a tengerbe vetették a hajón levő tárgyakat, hogy könnyítsenek velük rajta. Ezalatt Jónás, aki a hajó aljába ment le, mélyen aludt. A hajóskapitány ekkor odament hozzá, és azt mondta neki: ,,Miért alszol olyan mélyen? Kelj fel, hívd segítségül Istenedet! Hátha gondol ránk az az Isten, és nem veszünk el!’’ Majd így szóltak egymáshoz: ,,Gyertek, vessünk sorsot, hadd tudjuk meg, ki miatt ért minket ez a veszedelem!’’ Sorsot vetettek tehát, és a sors Jónásra esett. Erre azt mondták neki: ,,Mondd el nekünk, miért jött ránk ez a veszedelem? Mi a foglalkozásod, melyik a hazád, hová mégy, és milyen nemzetből való vagy?’’ Ő azt felelte nekik: ,,Héber vagyok én, és az Urat, az ég Istenét félem, aki a tengert és a szárazföldet alkotta.’’ Igen megrémültek erre azok az emberek, és azt mondták neki: ,,Miért cselekedted ezt?’’ Megtudták ugyanis a férfiak, hogy az Úr színe elől menekült, mivel elmondta nekik. Majd azt mondták neki: ,,Mit csináljunk veled, hogy megszűnjék a tenger háborgása ellenünk?’’ A tenger ugyanis egyre jobban háborgott. Erre ő azt mondta nekik: ,,Fogjatok meg engem és dobjatok a tengerbe, és megszűnik a tenger háborgása ellenetek, mert tudom, hogy miattam jött rátok ez a nagy vihar.’’ Erre a férfiak eveztek, hogy a szárazra visszajussanak, de nem sikerült nekik, mert a tenger egyre jobban háborgott ellenük. Erre az Úrhoz kiáltottak és mondták: ,,Kérünk, Urunk, ne vesszünk el ez ember élete miatt, és ne háríts ránk ártatlan vért, mert te, Urunk, úgy cselekedtél, amint akartad!’’ Azzal megfogták Jónást és a tengerbe dobták, és megszűnt a tenger háborgása. Erre azok az emberek nagy félelemmel teltek el az Úr iránt, és áldozatokat mutattak be az Úrnak, és fogadalmakat tettek. Erre az Úr egy nagy halat rendelt oda, hogy elnyelje Jónást; és Jónás a hal gyomrában volt három nap és három éjjel. Ekkor az Úr parancsára a hal kihányta Jónást a szárazra.

Jón 2,2-8

Imádkozott ekkor Jónás az Úrhoz, Istenéhez a hal gyomrából, s így szólt: ,,Szorongatásomból az Úrhoz kiáltottam, és ő meghallgatott engem; az alvilág gyomrából kiáltottam, és Te meghallgattad szavamat. Belevetettél a mélységbe, a tenger közepébe, és az ár körülvett engem. Valamennyi örvényed és hullámod összecsapott felettem. Azt mondtam: ,,Elvetettél szemed elől! Bárcsak látnám ismét szent templomodat!'' Körülvettek engem a vizek egészen a torkomig, bekerített engem a mélység. Fejemet elborította a hínár, lesüllyedtem a hegyek alapjáig. Örökre összecsukódtak felettem a föld zárai, de te kihúztad a gödörből életemet, Uram, én Istenem! Mikor gyötrődött bennem a lélek, az Úrra gondoltam, és imádságom eljutott hozzád, szent templomodba.

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás