Csak az menekül meg, aki hűségesen kitart Isten mellett.

Iz 7,1-9

Történt pedig Ácháznak, Júda királyának napjaiban, aki Joatámnak, Oziás fiának volt fia, hogy Rászin, Szíria királya, továbbá Pekach, Remalja fia, Izrael királya, elindult megostromolni Jeruzsálemet.
Dávid házának megvitték a hírt, hogy a szír hadsereg már Efraimban táborozik. A király és a nép szíve a hírtől úgy megremegett, ahogy a széltől megremeg az erdő fáin a levél.
Izajás prófétának akkor ezt parancsolta az Úr: ˝Menj Ácház király elé a Felső-tó vízvezetékének végéhez, a Ruhafestők mezejéhez vezető útra, és vidd magaddal fiadat, Seár-Jásubot!
Így szólj Ácházhoz: Ne félj, légy nyugodt!
Szíved ne remegjen ettől a két füstölgő üszkös fadarabtól: a szíriai Rászintól és Remalja fiától, akik most gonosz tervet szőttek ellened!
Ők azt mondták: »Vonuljunk fel Júda ellen, félemlítsük meg, ragadjuk el, és tegyük királyává Tábél fiát!«
Halld az Úr szavát: Ez nem következik be, ez nem történik meg.
Damaszkusz csupán Szíria fővárosa marad, Raszin is csupán Damaszkusz királya.
Hatvanöt év múlva összeomlik Efraim, s nem lesz többé nép! Szamaria csak Efraim fővárosa marad, Remalja fia meg csak Szamariának ura.
Ha nem hisztek szavamnak, nem maradhattok fenn.˝



 

Zs 47,2-3a.3b-4.5-6.7-8