Tiszta Forrás
2020. szeptember 27.   
Névnap: Adalbert, Vince

Laudetur Jesus Christus!

Te öntöd a források vizét patakokba, a hegyek közt csörgedeznek.
Inni adsz a mező vadjainak, a szomjas vadszamár merít belőlük.
Az ég madarai partjaikon laknak, az ágak közt zengik énekük.
A hegyeket kamráid vizéből öntözöd, eged gyümölcsével a földet jóltartod.
Füvet nevelsz az állatoknak, és növényeket, hogy az ember jóllakhasson; hogy a földből kenyeret nyerjen. (Zsolt 104.10 – 14.)

De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne." (Jn 4.14)

~ ~ ♡ ~ ~ Mane nobiscum Domine! ~ ~ ~ ~ Maradj velünk Urunk: ~ ~ a sötétség egyre nő: ~ ~ pedig sírod előtt ~ ~ nincsen már zárókő. ~ ~ Uram, maradj velünk, ~ ~ oly gyönge a hitünk: ~ ~ a zúgó tengeren ~ ~ mindnyájan elveszünk. ~ ~ A bűnünk visszahúz, ~ ~ de mégiscsak futunk: ~ ~ feléd, mindig feléd, ~ ~ maradj velünk, Urunk! ~ ~ ♡ ~ ~

Jelen van

0 felhasználó
7 látogató

Látogatások

- ma: 195
- tegnap: 193
2020.06.14. 00:00 beckerj
Hozzászólások: 0

2020.06.04. vasárnap: Úrnapja, Krisztus Szent Teste és Vére

2020.06.04. vasárnap: Úrnapja, Krisztus Szent Teste és Vére
 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Úr a pusztában mannával táplálta népét.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Olvasmány:

MTörv 8,2-3.14b-16a

A negyvenéves pusztai vándorlás után Mózes így beszélt a néphez: Gondolj az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven éven át vezetett a pusztában, hogy megsanyargasson, próbára tegyen, megvizsgálja a szívedet, vajon megtartod-e majd parancsait vagy sem. Sanyargatott és hagyta, hogy éhezz, aztán mannával táplált, amelyet nem ismertél és atyáid sem ismertek, hogy megtudd: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal, ami az Úr szájából származik.
Ne felejtsd el az Urat, a te Istenedet, aki kihozott Egyiptom földjéről, a szolgaság házából, átvezetett a mérges kígyók és skorpiók lakta nagy és félelmetes pusztán meg a víztelen sivatagon. A kősziklából fakasztott vizet neked, a pusztában pedig mannával táplált, amelyet atyáid sem ismertek.
 

 

Zsoltár:

Zsolt. 147,12-13.14-15.19-20

Dicsérd Uradat, Jeruzsálem, * magasztald, Sion, Istenedet.
Mert erőssé tette kapuid zárát, * és megáldotta benned fiaidat.
Határaidon ő ad békét, * és jóllakat kövér búzával.
Elküldi szavát a földre, * az ő igéje gyorsan terjed.
Igéjét Jákobnak hirdeti, * törvényeit és végzéseit Izraelnek.
Egyetlen néppel sem bánt így, * végzéseit nem fedte fel senki másnak.
Jeruzsálem, szentek otthona, * dicsérd fölséges Istened!

 

 

Szentlecke:

1Kor 10,16-17

Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nemde Krisztus vérében való részesedés? És a kenyér, amelyet megtörünk, nemde Krisztus testében való részesedés?
Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk; mert mindnyájan egy kenyérből részesülünk.
 

 

Archívum

Hozzászólások

Ide írhatja hozzászólását...
A hozzászóláshoz jelentkezzen be!
Még nem érkezett hozzászólás