2020.07.06. hétfő

Isten úgy szereti népét, mint a vőlegény a menyasszonyát.

Oz 2,16.17b-18.21-22

Prófétája által így szól az Úr:
Íme, én majd magamhoz édesgetem népemet, és kiviszem a pusztába, hogy szívére beszéljek, hogy úgy válaszoljon, mint ifjúsága napjaiban, és mint abban az időben, amikor Egyiptom földjéről feljött.
Akkor majd – mondja az Úr – ˝Férjem˝-nek hív ő engem, és nem mond többé ˝Baál˝-nak. Népem, én eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek téged igazsággal és törvénnyel, jósággal és szeretettel, eljegyezlek magamnak hűséggel, és ismerni fogod az Urat.


  

Zs 144,2-3.4-5.6-7.8-9

Mindennap áldalak téged, * és dicsőítem nevedet örökkön örökké.

Nagy az Úr és minden dicséretre méltó, * nagyságát felfogni nem lehet.

Nemzedékről nemzedékre dicsérjék művedet, * és hatalmadat hangosan hirdessék.

Magasztos fölséged nagyságáról szóljanak, * és beszéljék el minden csodás tettedet.

Félelmetes tetteid erejéről szóljanak, * és hirdessék a te nagyságodat.

Terjesszék végtelen jóságod hírét, * igazságosságodat ujjongva áldják.

Irgalmas az Úr és kegyelmes, * nagy irgalmú és hosszan tűrő.

Az Úr mindenkihez jóságos, * és irgalmas minden művéhez.

Irgalmas a mi Urunk, Istenünk: * könyörületre hajlik szíve.

Hozzászólások