Az Úr megbünteti és megalázza hűtlen népét.

2Kir 17,5-8.13-15a.18

Ozeának, Izrael királyának napjaiban Szalmanasszár, Asszíria királya átvonult Izrael egész országán, és Szamaria ellen vonult. Háromévi ostrom után, Ozea király uralkodásának kilencedik esztendejében foglalta el Szamariát Asszíria királya. Izrael lakosságát Asszíriába hurcolta: Hálá városában telepítette le őket, Gózán tartomány folyója, a Hábor mellett, meg a médek városaiban.
Az történt ugyanis, hogy Izrael fiai vétkeztek az Úr, az ő Istenük ellen, aki kihozta őket Egyiptom földjéről, a fáraónak, Egyiptom királyának hatalmából. Idegen isteneknek szolgáltak, és azoknak a pogány nemzeteknek szokásai szerint éltek, amelyeket az Úr elűzött Izrael fiai elől. Így cselekedtek Izrael királyai is.
Pedig az Úr figyelmeztette Izrael és Júda országát számos prófétája és látnoka által ilyen szavakkal: ˝Térjetek meg gonosz utaitokról! Tartsátok meg parancsaimat és szertartásaimat azok szerint a törvények szerint, amelyeket atyáitoknak parancsoltam, és ahogy nektek szolgáim, a hozzátok küldött próféták által meghagytam.˝
Ám ők nem hallgattak az Úrra, hanem megkeményítették nyakukat, miként atyáik, akik szintén nem akartak engedelmeskedni az Úrnak, az ő Istenüknek. Elvetették rendelkezéseit és szövetségét, amelyet atyáikkal kötött, és az ő intelmeit, amelyekkel figyelmeztette őket.
Ezért igen megharagudott az Úr Izraelre, és eltávolította őket színe elől, úgyhogy nem maradt meg más, csak Júda törzse.

Zs 59,3.4-5.12-13

Elvetettél minket, Istenünk, és magunkra hagytál * megharagudtál ránk, fordulj felénk újra.

Megráztad a földet, úgyhogy meghasadt, * gyógyítsd meg töréseit, mert megingott.

Népedet kemény próbára tetted, * kábító borral itattál minket.

Istenünk, te elvetettél minket, * és már nem vonulsz ki seregünkkel.

Adj nekünk segítséget gyötrelmeinkben, * mert az emberi segítség mit sem ér.

Istennel nagy dolgokat viszünk végbe, * ő tiporja porba ellenségeinket.

Szabadíts meg, Urunk, jobboddal, * és hallgass meg minket!