Áchábnak bűnhődnie kell, mert vétkezett

1Kir 21,17-29

Nábót megkövezése után az Úr szózatot intézett a tesbi Illéshez: ˝Kelj fel, és menj el Áchábhoz, Izrael királyához, aki Szamariában lakik! Íme, éppen Nábót szőlőjében van. Azért ment oda, hogy birtokba vegye. Mondd meg neki: Ezt üzeni az Úr: »Öltél és még birtokot is szereztél?« Azt is mondd meg neki: Ezt üzeni az Úr: »Ahol felnyalták a kutyák Nábót vérét, azon a helyen fogják felnyalni a te véredet is.«˝
Ácháb így válaszolt Illésnek: ˝Hát rám találtál, legnagyobb ellenségem?˝ Ő pedig így felelt: ˝Rád találtam, mert arra vetemedtél, hogy olyat tégy, ami gonosz az Úr színe előtt. Íme, nyomorúságot hozok rád. Megsemmisítem utódaidat, és kiirtom Izraelből Ácháb családjának férfitagjait, szolgát és szabadot egyaránt. Úgy teszek családoddal, mint Jeroboámnak, Nebát fiának családjával és Báásának, Áhiás fiának családjával, mivel bosszúságot szereztél, és bűnre vitted Izraelt.
Jezábelnek meg ezt üzeni az Úr: Kutyák eszik meg Jezábelt Jezráel kőfalánál. Aki Ácháb családjából a városban hal meg, azt kutyák falják fel; aki meg a mezőn hal meg, azt az égi madarak eszik meg.˝
Valójában nem volt még egy olyan király, mint Ácháb, aki arra vetemedett, hogy oly sok rosszat cselekedjék az Úr színe előtt, mert bujtogatta őt Jezábel, a felesége. Oly szörnyű utálatosságra is vetemedett, hogy a bálványokat imádta. Egészen úgy, mint ahogy az amorreusok cselekedtek, akiket az Úr kipusztított Izrael fiai elől.
Illés szavainak hallatára Ácháb megszaggatta ruháit, szőrzsákba öltözött, és böjtöt tartott. Zsákruhában is aludt, és lehorgasztott fejjel járt.
Ekkor az Úr így szólt a tesbi Illéshez: ˝Láttad-e, hogy Ácháb megalázta magát előttem? Mivel megalázta magát kedvemért, nem hozom rá a nyomorúságot az ő napjaiban. Majd fiának napjaiban hozom családjára a nyomorúságot.˝
 

Zs 50,3-4.5-6a.11.16

Könyörülj rajtam, Istenem, † mivel irgalmas és jóságos vagy, * töröld el gonoszságomat mérhetetlen irgalmaddal.
Mosd le bűnömet teljesen, * és vétkemtől tisztíts meg engem.
Gonoszságomat beismerem, * szüntelenül előttem lebeg bűnöm.
Egyedül csak ellened vétettem, * ami színed előtt gonosz, olyat tettem.
Bűneimtől fordítsd el arcodat, * és töröld el minden vétkem.
Isten, szabadító Istenem, ments meg a vérontástól, * igazságosságodat ujjongva hirdeti nyelvem.
Könyörülj, Urunk, Istenünk, * mert nagy a vétkünk.