Ezekiás király imádkozik, hogy életben maradhasson, és az Úr meghallgatja.

Iz 38,1-6.21-22.7-8

Abban az időben Ezekiás halálosan megbetegedett.
Elment hozzá Ámosz fia, Izajás próféta, és azt mondta neki: ˝Ezt üzeni az Úr: »Rendezd el ügyeidet, mert meghalsz; nem élhetsz tovább!«˝
Ezekiás a fal felé fordult, és így imádkozott: ˝Hűséges szívvel jártam színed előtt, emlékezzél, Uram! Azt cselekedtem, ami jó és tetszésed szerint való.˝
Ezek után Ezekiás keserves sírásra fakadt.
Izajásnak akkor ezt mondta az Úr: ˝Indulj Ezekiáshoz, és mondd meg neki, ezt üzeni az Úr, Dávidnak, ősatyádnak Istene: »Meghallgattam imádságodat, láttam könnyeidet; íme, megtoldom napjaidat tizenöt évvel.
Asszíria királyának kezéből megmentelek téged és ezt a várost, és megoltalmazom ezt a várost.«˝
Akkor meghagyta Izajás, hogy hozzanak egy csomó préselt fügét, tegyék rá a daganatra, és akkor életben marad.
Ezekiás király megkérdezte: ˝Mi lesz a jele, hogy az Úr házába fel tudok menni?˝
Izajás próféta így válaszolt: ˝Ez lesz számodra a jel az Úrtól, hogy teljesíti az Úr az igét, amelyet mondott: Visszatérítem az árnyékot tíz fokkal Ákáz napóráján azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt.«˝
És visszatért a napórán az árnyék tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt.


 

Zsoltár:  Iz 38,10.11.12abcd.16      

Így szóltam: † ˝Már életem napjai közepén * indulnom kell az alvilág kapui felé.˝

És egyre azt kutattam, * mennyi van még hátra életemből.

Azt mondtam: † ˝Nem látom meg az Urat az élők földjén, * és nem látok többé embert, a föld lakói közül.

Sátramat lebontják, és elveszik tőlem, * mint ahogy a pásztorok lebontják sátrukat.

Életem fonalát mintha takács vágta volna el, † alig kezdődött szövése, máris megszakadt, * reggeltől estig végzel velem.

Uram, érted élek, * és a szívem benned bízik, gyógyítsd meg az én lelkemet, * és kegyelmeddel éltess engem.

Te, Uram, lelkemet megmentetted, * hogy el ne vesszem.